Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-21 / 25. szám

meg egyrészt a városok felé való tódulását, másrészt a kivándorlást is nagy mértékben. Hisszük, hogy egyházvezetőink és tanitóink szintén látják a falu népét emésztő sok ok mellett ezeket a jelenségeket és Kálvin útmutatása nyomán mind mélyebben fognak belenyúlni a népélet tanulmányozásába és azon eszközök megkeresésébe, a melyek otthon tartják, megerősítik a falu népét és ezzel egyúttal, mint jópásztorok együtt tartják a nyájat, hogy azok közül egy is el ne vesszen. Kálvinista. Pusztító jégviharok. A gazda reményeinek egyik tönkretevője a jégeső az ország minden részében jeletkezik. Nap-nap után érkeznek hírek a jégeső által okozott pusztulásról. Értesülésünk szerint eddig, Temes-, Torontál-, Arad-, Krassószörény-, Csanád-, Csongrád-, Pest-, Heves-, Jásznagykunszolnok-, Tolna-, Fehér-, Zala-, Bars-, Kontárom-, Vasmármegyékben voltak sok birtokosra nézve katasztrófa számba menő pusztító jégviharok. Erdélyből is sűrűn jelentenek jégesőt. Jó szerencse, hogy a gazdaközönség nagyrésze már ismeri a jégkárok elleni védekezés leghathatósabb eszközét: a biztosítást, különben a gazda vállaira nehezedő bajok között a jégverés okozta kár ebben az esztendőben egyike lenne a legsúlyosabbaknak. Esztendőről-esztendőre csökken a magyar gazdaközönség ellenszenve a jégbiztosítás iránt, a mit a magunk részéről elsősorban annak tulajdonítunk, hogy a gazdaközönség által létrehozott altruisztikus biztosító szervezet: A Gazdák Biztosító Szövetkezete a legnagyobb következetességgel iparkodik megvalósítani a földbirtokos osztály régi, méltányos kívánságát, az olcsó jégbiztosítást. A jégeső okozta pusztulástól még mindég lehet tartani, de félni csak az félhet, a ki mindmáig elmulasztotta várható termését jégverés ellen bebiztosítani. Legokosabb tehát ezt a mulasztást mielőbb pótolni. KÜLFÖLD. Az Amerikai Ref. Egyház zsinatja. Az Amerikai Egyet. Ref. Egyház, mely mint velünk hitelvileg azonos testvérfelekezet, annyiban is közel áll hozzánk és érdekel bennünket, mivel több, mint 20 év óta ez a nemes érzésű közegyház gondoskodik jelentős részben az Amerikába szakadt magyar reformátusság lelki ellátásáról; május hó 12-tol kezdődőleg tartotta háromévközi zsinati nagygyűlését az ősi református városban, Lankaszterben, hol a ref. egyháznak nagyszerű tanintézetei, kollégiuma, akadémiája és theologiája és mintegy 12 hatalmas gyülekezete van. A zsinat, eltérőleg a kontinentális egyházak hatósági hasonló összejöveteleitől, bár természetesen elsősorban hivatalos tanácskozásra volt elhivatva, azért mégis nagyban hasonlított egyháztársadalmi konvenczióhoz, melyből úgyszólván teljesen hiányzott a törvényalkotó testületeket jellemző merevség,1

vagy a tárgyalásoknak bürokratikus szelleme. Meleg hittestvéri szeretetet magukból sugárzó, a felekezeti öntudatot lelkészeknél és világiaknál nagyban megerősítő, az inspirácziót lelki dolgokban és áldozatkészséget illetőleg növelő alkalmak az ilyen egyetemes gyűlések az amerikai protestáns denominácziók belső életében. Csakis így érthető meg a hitéletnek, az egyház ügyei iránti meleg érdeklődésnek, az építő-készségnek, a spontán áldozatkészségnek az a nagyszerű megnyilatkozása, mely az amerikai prot. egyházak tagjainak vallásos életét jellemzi. Az amerikai egyházi életnek kidomborodó sajátossága, hogy minden egyháztagnak meg van az alkalma arra, hogy Isten országának földi kiépítésében vagy a helyi gyülekezet körében, vagy a közegyház széles mezején munkálkodjék. Az egyházi ügyek iránti érdeklődésnek a felköltése és rendszeres megszerettetése már ott a vasárnapi iskolában megkezdődik, hol a gyülekezeti élet és igazgatás van kicsiny keretekben megindítva. Egészen észszerű dolog azt feltételezni és belátni, hogy bárminő szervezetben is a közös munka iránt valójában csak azok a tagok érdeklődhetnek és hozhatnak áldozatot, a kik részt vesznek a közös munkában. Ezért az egyház nagy súlyt helyez arra, hogy összes tagjai informálódjanak a közegyház minden szervének működése, szükségletei és a közegyház intézményeinek fejlődése, ügyei iránt. A lankaszteri zsinaton mintegy 500 lelkészi ós világi képviselő vett részt az E .-Állani ok minden részéből. Első ízben történt meg, hogy a Németországi Ref. Egyház személyes képviselőt küldött a zsinatra dr. Lang Albert hallei egyetemi tanár személyében, kit a gyűlés nagy ovácziókkal fogadott. A gyűlések elején dr. James Good, neves egyháztörténettudós elnökölt, majd a zsinat a következő három évi cziklusra elnökéül dr. J. Stahr lankaszteri theologiai tanárt választotta meg. Kevéssé érdekelheti e lap olvasóit a gyűlés egész tárgysorozata, lefolyása, azért csak a zsinati gyűlés kiemelkedő és a mi viszonyainkkal való összehasonlításra alkalmas határozatait, tárgyait említem meg. Az Amerikai Reíormed Churchnek közel 2000 egyháza, gyülekezete s a gyermekek beszámításával, mintegy fél milliónyi egyháztagja, lélekszáma van. Evek óta igazgatja az egyházi közvéleményt a nagy Presbiterián egyházzal való szerves egyesülésnek ügye. A zsinat, összegezve az egyházmegyék idevonatkozó határozatait, véglegesen levette a napirendről a kérdést, viszont azonban elhatározta, hogy a Presbiterián egyházzal és a többi prot. közegyházakkal való szövetkezés, különösen a miszsziói munkamezőkön való harmonikus kooperáczió mindenképen kívánatos. Továbbá megnyitotta a zsinat a tárgyalást az ú. n. Holland származású ref. egyházzal, melynek köréből hangok emelkedtek a mellett, hogy a német eredetű ós a holland eredetű két amerikai ref. közegyház