Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-07 / 23. szám

ISKOLAÜGY. Az O. R. T, E. közgyűlése és a főgimn. avatás Debreczenben. Az Országos Ref. Tanáregyesület ezelőtt 12 évvel (1902-ben) alakult a tiszántúli ref. tanáregyesület vezetőségének kezdeményezésére A kerületi tenáregyesiilet ugyanis országossá szélesbült és azóta mint egyik legjobban vezetett és legéletrevalóbb társadalmi szövetkezés működik egyházunk körében. Tagjai az összes ref. fő-és középiskolai tanárok. Szók helyét az alapszabály értelmében hat évenkint a közgyűlés állapítja meg. Két czikluson át Debreczenben volt a székhely, a mostani közgyűlés újból az egyesület szülőhelyét jelölte ki a következő harmadik hat éves cziklusra az iskoláktól beérkezett szavazatok alapján. De ezenkívül még más körülmények is jelentőssé és ünnepélyessé tették a mostani közgyűlés lefolyását. Tisztújítás volt és, a mi a fő, az egyesület, valamint a tiszántúli ref. egyházkerület közgyűlésének részvételével most volt a debreczeni ref. főgimn. nagyszerű új épületének felavatási ünnepélye. Az egyesület Budapest és Nagyvárad felől érkező tagjait az állomás udvari várótermében dr. Kun Béla jogakad. tanár üdvözölte melegen a főiskola, kerület és város részéről. Az üdvözletre dr. Antal Géza, az ORTE. alelnöke mondott néhány köszönő szót. A rendezőségnek nem kis gondot okozott a nagy számmal odasereglő vendégek elszállásolása, A „Bika" szálloda újraépítése most folyik, a többiek befogadóképessége nem állott arányb&n az érkezők nagy sokaságával és így a debreczeni kartársak és más jó kálvinista családok ajánlták fel vendégszeretetüket. Az ifjabbaknak a főiskola és a DMKE. internátusaiban volt szállásuk, a hol a katonáéktől kölcsönzött ágyakban pihenték ki nem egész puha párnákon az út és az ünnepélyek fáradalmait. De minden jó renddel és ékesen történt a Sinka Sándor elnöklése mellett működő rendező-bízottság figyelme folytán. Szerdán d. e. 9 órakor kezdődött a közgyűlés a főiskolai oratóriumban. A 37. dicséret első két versének éneklése és S. Szabó József főjegyző szép, alkalomszerű imája után Dóczi Imre elnök nyitotta meg a közgyűlést nagyszabású beszéddel. Rámutatott arra, hogy abban a teremben nagy és válságos időkben (1849-ben) a nemzet képviselete tanácskozott a honvédelemről. Az egyesület közgyűlésének is az a czélja, hogy a nemzet szellemi életének védelméről és fejlesztéséről tanácskozzék. Hadsereget kell nevelnünk az. ifjúságban és pedig olyant, a mely a szellemi és erkölcsi fegyverek erejével biztosítsa a magyarság hegemóniáját. Megemlékezett a középiskolai készülő reformról és hangsúlyozta, hogy ennek keresztülvitelénél nem szabad érvényesülni a materializmus, utilitarizmus és a túlságba vitt fonák gyakorlatiasság elveinek. Nekünk egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk a legnagyobb szellemi értékek érvényesítésének szükségességéről. A mi iskoláinknak gondolkodni tudó, munkaszerető, erős lelkű ifjakat kell nevelniök. „ Tetszetős ötletnek" minősítette a miniszter azon reformgondolatát, a mely a görög-pótló tárgyak körébe a hazai nemzetiségi nyelvek tanításának felvételét czélozza. A görög-pótló tárgyaknak már most is az a fogyatkozásuk, hogy nem egyenértékűek azzal, a mit pótolni akarnak. A görög nyelv és irodalom által nyújtott szellemi kincseket az oláh és szerb stb. nyelvvel és irodalommal pótolni paródia lenne. Emelkedett szavakban mutatott reá arra, hogy bármi legyen is a reform eredménye, a magyar kálvinista iskolák, híven nagy tradiczióikhoz, a tudományos képzés, igaz vallásosság és a hamisítatlan nemzeti érzület ápolásának szolgálatában kell hogy maradjanak. A nagy fetszéssel fogadott megnyitóbeszéd után a szokásos üdvözlések következtek. A tiszántúli egyházkerület köszöntését Berey József esperes, az Országos Tanár-Egyesületét dr. Székely István, az evangélikus tanárokét dr. Leffler Sámuel, a debreczeni piarista gimnáziumét dr. Lóky Béla igazgató, a ref. főiskoláét dr. Kún Béla tolmácsolta. A főjegyzői jelentés következett ezután. A már előzőleg kinyomatott jelentés szerint az egyesületnek összesen 571 tagja van, 157-el több, mint 12 évvel ezelőtt. A jelentés egyszersmind búcsúvétel is volt. Tizenkét éven, két czikluson át viselte S. Szabó József mindenki által méltányolt, nagy rokonszenvvel kísért, és tőle minden téren megszokott ritka buzgósággal, pontossággal az egyesület ezen egyik legfontosabb tisztét. Most, hogy az egyesület egyik alelnöke lett, meleg és hálás elismerésben volt része. -- Gulyás István pénztárnok jelentését is tudomásul vette a közgyűlés: 19,517 K vagyona van az egyesületnek; az évi bevétel és kiadás 8682 K. D. e. 11 órakor a közgyűlésen megjelentek a kerületi közgyűlés tagjaival együtt a főgimnázium tornatermébe vonultak. Itt folyt le a házavató-ünnepély. — Az ifjúsági énekkar szép éneke után dr. Baltazár Dezső püspök mondotta a felszentelő imádságot. (Miért nem olvasunk ilyen alkalommal is néhány találó verset Isten igéjéből?) Ezután következett az ünnepély legkiemelkedőbb részlete, Dóczi Imre tiszántúli középiskolai felügyelő ünnepi beszéde, a melyben rámutatott arra, hogy a ref. főgimn. az újabb időben most másodszor újul meg. Előbbi nagy átalakulása nemzetünk leggyászosabb korszakába, a mult század ötvenes éveibe esik. Akkor vált ki az idegen kormányhatalom kényszerítő nyomása alatt a főiskola akadémiai tanszakaival századok óta összeforrott helyzetéből. Az alsóbbfokon alkalmazott „publikus preceptorok" helyére akkor léptek a rendes tanárok. Akkor a szükséges tanszékeket a nagynevű és emlékű Balogh Péter püspök szózatára a prot. hitbuzgóság teremtette meg, a mely szíve vérét is drachmákká verette, hogy megmentse gimnáziuma nyilvánossági jogát. A második nagy átalakulás most történt, az új épületbe való átköltözés és a többi akadémiai szakoktól való végleges elválás folytán. Ékes szavakban mutatott reá a főginmá-