Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-21 / 25. szám

mik megelőzőleg- tett nyilatkozataival ellentétesen, nem mindenben azonos az állami nyugdíjtörvény intézkedéseivel. Ezt azonban egyenként sorra venni nem tartom most feladatomnak, de meg részben konczedálni is tudom, mivel némelykor maguknak az iskolafenntartóknak az államtól, mint iskolafenntartótól való különböző volta is involvál némely differencziát. A mi azonban mivel sem menthetően sérelmes a nem állami tanárokra, az: hogy míg az állami nyugdíjtörvény (1912: LXV. t.-cz) 80. §-a ezt a törvényt 1912. január elsejéig meuő visszaható erővel ruházta föl, addig a mostani törvényjavaslatban a visszaható erő úgy van szabályozva, hogy az új intézkedések csak 1914. január í-éig hatnak vissza. Az az igazságtalanság áll hát elő, hogy a nem állami tanárok közül azok, a kik az 1912: LXV. t.-cz. életbelépése után, de 1914. január elseje előtt mentek nyugdíjba, bízva azon illetékes helyről tett kijelentésben, hogy a nem állami nyudgíjtörvény is 1912 január l-ig fog visszahatni, ezen jogos reményükben csalatkozni fognak s az ugyanazon időpontban penzióba ment állami tanárokénál jelentékenyen kedvezőtlenebb helyzetben lesznek éltük végéig. Nagyon kívánatos volna tehát, ha a református egyházunkhoz tartozó törvényhozók ezen szembetűnő méltánytalanság kiküszöbölése végett szavukat fölemelnék s a javaslat oly értelmű módosítását követelnék, hogy ez, mint az állami nyugdíjtörvény, 1912 január l-ig hasson vissza. E módosításnak annál kevesebb lehet az akadálya, mert 1912 január 1-től 1914 január l-ig aránylag oly kevés tanár ment nyugdíjba, hogy nyugdijuk némi, az új törvény által engedett javulása az államháztartást számbavehetőleg távolról sem érintené. Dr. Kováts Andor, kecskeméti jogakad. tanár. A budapesti theologia évzáró vizsgái. 16-ánd. e. volt az I. évesek vizsgája, d. u. pedig a IL éveseké. Azt követőleg a négy évfolyam énekvizsgája volt. 17-én délelőtt a III— IV. évesek vizsgáztak együttesen. A theol. választmány tagjai közül csak Lévay Lajos és Nagy Ferencz esperesek jöttek el. Ezeken kívül Petri Elek ker. főjegyző is ott volt. A vizsgák keretében folytak le a modern nyelvek (német, franczia, angol) vizsgái is, melyek közül egyet minden theologus köteles tanulni. 17-én d. u. volt a szónoki verseny, melynek díját Kálmán Farkas IV. é. h. nyerte el. Ezt követőleg 5 órakor a theol. választmány gyűlésezett, 6 órakor pedig a záróünnepély volt. A 105. Zs. eléneklése után Marton Lajos igazgató évi jelentése következett. Örömmel emelte ki a hallgatók előmenetelének javulását. A szabályszerű időig a hallgatók 67%-a teljesen rendbe hozta kollokviumát. A tanárkar és a theologiai választmány részéről az ösztöndijakra érdemeseknek ítélt hallgatók neveinek felolvasása és az ösztöndíjak átadása után fölbontotta a néhai dr. Nagy Dezső 150 K-ás pályázati tételére („A presbiteri egyházalkotmány fejlődése a magyar prot. egyházban") beérkezett és a díjra érdemesnek ítélt munka jeligés levélkéjét. A pályadíjnyertes munka szerzője Muraközy Gyula IV. é. h. Gócza József széniornak az ifjúság, közelebbről a távozó negyedévesek részéről mondott szép búcsúbeszéde után Lévay Lajos esperes intézett az ifjakhoz, különösen az intézettől megválókhoz buzdító szavakat. Imádkozásra, a tudományban s a szeretetben való elmélyülésre buzdította őket, majd a föntartó egyházkerület köszönetét tolmácsolta a tanárkarnak az elmúlt tanév eredményes munkásságáért. A 179. dics. utolsó versének eléneklésével és az igazgató imájával ért véget az ünnepély. Este 8 órakor még barátságos búcsúlakoma volt az internátus éttermében, melyen a kerületi tagok, a tanárkar és az egész ifjúság részt vett. őszinte szeretettel ünnepelték ezen a felügyelő tanár feleségét, ki valóságos édes anyja az internátus növendékeinek. A budapesti theologia ösztöndíjat nyert hallgagatói. A Csontos-féle alap 200—000 K-ás ösztöndíjait, mint az egyes évfolyamok legkiválóbb hallgatói, a következők kapták: Gócza József IV. é., B. Pap Lajos III. é., Laky Sándor II. é. és Major János I.