Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-17 / 20. szám

lelkész iránt az ő környékbeli szolgatársai éreznek. Mi is kedves emlékekkel és a székesfehérvári gyülekezet fejlett egyházi élete iránt való nagy elismeréssel jöttünk el onnan. Köszönjük Miklós Gézának a szíves fáradozást, lelkésztársainknak a megjelenést s azt a kedves kis szeretetvendégséget, a mellyel mintegy elbúcsúztattak bennünket. A Claparéde-alapra 120 korona gyűlt össze. Az ünnepélyen a vidéki lelkészek közül ott voltak a következők: Babay Kálmán sárkeresztesi, Bakó Lajos bodajki, Bődis Lajos pákozdi, Kovács Lajos f.-csurgói, Olé Sándor moóri, Szabó Kálmán soponyai, Szalay László fülei, Tóth Kálmán gárdonyi rendes lelkész, továbbá Bózsa Sándor székesfehérvári hitoktató s.-lelkész. Lapunk átvételi és fejlesztési költségeire M. S-né 1 K-t küldött, a mit e helyen is hálásan köszönünk s kérjük lapunk olvasóit és barátait a további adakozásra. Ezzel alapunk végösszege 2030 K. IRODALOM. A keresztyénség előállása. Az 1912—13. tanév második felében tartott előadásai nyomán írta dr. Lencz Géza theol. akad. tanár Debreczen. 1913. 59 oldal. Ára 1 kor. A modern és nehéz témák egész halmazát tárgyalja a szerző ebben a kis füzetben, az összes eddigi eredmények felhasználásával a keresztyénség előállását illetőleg. Tudjuk, hogy a modern támadások már nem hívő alapon és nem a keresztyénség egy-egy részletkérdése ellen folynak, hanem maga a czentrum, Krisztus és az ő tanítása a czélpont, a czél pedig az egész isteni kijelentés illuzórikussá tétele és föloldása az evoluczió gondolatában; Krisztus személyiségének és személyének megsemmisítése s a keresztyénség egész eszmei tartalmának kiürítése. Ezeket a támadásokat tárgyalja Lencz nagy készültséggel, de az óriási anyag és a kérdések egész komplexumának iszonyú komprimálásával, annyira, hogy ezt a füzetet a véletlenül kellő előtanulmányokat nem folytató theologus sohasem fogja megérteni. Szerző pozitív s a keresztyénség összes értékeit védelmező álláspontja azonban szépen domborodik ki minden vonalon s ha ez a munka ilyen szellemben, de vagy tízszer ekkora terjedelemben lenne megírva, nagy szolgálatot tehetne papjaink tájékoztatására nézve. Reméljük, hogy a folytatás már kevesebb anyagot és bővebb feldolgozást fog adni. Jó lett volna azonban ennek a füzetnek az elején még határozottabban és bővebben kifejteni az egész modern Leben-Jesu-Forsehung, Christus-Problem, Religionsgeschichtliche Schule és panbabylonismus lényegének legbensőbb magvát, t. i. a kijelentés és az evoluczionista felfogás tökéletes szembeállítását (evoluczió vagy reveláczió), a hogy azt annak idején Delitzsch is világosan körvonalazta („Entweder- Oder"). Szóval élesebben rámutatni arra, hogy mi forog ma koczkán s mi a theologiai jelentősége a keleti és egyéb ásatásokhoz fűzött kombináczióknak. Ilyen kis keretek között azonban ez nem is igen lehetséges. Általában nagy szükségünk lenne az ilyen munkákra egyéb területeken is. Ott van az ótestamentumi kérdések nagyszerű mezeje, a zsidó vallásnak s az egész isteni kinyilatkoztatásnak helyzete a keleti vallások s főleg Babyloniával szemben. Csakhogy persze mindent jól leszűrve, világos, könnyed modorban, tejnek italában megírva, mert másként nálunk nem élvezhetik az emberek. Dr. Varga Zsigmond, bár tisztán tudományos hangnemben írt is eddig, de mégis nagyszerű úttörő munkát végzett ebben a tekintetben ; hisszük, hogy folytatni is fogja. Lencz munkájának minden nagy komprimáltsága mellett is van egy nagy érdeme, az, hogy nem terjeszt szkepticzizmust, sőt erősíti a hitet, annak felmutatásával, hogy a modern theol. tapogatózások még nem igazságok is egyszersmind. A kurucz balladák hitelessége. Riedl professzor érveinek czáfolata. írták: Harsányi István, Gulyás József, Simonfi János. Sárospatak, 1914. Kiadja a Sárospataki Ref. Lapok szerkesztősége. 