Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-21 / 25. szám

„evangélium fáklyájának széthordozója", a „török rabságot viselt" Szegedi Kis István, „az első iskolaalapító" Nádasdy Tamás, „a zsoltáros igehirdető" Sztáray Mihály, „az első polemikus" Ozorai Imre, a „magyar Kálvin" Melius Juhász Péter és végül Károlyi Gáspár, a bibliafordító. — Megbecsülhetetlen hasznos szolgálatot tett Pruzsinszky, a mikor kiemelte a homályból e hithősöket s nem sajnált időt és fáradságot a legaprólékosabb okmány felkutatására, kibetűzésére és világosságra hozatalára. Csak egy-egy idézetet olvasunk belőlük, de tudjuk, hogy ez idézet beillesztése napok és hetek előzetes tanulmányának eredménye. Az időrabló fáradság közben mind jobban és jobban alakult ki Pruzsinszky lelkében a nagy magyar reformátorok jelleme és élete s aztán élő alakokként varázsolja őket elénk. Látjuk a törökdúlta hont, látjuk a római egyház elnyomási törekvéseit, véres üldözéseit, a börtönöket, a vallatásokat, melyekből mint fényes csillagok tündöklenek ki a reformátorok erőt megfeszítő munkájukkal és hithűségükkel. A könnyed, a köznép által is érthető, magyaros stílus még élvezetesebbé teszi e mű olvasását s a ki az első fejezetét elolvasta, alig tudja letenni a könyvet. Bizonyos varázs alatt állunk, mely a hithősök evangéliumi hitéből s melegen érző szívvel, szeretettel és lelkesedéssel megírt alakjaiból árad felénk. Tudást és hitet merítünk e könyv lapjaiból s a mint az író az eredményt látja a történet tanulmányozásából, mi ez eredményeket már megelevenítve észlelhetjük színes képekben. És aztán ha e reformátorok történeteit, a melyek nem életrajzok, hanem drámai lüktetésű leírások — olvassuk: önkéntelenül a mai dekadens kor végzetesen nehéz viszonyaira gondolunk. Vájjon nem veszedelmesebb-e a mai állapot, mint a mohácsi vész idején? Hasonlítsuk össze a fenyegető veszedelmeket s rájövünk, hogy ma raffináltabb és több az ellenség száma. Akkor a testet akarták megbénítani s megölni, de ma a lélek van titkos mérgek hatása alatt. Soha jobbkor nem lehetett volna a hithősöket kiásni sírjaikból, hogy e példák nyomán „újra kiváltsa a szívek érzéseiből a legnemesebbeket, ébren tartsa azt a virtust, mely tudja teljesíteni kötelességét egyszerűen, elismerés nélkül, tudja megtagadni önmagát az Istenért, a hazáért" — írja a szerző. És a másik, a mit e könyvből meg kell tanulnunk: a bizalom és remény. „A balsors kemény megpróbáltatásai alatt a magyar nemzeti géniusz frigyre lépett az evangéliummal s e szövetség meghozta a nemzetnek mindazt, a mire a mindenéből kifosztott nemzetnek szüksége volt." Igen, ez a megszívlelendő pont, a mit e könyvből kiemelünk. Bár kötné meg ma is a nemzeti géniusz a frigyet az evangéliummal, a melynek beszédei soha el nem múlnak. Bízzunk és reménykedjünk, hogy meg fogja kötni. A jelek erre vallanak. Az újkori apostolok már feltünedeznek. És az eredmény nem fog elmaradni. Pruzsinszky könyve is egy erős pillér az Újjáépítendő egyházi és nemzeti élet fényes épületéhez. Köszönet az írónak, hogy tudását, erejét, szeretetét e műre fordította s a megtartó s újjászülő erők megismerésére vezeti lelkünket. Köszönet a Prot. Irodalmi Társaságnak, hogy e művel gazdagított bennünket. Vegyék meg azok is, a kik nem tagjai a Társaságnak és olvassák is el — sőt tanuljuk meg e lapokból az olvasást is megszeretni. fphz.) Magyar diákok Angliában czímen, a pápai Jókaikörben tartott s annak évkönyvében is megjelent érdekes fölolvasását különlenyomatban is kiadta Pongrácz József pápai theol. tanár. De Wetten der Yriendschap czímmel Barát József és Kállay Kálmán utrechti egyetemi hallgatók lefordították a holland diákmozgalom közlönye számára Pongrácz Józsefnek „A barátság törvényei" cz., s a Ker. Diákszövetség kiadásában megjelent értékes kis füzetét. A fordítás különlenyomatban is megjelent. A Belmisszió cz. és Majba Vilmos szerkesztésében megjelenő havi folyóirat júniusi számában — többek közt — Wallrabenstein Jakab homokosi ev. lelkész az Alkoholkérdésről írt tanulságos czikket, Földváry Elemér, a belmissziói munkák lelkes barátja, pedig „ A theologiák reformja" czímű czikkben támogatja a lap egyik társszerkesztője, Paulik János részéről fölvetett eszmét, hogy a belmissziónak külön tanszéket állítsanak a theologiákon. Hangsúlyozza azt is, hogy a belmissziói tanszékek szervezése esetén sem lehet elég ebből az elmélet, sőt a szemléltetés sem, hanem legfontosabb ezen a téren a gyakorlat. Szövétnek cz. protestáns ifjúsági lapunk VIII. évfolyamának utolsó száma jelent meg e hó 15-én. A szerkesztő a maga részéről mindent elkövet, hogy lapját minél jobban megkedveltesse középiskolai ifjainkkal. Valóban megérdemelné ez a lap, hogy középiskoláink vezetői és vallástanárai még fokozottabb mértékben fölkarolják. A Remény-f, az iszákosság ellen a küzdelmet már a kis iskolás gyermekek körében fölvevő Magyarországi Reményszövetség lapját, dr. K. Tompa Arthur, ki nagy áldozatkészséggel ós nagy gonddal szerkeszti a lapocskát, bárkinek ingyen megküldi, a ki érdeklődik a gyermekek körében folyó eme munkaág iránt. (Czíme: Krasznahorvát, Szilágymegye.) A Vasárnapi Újság legutóbbi száma is gazdag és változatos tartalommal meg szép képekkel jelent meg. Előfizetési ára negyedévre öt korona, a „Világkrónikáival együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság" kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. szám). Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap", a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fill. EGYHÁZ, Lelkészválasztások. A szentgyörgyvölgyi ref. gyülekezet a lelkészének, Antal Dénesnek nyugalombavonulásával megüresedett lelkészi állásra Nádasdi Benő Örsi lelkészt választotta meg közfelkiáltással. — A mackeesporti (amerikai) ref. társegyházak a Baja Mihály hazajövetelével megüresedő lelkészi állásra egyik amerikai lelkésztársát, Melegh Gyulát hívták meg Buffalo-ból. Esperesválasztás. A szepes-városi egyházmegye egyházai Kübecher Albert leibiczi lelkészt, az eddigi esperest a következő cziklusra újra esperessé választották egyhangúlag.