é.— A Darányi-féle internátusi alapból 142—142 K-t nyertek; Paál Gyula III. é., Tóth Pál II. é., Máthé Elek I. é. — A Farkas József konv. alapítvány kamatát (112 K) Józan Ignácz I. é., a Ballagi Mór alapét (96 K 40 f) Czanik Béla IV. é., a Szász Károly alapét (80 K) Joó Imre IV. év, a marosi Szász Károly alapét (20 K) Kálmán Farkas IV. é., a pesti em.-i Szász Károly alapét (34'86 K) Kozma Sándor II. é., a Gerenday Antal alapét (80 K) Halmi János I. é., a Gerenday József alapét (50 K) Molnár Sándor IV. é., a Hubay József alapét (50 K) Újhelyi Jenő III. é., a Polgár Mihály alapét (50 K) Szabó Pál I. é., a Várady Károly alapét (48 K) Batta Árpád IV. é., a Kovács Albert intern, alapét (80 K) Füle József I. é., a Farkas József ellát, alapét (64 K) Szabadfí Elek I é., a Czucz Lajos intern, alapét (80 K), Kovácsy József II é., a Rácz Sándor alapét (54 K) Kónya Gyula III, é., a Németh István alapét (84 K) Muraközy Gyula IV. é. kapta. Adomány. Ezer koronát adott át a nagykőrösi ref. főgimn. igazgatóságának özv. Szarka Mihályné, Majzik Szeréna azzal a rendeltetéssel, hogy az ösztöndíj gyanánt adassék ki a VIII. oszt, legjelesebb mathematikusának. Ez újabb szép jele a fenkölt gondolkozású úrnő nemes áldozatkészségének, a ki bold. emlékű férjével, néh. Szarka Mihály kir. tanácsos, nyug. áll. főreálisk. igazgatóval együtt több tekintélyes összegű alapítványt tett a nagykőrösi ref. főgimnázium, képző és internátus javára. Az ev. egyet, theol. akad. nagybizottság június 4-én tartott ülésén kimondta, hogy a Jausz Vilmos elhalálozásával megüresedett soproni ótestamentumi tanszéket továbbra is ideiglenesen tölti be. A sárospataki ref. főgimnázium igazgatójává 1914 július 1-től számítandó hat évre Ellend József tanárt választották meg. Kiskunhalas a polgári leányiskoláért. Kiskunhalason a városi képviselő-testület a polgári leányiskola fönntartására, míg ez mint felekezeti intézet áll fönn, évi 5000 kor., a nőegylet pedig ugyanilyen értelemben évi 500 kor. segély adását határozta el. A főváros ós a r. kath. iskolák. A r. kath. „Egyházi Közlöny" legutóbbi számából vesszük át szószerint az alábbi két hírt: „A főváros a Zuglóban nagy területet vett parczellázás czéljából gróf Andrássy Gézánétól, a melyet azonban magas áránál fogva nem tud eladni. A Szent-Benedek-Rend e területből összesen 6100 négyszögölnyi ingyentelket kért egy építendő főgimnázium, rendház, templom és internátus építésére. A főváros ezt a kérelmet teljesítette azzal a kikötéssel, hogy a rend három év alatt köteles lesz az építkezést végrehajtani. — A II. ker. érseki főgimnázium azzal a kérelemmel fordult a fővároshoz, hogy tekintettel arra, hogy létesítésekor a főváros nem segélyezte, most utólag egyszersmindenkorra 100,000 kor. építési segélyben részesítse. Egy albizottságot küldött ki a közoktatásügyi bizottság, a mely a gimnáziumot a segélyezésre méltónak mondotta s így az építési segélyt megszavazták azzal, hogy ezt az öszszeget a gimnázium tiz éven át évi tízezer koronás részletekben kapja meg." Már most, hogy kellőkép tudjuk értékelni ezt a két dolgot, mellé kell még tennünk egy