Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-17 / 20. szám

való viszonya sok tekintetben erkölcsi tényezőkön alapul. Ép ezért, ha tisztán a gazdasági érdekeket tartjuk is szem előtt, ezek erősítése feltétlenül szükséges, mert különben még könnyebben elszakadoznak azok a kötelékek, melyek a kivándoroltakat szülőföldjükhöz kötik. A tiszta erkölcsök legjobb őre, legbővebb forrása a vallásos érzület. Ép ezért a vallástalanság elharapódzásának káros hatásait különösen idegen életviszonyok közt Nagyméltóságod előtt bővebben ecsetelni feleslegesnek tartjuk, csupán nagybecsű figyelmét kívántuk felhívni arra, menynyire szükséges, hogy a magyar kivándorlókat, addig is, míg valamelyik amerikai magyar egyház kötelékébe nem lépnek, legalább a hajóhon lelki gondozásban és felügyelet alatt tartsák s nekik erkölcsi támogatást nyújtsanak. Tiszteletteljes kérésünk tehát oda irányul, hogy a tengerhajózási társaságokkal kötendő szerződéseknél méltóztassék oly intézkedést elrendelni, a mely lehetővé teszi a keresztyén felekezeteknek, közelebbről a magyar kálvinistáknak a hajókon lelkészek alkalmazását, a kik úgy a ki-, mint a visszavándorlók lelki gondozását magukra vállalják s őket a hit támogató erejében részesítik. Tekintettel arra, hogy ez az intézkedés a kormányra anyagi terhet nem, vagy csak kis mértékben ró, reméljük, hogy belátva kérésünk indokolt voltát, Nagyméltóságod a magyar kivándorlók érdekében a megfelelő intézkedések foganatosítását elrendelni méltóztatik." Reméljük, óhajtjuk és várjuk, hogy ez emlékiratunk a küszöbön álló szerződési tárgyalásoknál figyelembe fog vétetni. A róm. katholikusok megtehetik, hogy a Szent Rafael-egylet révén s magánadományokból dotált, sokszor magasrangú lelkipásztorok által felkarolhassák a kivándorlók lelki életét, de nekünk még itthon a szórványokban élők gondozására sincs pénzünk és emberünk. De hol van még a vasúti, katonai, folyami misszió ? Az illetékes tényezőknek kell közbelépniök, hogy megvalósuljon a protestánsok jogos kívánsága és legyenek állandó lelkészek a véreink ezreit vivő hajókon. A koyivent feladata, hogy ebben a dologban interveniáljon, mert az egyetemes egyház érdeke, hogy a mikor Amerikában élő testvéreinket egyházilag is idecsatolta, akkor a kapocs egy pillanatra se szakadjon meg 1 —n. > SZOCZIÁLIS ÜGYEK. Gazdaképzés. A mostani Kereskedelmi Kongresszuson a Kálvin-Szövetség egyik buzgó tagja, Lénárd Jenő helyes érzékkel mutatott reá arra, hogy a kereskedelem milyen szoros kapcsolatban van a földműves elem czéltudatos kiképzésével s hogy épen a kereskedelem érdeke a földművelési oktatás fejlesztése. 0 a felsőbb gazdasági iskolák fokozatos feloszlatása s csupán 1—2 akadémiába tömörítése és a jól működő földműves iskolák szaporítása mellett foglalt állást. A felett lehet vitatkozni, hogy vájjon van-e szükség 5 gazdasági akadémiára, de már magában az a körülmény, hogy a kereskedők ily módon foglalkoztak e kérdéssel s hogy a merkantilis és agrárius érdekek összhangba hozataláról volt szó, figyelmet érdemel, mert Lénárd Jenő ezen irányban való fejtegetéseit tetszéssel honorálta a kereskedők kongresszusa. Az pedig bizonyos, hogy a gazdaképzésre nagy súlyt kell fektetni s a földműves iskolák iránti általános elismerés azt bizonyítja, hogy elsőrangú feladat a gyakorlati kisgazdák képzését előmozdítani. Épen ebben az irányban halad a Magyar Gazdaszövetség, a mely társadalmi úton igyekszik a hiányokat pótolni. A szervezetébe tartozó 3000 falusi gazdakör és szövetkezet tagjait folyóiratában és az évenkénti 150 előadásban tanította, ápolta s gazdasági tudását emelni törekedett eddig is. Itt azonban nem állott, meg, hanem szervezte a gazdagimnáziumot Bajaszentistvánon, Nagykörösön, Istvánházán, Bakabányán és Nagytétényben. A bajaszentistváni gazdagimnázium volt az első s a tanfolyam két hónapig tartott, a melyen 60 gazda vett részt, a kik a kiküldött miniszteri biztos véleménye szerint kiváló eredménnyel vizsgáztak le. A tanfolyam tárgyai a következők voltak: 1. A falusi kultúra jelentősége, gazdasági, szocziális és közművelődési téren, a városi és falusi kultúra egymásra hatása (egy óra). 2. A falu művelődésének eszközei: iskola, könyvtár, újság, gazdakör, szabadelőadások stb. (egy óra). 3. Hazai történelem, a Rákóczi-féle szabadságharcztól napjainkig, különös tekintettel Széchenyi István működésére (két óra). 4. A magyar alkotmány ismerete, különös tekintettel az új .választójogra (két óra). 5. Falusi közigazgatás és adóügy (két óra). 6. Jogismeretek, telekkönyv, házassági vagyonjog, öröklési jog, végrendelkezés stb. (két óra). 7. A szocziális kérdés ismertetése (két óra). 8. A szövetkezés és a különböző szövetkezetek ismertetése (három óra). 9. A kisgazda anyagi boldogulásának előföltételei: üzemfejlesztés, gazdasági fölszerelés, gépek, anyagbeszerzés és értékesítés ; a kisgazda számvetése (három óra). 10- Egészségügy, különös tekintettel az első segítségnyújtásra, a ragályos betegségek elleni védekezésre, a gyermekápolásra ós az antialkoholizmusra (két óra). 11. A kisgazda gazdasági és szocziális helyzete, a boldogulás útja és a földművesek nyugdíja (két óra). A Gazdaszövetséget ebben a munkában támogatta nemcsak a földművelési minisztérium, hanem az Orsz. Szabadoktatási Tanács. És itt láthatjuk legjobban, miként kapcsolódik bele a komoly, öntudatos, altruisztikus társadalmi munka a nemzeti életbe s az állami feladatok átvállalásába épen olyan pontokon, a hol az állami sablonosság nem elegendő, a hol vért ós tejet kell a lelkekbe átönteni, a hol a rubrikázás mit sem használ, a hol nem adminisztrálni kell, de a hol a népet szerető, a népért áldozni akaró férfiak egész szívvel állanak oda, hogy tudásuknak legjavát adják át a nép tanulni, művelődni vágyó fiainak.