Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-10 / 19. szám

nek, a magyar Sión építésével ernyedetlen munkájában, mert „mindenekben diadalmasoknál feljebbvalók vagyunk Az által, a ki minket szeretett" (Róm. 8.3

7

), sőt ma is szeret és könyvéből kitörölni nem akar. — A nagydoroghi (tolnai e. m.) új lelkészét, Joó Andrást folyó hó 3-án iktatta be Kátai Endre esperes hivatalába. — A kajdacsi (tolnai e. m.) egyházközség lelkésze, Gilicze Sándor, mult hó 26 án foglalta el hivatalát. — Április 5-én, virágvasárnapján volt az alistáli új lelkésznek, Martsa Sándornak ünnepélyes beiktatása. A beiktatást Tóth Kálmán esperes végezte. Középszabolcsi egyházmegye közgyűlése. Tartatott április 22—24. napjain, szokott helyén, Nyíregyházán, kellő érdeklődés mellett. Görömbei Péter esperes szokásba vette egy idő óta, hogy alkalmi buzgó ima után egy-egy kiemelkedő országos érdekű egyházi ügyről tart szinte klasszikus tömörségű tanulmányt. Ez alkalommal a lelkészi nyugdíjintézetről szólott, történelmi visszapillantást vetve a mi egyházmegyénk több mint száz év előtti kezdeményezésére és küzdelmére, a lelkészi özvegyek és árvák gyámintézetének létesítése körül, aztán az elért eredményekre egyházmegyénkben, majd az országosban, végül a Kálvineummal. Mindezekből egy szebb jövő reményét szűri le s hálára buzdít azok iránt, kik akár a múltban, akár a jelenben munkásai e nemes ügynek, intve mindenkit az együttartó munkálkodásra. Természetesen, a gyűlés megérdemlett köszönettel honorálta a tanulmányt s az imádsággal együtt jegyzőkönyvében örökíti. A tulajdonképeni tárgyalást az esperesi időszaki jelentés vezette be. Főként helyi vonatkozású ügyek, vagy kimagasló jeleseink kidőlte s helyükbe újak következése. Tanítók és tanítónők eskütétele alkalmából, atyai szeretettel, de egyúttal bizonyos aggodalommal kötötte lelkükre az esperes az egyház veteményeskertje kertészeinek, hogy esküjük ne legyen csak szokásos elhangzó nyilatkozat, sőt gondolják meg, hogy önként léptek az egyházi intézmények ^munkaterére s ez a munka legyen értékes előttük, hogy így lehessen reményük a gyömölcsszedésre abban a veteményes kertben. Megvolt az oka e komoly figyelmeztetésnek, nemcsak az országos tanítói mozgalmakban, hanem helyi tapasztalatokban is. Tanítói ügyek domináltak a bírósági ügyeknél, 8 közül 6 volt felében közigazgatási, felében fegyelmi tanítói ügy. Általában megállapított tény, hogy tanítóságunk közhangulata egyházellenes, főként a fizetés és ellenőrzés miatt. Jellemző, hogy egy tanító azért perelt be egy egyházat, mert a választást, a pályázat meddősége miatt elodázta s két pályázó közül őt nem választotta meg. Másik tanító a helybeli káplánnal igazán durva viselkedést tanúsított, sőt az espereshez beadott védekezésében még durvább modort tanúsított. S jellemző, hogy ez ügy békés kiegyenlítést nyert a fegyelmi tárgyalásnál, a káplán mindent feledve, megbocsátott. Még azt is kárhoztatták a tanítók, ha az iskolaszék gyakran látogatja az iskolát, pusztán csak azon czélból, nincs-e valami hiány? Ezt ők spitzliskedésnek minősítették. Sőt azt is hangoztatták, hogy két tanítós iskolánál, ha a kántortanító a lelkészt helyettesíti, a másik tanító nem köteles a kántortanítót helyettesíteni ugyanakkor. És több ilyféle gondolkodásmód nyilvánult meg nyíltan is, bizalmasan is, mely feltárta a sajnálatos szakadékot a lelkek között. A különböző számadások kapcsán, az egyházi számadásokra nézve, a konvent által készített Törzskönyv nyomán, kívánatosnak jeleztetett országosan egyformásítani a mintákat. A zsinati tagok választásánál, a lajstromos választást nem tartották helyesnek; annál helyesebbnek