Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-26 / 17. szám

A missziónak hatalmas segítsége volt az 1500 tag­ból álló énekkar. Alexander nem annyira énekszerző, mint ének-misszionárius. Az énekek által csodálatosan fel tudta hangolni még a legfásultabb embernek a lelkét is az ige befogadására. Rendesen fél 8 tói 8 óráig tar­tott az ő missziója, mely időt oly mesterileg tudta fel­használni, hogy mire a tulajdonképeni istentisztelet meg­kezdődött, a lelkek kellő hangulatban vehették az új életről szóló Igét. A misszionáló kis csapat, az eddigi missziókkal ellentétben, jól szervezett munkáscsapat hátrahagyása után április 10-én Liverpoolon keresztül Amerikába távozott­(Edinburgh.) = Bogdán Gyula. A MI ÜGYÜNK. Kérjük azokat, a kiknek a lapot előfizetés nélkül küldjük, szíveskedjenek előfizetni, amennyiben a lapot megtartani óhajtják, vagy pedig a lapot visszaküldeni, mert kevés feles példány áll rendelkezésünkre és érdekünkben áll, hogy ezeket a példányokat újabb czímekre is küldhessük. Előfizetőinket is kérjük, szíveskedjenek az 1914. évi előfizetési díjat s az esetleges hátralékot minél hamarább beküldeni. * Felsőbaranyai Kálvin-Szövetség gyűlése. Április 15-én tartotta Szövetségünk ezévi második gyűlését Sellyén. Meglepő nagy számmal jöttünk össze. Mintegy 35 lelkész, 30 tanító, néhány világi és sok presbiter volt jelen. A vendégek sorában foglaltak helyet a nők, továbbá Eőri Szabó Dezső daruvári lelkesz a belső­somogyi, Becsák Károly, Hidegh János büssiii lelkész a kűlsősomogyi egyházmegyéből. A XXIII. zsoltár éneklése és Nyári Pál pécsi lel­kész burgó imája után Benkő Gyula kir. tanácsos, egy­házmegyénk gondnoka és Szövetségünk t. b. elnöke tartott megnyitó beszédet. Mélyenjáró gondolatokban mu­tatott reá egyházi, társadalmi, gazdasági bajaink végső okára: az erkölcsi élet, az eszményi vallásos fölfogás hanyatlására. Nem elég tehát, hacsak hivatalos kötelességeket végezünk, hanem ki kell terjeszkednünk az egyháztár­sadalmi, az erkölcsi és gazdasági élet minden viszony­lataira, mert ezeknek nincs olyan mozzanata, mely a vallási élettel összefüggésben nem lenne. Megelőzni a bajt, ennek pusztító erejét megfékezni, elébe gátat vetni, fölvilágosítani, oktatni, figyelmeztetni; tiszta erkölcsi életre szóban, írásban tettben lelkesíteni, ez a mi Szövetségünk czélja. Ehhez kéri Istennek segedelmét, vezetőkre és tagokra egyaránt. Lelkes megnyitó szavai mély hatás gyakoroltak a hallgatóságra. Bús József sellyei lelkész, főtitkár jelentésében megemlékezett az egy év előtti ideiglenes megalakulás­ról s azokról a pesszimikus hangokról, melyek csak néhány hónapi életet jósoltak a vállalkozásnak. Pedig az elmúlt év is bebizonyíthatta, hogy a „Bethesda" nyugvó vizeit megmozgattuk s hogy „nem emberektől van e gon­dolat és tanács", mutatja, hogy szövetségünk terjeszke­dik, erősödik, fejlődik. Hogy ilyen eredményt érhettünk el, köszönhetjük a vezetőségnek s itt különösen a lan­kadatlan munkásságú ügyvivő elnöknek: Csikesz Sándor kiscsány-oszrói lelkésznek, kinek kitartást s továbbra is ernyedetlen szorgalmat kíván. Csikesz S. elnök kiegészíti a titkári jelentést azzal, hogy rámutat a hatásra, melyet kis lapunk indítása kel­tett mindenfelé. Azóta egyházmegyei lap van a vértes­aljain kívül a tolnai, kűlsősomogyi s a kecskeméti egy­házmegyékben is. Alsóbaranyai és szlavóniai testvéreink közelednek felénk s ha reményünk nem csal, igen élénk élet fog itt is megindulni. A szomszéd „Belsősomogyi traktus" Református egyesületet, a „Külsősomogyi" Lel­készegyesületet, a „Vértesaljai" és pesti egyházmegye pedig „Kálvin-Szövetséget" alakított. Az elnök részt vett a „Vértesaljai" és részt vesz több jelentkezővel az „Alsó­baranya-Szlavóniai" szervezkedésen. Nem nyugodhatunk, míg lapunk, kiadványaink, gyűléseink, mozgalmaink kál­vinista keresztyén jellemeket, minden falura legalább egy-két őrszemet nem formáltak. Borsos István szerdahelyi lelkész jelenti, hogy az irodalmi bizottság következőkből alakult meg: Elnök Borsos István, előadó Halász Imre, tagok Bocsor László, Bús József, Csikesz Sándor, dr. Fejes János, Kiss Zol­tán, Losonczy Ferencz, Széles Sándor, Takács József. Gazdasági bizottságunkba jelentkeztek: Bocsor László, Csikesz Sándor, Széles Sándor, Kiss Zoltán lel­készek, dr. Fejes János ügyvéd, Morvay Dezső kör­jegyző, Nagy Miklós takarékpénztári titkár, Sütő László, Hegyi Antal, Cserhalmi István tanítók. Széles Sándor gyüdi lelkész jelenti, hogy az evan­gélizáló bizottságba eddig jelentkeztek rajta kívül: Nyári Pál pécsi, Kiss Zoltán kákicsi, Csikesz Sándor lelkészek. A végleges megalakulás folyamatban. A propaganda-bizottság szervezését dr. Fejes János vállalta, ő azonban örvendetes családi esemény miatt (kis fia született) táviratilag mentette ki magát és kívánt áldást a Szövetség munkájára. Az elnök által előterjesztett alapszabály-tervezetet némi módosítással elfogadtuk s az elnökséget megbíztuk az alapszabálynak a belügyminiszterhez való fölterjesz­tésével. Széles Sándor pénztárnok részletes jelentéséből ki­emeljük, hogy bevételünk volt az elmúlt évben 1313 kor. 58 fill. Kiadás 661 kor. 89 fi 11., maradvány 651 kor. 69 fill. Tagdíjhátralék 253 kor. Költségvetés szerint a folyó évben szükséglet 1340 kor., fedezet 2233 kor. 69 fill. Morvay Dezső ellenőr jelenti, hogy a pénztárt átvizsgálta s mindent a legnagyobb rendben talált. Csikesz Sándor elnök jelentette be ezután az ideig­lenesen egy évre választott tisztikar lemondását. A köz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom