Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-29 / 13. szám

zaja háborítsa fel a vasárnapi csendet, áhítatot szerető lelkek tábora. Risum teneatis!. . . Az alkoholellenes egyesületek or.-zágos ligája máris mozgalmat indított, hogy szombaton este 6 órától hétfőn reggel 6 óráig mindennemű szeszes ital kimérése szüneteljen. De hát hogy élhessen meg akkor a sok poczakos korcsmáros ?! Ez a bökkenő. A nép csak hadd igyon, hadd pusztuljon! Az iskolák, az állam által protezsált intézmények pedig hadd prédikálják továbbra is az alkohol veszedelmes hatásait. így cueglesz az ellenhatás ! Az állam megteszi szocziáiis kötelességét, de nem ejtheti el a fiskális érdekeket. Fogyasztani kell a pálinkát, sört, bort — s mikor van erre jobb alkalom, mint munkaszüneti napon ? De persze Magyarország — keresztyén ország ? ! Oregon államban indiánusok, négerek laknak, de minden község állomásánál hirdetőtáblák jelentik, hogy: nincs korcsma! És szeszes italt sem szabad behozni, még saját használatra sem — így tájékoztat erről Bakssy Kornél egyik napilapban — s ha bebizonyosodik, hogy valaki ezt mégis elkövette, akkor két hónaptól két évig terjedhető fogházra büntetik. így aztán elhihetjük, hogy a hirdetőtáblák többi felirata : „Good School! Good Church /" (jó iskola, jó templom!) csakugyan megfelel a hirdetésnek, ha ez a hirdetés kissé amerikai ízű is. De viszont Amerikában odáig hatolt már az antialkoholista mozgalom, hogy a szeszes italok gyártását és árusítását tiltó rendelkezést 28 állam fogadta el s remény van reá, hogy egész Amerikában törvénnyé válik. És csodálatos, mégis élnek és megélnek az emberek Amerikában, csak minálunk nem élhet meg sem ember, sem állam, ha a szeszt nem fogyasztják s a szesz fogyasztási alkalmakat nem segítik elő 1 Itt az ideje, hogy összefogjunk s a protestáns egyházak, egyesületek és hivatalos egyházi testületek felemeljék tiltó szavukat és egyöntetűleg kívánják a vasárnapi munkaszünet teljességét, a vendéglök és kávéházi üzemek vasárnapokon való korlátozását s a korcsmák vasárnapi bezárását 1 Kálvinista. KÜLFÖLD. Fra n czia o rszág. Keresztyén főiskolai hallgatók. A franczia keresztyén főiskolai hallgatók örömmel kezdenek tömörülni Jézus zászlója alá. A keresztyén főiskolai hallgatók szövetkezete, a keresztyén társulatok világszövetsége ma már 150,000 tagot számlál, melynek soraiban nemcsak francziák vannak, hanem minden nemzet, minden faj gyermekei. A jelszó ez: „Tegyük a Krisztust királyunkká az egyetemeken, a világ minden táján!" Ez az örvendetes tömörülés franczia földön nem régi keletű. Négy-öt éve csak, hogy nagyobb méreteket öltött. A keresztyén főiskolai hallgatók franczia szövetsége (Fédération francaidé des Associations chrétieimes d'Etudiants) évenkint nemzeti kongresszust rendez. Az ideit február 22—25-én tartották Lyon városában. Fényes gyülekezet volt, mely mintegy 300 egyetemi hallgatót és gimnázistát számlált. Svájczot, Angolországot, Németországot, Ausztriát, Oroszországot és más államokat mintegy 40 kiküldött képviselte. A tartott nagyszabású előadások főként e két tárgyról szóltak: A jellem krízise és a Krisztus önkéntes katonái. Neel protestáns lelkipásztor arról értekezett, hogy vájjon a mai társadalmi élet kedvez-e a jellem fejlődésének vagy sem. Szerinte a mai kor gyermekeinek lelkiismeretére bizonyos sötétség borul és akaratereje sok tekintetben meggyengült. A jellem nem fejlődhetik kellőleg manapság. Mit ér az például, ha az állami törvény elrendeli a vasárnapi szünetet és ha a munkások ezen a napon a korcsmák veszedelmes levegőjét szívják. A jellem igazi fejlődését csak a vallásos élet mozdíthatja elő. Dartigue genfi tanár, előadásában azt hangsúlyozta, hogy a jellem erősítéséhez az szükséges, hogy az ember függetlenítse magát a külső körülmények elnyomó behatásai alól. Engedelmeskedjék a kategorikus imperativusnak, melyet számára az Isten törvénye állít föl. Önuralom, áldozatkészség és felebaráti szeretet, ezek a fő mozgató erők. Ezek fejlesztik a keresztyén jellemet. Az ember utánzásra hajló lény. Példaképünk a Krisztus, őt kövessük és jellemünk tökéletes lesz. Gautier genü theologiai tanár a jellem kifejlődésére például Jeremiás próféta esetét hozta föl. Leírta a próféta életének különböző fázisait. Eleinte folyton ingadozott, engedett a külső benyomásoknak, gúnynak, üldöztetésnek honfitársai részéről. El-eltávolodott Istentől, néha határozottan Isten ellenségévé vált. Újra felemelkedett a bukás porából, újra visszatért az üdvösség erejéhez. Egyre erősebben hallotta Isten hívogató szózatát: „Térj vissza hozzám! Bízzál bennem! Megvédelek téged!" És Jeremiás úgy megerősödött a szent küzdelem tüzében, hogy soha többé el nem távolodott az istenes jellem ösvényeitől. Hosszú, mintegy negyvenévi küzdés eredményezte ezt a csodálatos jellemet. Allier párisi tanár, a szövetség elnöke szintén a jellemképzésről értekezett és kimutatta, hogy a keresztyén erkölcsi törvény pontos betartása az egyedüli erősségünk, melyet még fokoz a túlvilági életben való megingathatatlan hitünk. Riou előadó a keresztyénség és a demokráczia egymáshoz való viszonyáról beszélt. Meggyőző erővel mutatott rá, hogy az igazi, nemes demokrácziát a keresztyén tanítás szüli. A kongresszus utolsó ülésein a Krisztus önkéntes katonáiról beszéltek. Ez a mozgalom a legutóbbi toulousei kongresszuson született meg. Ezek a katonák, a főiskolai hallgatók, Francziaországban az amerikai és angol mintára teljes lélekkel odaigérkeznek Jézusnak és készek az ő zászlaja alatt harczolni bármely áldozat révén is. A lyoni kongresszuson is kimondották a jelszót: „Evangelizáljuk a a mai nemzedéket!" Nemcsak Francziaországban, hanem más országokban is, a hová csak beférkőzhetik a franczia befolyás. A kongresszus méltó bezárására a jelen yolt főiskolai hallgatók az Úr asztalához járultak. AláletortnátaíT^ PAPA ÍÖNYTÉRJl