8°. 100 lap. Ára 2 20 K. Szerzők Riedl érveivel szemben azt vitatják, hogy a tíz kifogásolt ballada nem Thaly Kálmán hamisítványa, koholmánya, hanem minden sorában és szavában eredeti kuruczkori termék. Kolozsváry Aladárt, a mezőtúri ref. főgimnázium tanárát a legszebb kitüntetés érte. A Magyar Tudományos Akadémia a 100 arany Nádasdy díj felével jutalmazta „Csaba királyfi" cz. eposzát, 29 pályamunka között. A kitüntetések Iegérdekesebbike az, melyet e munka vív ki önmagának. Nemcsak egy ember, nemcsak a szerző; de egy nemzet költői géniuszának homlokára száll az. A „hadak lítja" csillagmillióinak fénye egy sugárral ragyogóbban tükrözik vissza a magyar költészet lelkében, a hősi kor dicsőségén álmodozók szemében. Igaz örömmel köszöntjük Kolozsváry Aladár tanárt, azt várva tőle, hogy poétikus lelke adjon minél gyakrabban tápot a régi klasszikus hang, lélek ma már-már hamvadó tüzének. EGYHÁZ, Lelkészválasztások. Az alsó-felsö-szentmihályi ref. gyülekezet Ferencz Júzsef kispujoni lelkészt, — a csapi ref. gyülekezet Bakcsy Gyulát, a zselizi újonnan alakult ref. gyülekezet Konta Dezső újbarsi s.-lelkészt, — a lajoskomáromi ev. gyülekezet Szabó János izményi lelkészt, a sajógömöri ev. gyülekezet pedig Egyed Aladár rozsnyói s.-lelkészt választotta meg lelkipásztorául. Uj egyházkerületi főjegyző. A dunántúli ref. egyházkerület főjegyzője 68 szótöbbséggel dr. Antal Géza lett. A szavazatok így oszlottak meg: dr. Antal Géza 186, dr. Thury Etele 99, Kis József 11, Peti Lőrincz 6, Patay Károly 2 szavazatot. Az új főjegyzőt mi is őszinte örömmel üdvözöljük s kívánunk áldást további munkájára. Uj esperes. A dési ref. egyházmegye közgyűlése az önként lelépő régi esperes, Pap Imre indítványára, annak utódául egyhangú lelkesedéssel Vásárhelyi Boldizsárt választotta meg. Pap Imrét pedig tiszteletbeli esperessé. Nagyon szép és helyes gondolat, a mikor a lélek talán még kész ugyan, de a test már erőtelen, csakis igy lehet az egyház magasabbrendű érdekeit az elaggott vezérek iránt való szeretet megőrzésével összhangba hozni. Kitüntetések. I)r. Wágner Gézát, a Protestáns Árvaegyesület elnökét, a budapesti ev. egyházközség és megye felügyelőjét, a székesfőváros egyik legismertebb és legtiszteltebb polgárát O Felsége a király a közügyek terén kifejtett buzgó tevékenységéért udvari tanácsossá nevezte ki. Az érdemes férüú 22 éve alelnöke a Prot. Árvaegyesiiletuek és neki is nagy része van abban, hogy ez az egyesület annyira megnyerte a prot. közönség bizalmát, hogy talán most már ez az egyedüli intézményünk, a mely államsegély nélkül teljesíti nagyszerű szeretetmunkáját. O volt végrendeleti végrehajtója nagybátyjának, a nagyemlékű dr. Wágner Jánosnak, a ki közel 400 ezer koronát hagyományozott a prot. árvaháznak. Ő szerkesztette azt az alapítólevelet, a melynek kimagasló pontja, hogy az árvaegyesület csak addig formál-