Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-21 / 25. szám

meg egyrészt a városok felé való tódulását, másrészt a kivándorlást is nagy mértékben. Hisszük, hogy egyház­vezetőink és tanitóink szintén látják a falu népét emésztő sok ok mellett ezeket a jelenségeket és Kálvin útmuta­tása nyomán mind mélyebben fognak belenyúlni a nép­élet tanulmányozásába és azon eszközök megkeresésébe, a melyek otthon tartják, megerősítik a falu népét és ezzel egyúttal, mint jópásztorok együtt tartják a nyájat, hogy azok közül egy is el ne vesszen. Kálvinista. Pusztító jégviharok. A gazda reményeinek egyik tönkretevője a jégeső az ország minden részében jeletkezik. Nap-nap után ér­keznek hírek a jégeső által okozott pusztulásról. Érte­sülésünk szerint eddig, Temes-, Torontál-, Arad-, Krassó­szörény-, Csanád-, Csongrád-, Pest-, Heves-, Jásznagy­kunszolnok-, Tolna-, Fehér-, Zala-, Bars-, Kontárom-, Vasmármegyékben voltak sok birtokosra nézve katasztrófa számba menő pusztító jégviharok. Erdélyből is sűrűn jelentenek jégesőt. Jó szerencse, hogy a gazdaközönség nagyrésze már ismeri a jégkárok elleni védekezés leg­hathatósabb eszközét: a biztosítást, különben a gazda vállaira nehezedő bajok között a jégverés okozta kár ebben az esztendőben egyike lenne a legsúlyosabbaknak. Esztendőről-esztendőre csökken a magyar gazdaközönség ellenszenve a jégbiztosítás iránt, a mit a magunk részéről elsősorban annak tulajdonítunk, hogy a gazdaközönség által létrehozott altruisztikus biztosító szervezet: A Gaz­dák Biztosító Szövetkezete a legnagyobb következetes­séggel iparkodik megvalósítani a földbirtokos osztály régi, méltányos kívánságát, az olcsó jégbiztosítást. A jégeső okozta pusztulástól még mindég lehet tartani, de félni csak az félhet, a ki mindmáig elmulasztotta várható termését jégverés ellen bebiztosítani. Legokosabb tehát ezt a mulasztást mielőbb pótolni. KÜLFÖLD. Az Amerikai Ref. Egyház zsinatja. Az Amerikai Egyet. Ref. Egyház, mely mint velünk hitelvileg azonos testvérfelekezet, annyiban is közel áll hozzánk és érdekel bennünket, mivel több, mint 20 év óta ez a nemes érzésű közegyház gondoskodik jelentős részben az Amerikába szakadt magyar reformátusság lelki ellátásáról; május hó 12-tol kezdődőleg tartotta három­évközi zsinati nagygyűlését az ősi református városban, Lankaszterben, hol a ref. egyháznak nagyszerű taninté­zetei, kollégiuma, akadémiája és theologiája és mintegy 12 hatalmas gyülekezete van. A zsinat, eltérőleg a kontinentális egyházak ható­sági hasonló összejöveteleitől, bár természetesen első­sorban hivatalos tanácskozásra volt elhivatva, azért mégis nagyban hasonlított egyháztársadalmi konvenczióhoz, mely­ből úgyszólván teljesen hiányzott a törvényalkotó testü­leteket jellemző merevség,1 vagy a tárgyalásoknak büro­kratikus szelleme. Meleg hittestvéri szeretetet magukból sugárzó, a felekezeti öntudatot lelkészeknél és világiaknál nagyban megerősítő, az inspirácziót lelki dolgokban és áldozat­készséget illetőleg növelő alkalmak az ilyen egyetemes gyűlések az amerikai protestáns denominácziók belső életében. Csakis így érthető meg a hitéletnek, az egyház ügyei iránti meleg érdeklődésnek, az építő-készségnek, a spontán áldozatkészségnek az a nagyszerű megnyilat­kozása, mely az amerikai prot. egyházak tagjainak vallá­sos életét jellemzi. Az amerikai egyházi életnek kidomborodó sajátos­sága, hogy minden egyháztagnak meg van az alkalma arra, hogy Isten országának földi kiépítésében vagy a helyi gyülekezet körében, vagy a közegyház széles mezején munkálkodjék. Az egyházi ügyek iránti érdeklődésnek a felköltése és rendszeres megszerettetése már ott a vasár­napi iskolában megkezdődik, hol a gyülekezeti élet és igazgatás van kicsiny keretekben megindítva. Egészen észszerű dolog azt feltételezni és belátni, hogy bárminő szervezetben is a közös munka iránt valójában csak azok a tagok érdeklődhetnek és hozhatnak áldozatot, a kik részt vesznek a közös munkában. Ezért az egyház nagy súlyt helyez arra, hogy összes tagjai informálód­janak a közegyház minden szervének működése, szükség­letei és a közegyház intézményeinek fejlődése, ügyei iránt. A lankaszteri zsinaton mintegy 500 lelkészi ós világi képviselő vett részt az E .-Állani ok minden részéből. Első ízben történt meg, hogy a Németországi Ref. Egyház személyes képviselőt küldött a zsinatra dr. Lang Albert hallei egye­temi tanár személyében, kit a gyűlés nagy ovácziókkal fogadott. A gyűlések elején dr. James Good, neves egy­háztörténettudós elnökölt, majd a zsinat a következő három évi cziklusra elnökéül dr. J. Stahr lankaszteri theologiai tanárt választotta meg. Kevéssé érdekelheti e lap olvasóit a gyűlés egész tárgysorozata, lefolyása, azért csak a zsinati gyűlés ki­emelkedő és a mi viszonyainkkal való összehasonlításra alkalmas határozatait, tárgyait említem meg. Az Amerikai Reíormed Churchnek közel 2000 egy­háza, gyülekezete s a gyermekek beszámításával, mintegy fél milliónyi egyháztagja, lélekszáma van. Evek óta igaz­gatja az egyházi közvéleményt a nagy Presbiterián egy­házzal való szerves egyesülésnek ügye. A zsinat, össze­gezve az egyházmegyék idevonatkozó határozatait, vég­legesen levette a napirendről a kérdést, viszont azonban elhatározta, hogy a Presbiterián egyházzal és a többi prot. közegyházakkal való szövetkezés, különösen a misz­sziói munkamezőkön való harmonikus kooperáczió minden­képen kívánatos. Továbbá megnyitotta a zsinat a tárgyalást az ú. n. Holland származású ref. egyházzal, melynek köréből hangok emelkedtek a mellett, hogy a német eredetű ós a holland eredetű két amerikai ref. közegyház

Next

/
Oldalképek
Tartalom