a belkörű tűzbiztosítást. Érdekességénél fogva megemlítendő, hogy felmerült eset alkalmából a tanítók ellene mondftak az ismétlők vallástanításánál a bibliából való tanításnak, azon okon, mert a tanítók arra nem képesek! Valaha •bizony nem így volt. És ha a bibliát nem ismerik kellőleg, bárki is, nemcsak a tanítók, hát ugyan mi köti a valláshoz a lelket ? A fizetés ugyan nem. A 74 pontból álló tárgysorozat d. u. 2 órára véget ért, a jegyzők alapos előkészítése folytán s délután 8 órára a fegyelmi ügyekkel bevégződött a gyűlés. Tudósító. Tisza Kálmánné-emlékünnep. A budai ref. pafókhiális kör és a Nagypénteki Ref. Társaság folyó hó 3-án délután a Szilágyi Dezső-téri templomban sikerült emlékünnepet rendezett a budai ref. templomépítés védőasszonyának, a Nagypénteki Ref. Társaság alapító-tagjának, néhai Tisza Kálmánné, Dégenfeld-Schomberg Ilona grófnőnek emlékezetére. A zöld díszben levő szép templomot nagy közönség töltötte meg. Közéletünknek számos előkelőségét láttuk ott a rendező testületek tagjain és a közreműködőkön kívül. Ott voltak a többek közt Ilosvay Lajos államtitkár, Szász Károly képviselőházi alelnök, Darányi Ignácz, Zsilinszky Mihály, Szilassy Aladár és Teleki József gróf titkos tanácsosok, György Endre volt miniszter, Benedek Sándor közig, bírósági másodelnök, Németh István dunántúli püspök, Kovácsy Sándor budapesti főgondnok, Baksa Lajos konventi előadó, Antal Géza és több orsz. képviselő, Debreczenből dr. Márk Ferencz, Erdős József, Ferenczy Gyula, Kiss Ferencz és Pokoly József főiskolai tanárok, a testvéregyházakból Kaczián János és Józan Miklós esperesek és még sokan. Közének és Petri Elek budapesti vezetőleíkész, egyházkerületi főjegyző meleg imádsága után Némethy Károly államtitkár, a parókhiális kör gondnoka mondott a nagyasszonyt finoman jellemző megnyitó beszédet. A budapesti ref. theol. akadémia énekkarának éneke után Baltazár Dezső tiszántúli püspök mondott tartalmas ünnepi beszédet az emberi nagyságról és a nagyasszony igazi emberi nagyságáról. Az énekkar két újabb éneke után Haypál Benő, a N. R. T. ügyv. elnöke mondott záróimádságot. Közénekkel ért véget a külsőleg és belsőleg egyaránt sikerült emlékünnep. Egyházi élet Losonczon. Erről a következő tudósítás számol. A losonczi egyház nők részére minden pénteken délután tart összejövetelt, úgynevezett varróórát, melyen bibliamagyarázat is szokott tartatni. A tavasz beköszöntével a „Nőegylet" kirándulásokat rendez a közeli erdőbe, a hol Isten szabad ege alatt a legnemesebb szórakozásokkal tölti el a szép tavaszi időt. Pénteken este 7a

9 órakor ifjak számára vannak összejövetelek, a melyeken a társadalom különböző osztályához tartozó ifjúság nagy számmal szokott résztvenni. Ebben az évben a római levelet tanulmányoztuk és kerestük benne azokat a gondolatokat, a melyek egy magasabb világgal hoznak összeköttetésbe. De nagy gondot fordítunk arra is, hogy gyülekezetünknek kevésbbé intelligens részével is megismertessük az evangélium világosságát. Minden hétfőn este 6 órakor, a mikor a munkások a napi munkából elcsigázva kitódulnak az egészségtelen levegőjű gyárakból, szeretettel hívogatjuk őket a „Rakottyai zománczgyár" hatalmas munkáskaszinójába, hogy az elfáradt lelkeknek világosságot, békességet, igazi üdülést nyujtsunk. Február elseje óta minden hétfőn tartunk ilyen összejövetelt, a melyen a munkásság egyre növekvő számban vesz részt. Ismeretterjesztő előadások, a keresztyén életnek dicsőséges voltát egyszerű szavakban feltüntető írásmagyarázatok képezik az összejöveteleknek tárgyát. És most jövünk a legfontosabb munkának ismertetéséhez, a melyet az egyház kicsinyeinek és a zsenge