Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-08 / 10. szám

SZOCZIÁLIS ÜGYEK. A harmadik Közhasznú. Keletkezési ideje szerint a második ugyan, de a mult évről szóló jelentést csak most kaptuk meg s így a kolozsvári és a deési után harmadik sorba került a marosvásárhelyi Közhasznú. Ötödik üzletévéről van szó; 200,000 K alaptőkével dolgozik s tartalékalapja már 28,000 K, sőt van nyugdíjalapja is. A 26,277 K tiszta nyereségből 3250 K-t hasított ki jótékony czélokra s ebből 788 K-t kultúralapjára, 500 K-t a közművelődési házra fordított, a mivel ez az alap 3500 K-ra emelkedett. Az aggmenháznak tett 4000 K-ás ágyalapítvány utolsó részletet befizették s a létesítendő ref. leánynevelő intézetre tett 1000 K-ás alapítvány második részletét is. Ezenkívül adtak egyházaknak, iskoláknak, egyleteknek, a tüdőbeteg-szanatóriumnak és egy daloskörnek. A tartalékalapra 9397 K-t, a nyugdíjalapra 1313 K-t fordítottak s az igazgatóság és felügyelő-bizottság együttesen 3415 K alapszabályszerű, együttesen 13°l0

-ot tevő jutalékban részesült. Az intézet élén dr. Bernády György főispán áll, alelnöke dr. Nyerges Gábor főorvos; az igazgatóság közt van Köllö Ignácz alispán, Csekme Ferencz és Ravasz János esperes s Tóthfalussy József lelkész mint ügyvezető, ezenkívül több ügyvéd és földbirtokos tagja az igazgatóságnak. A felügyelő-bizottság elnöke gróf Teleki Domokos. A jelentés maga igen érdekes, a mint kiterjeszkedik az erdélyi nehéz viszonyokra s egész tanulmányt közöl Bizony Lászlónak „A keleti határról" dr. Zakariás János brassói ügyvédnek „Az erdélyi pénzintézetekről", Sófalvy Károly széki esperesnek „Az erdélyi magyarság megerősítéséről" Tokaji Lászlónak „Az erdélyrészi földbirtokpolitika feladatairól" és az „Eladó országról", Bethlen István grófnak, Bernát Istvánnak, Buday Barnának, Mezey Gyulának, Meskó Pálnak, Deák Lajos tanfelügyelőnek különféle munkálatairól, a melyek Erdély megmentését czélozzák. Kézzelfoghatólag fejtegeti a jelentés, de még kézzelfoghatóbban bizonyítja be a, három közhasznú takarékpénztár, hogy „a legreálisabb és legmegvalósíthatóbb terv az erdélyi magyarság mentésére szolgáló az a legkevesebb pénzbefektetést igénylő kormányzati beavatkozás, a mellyel megadatnék a lehetősége annak, hogy az erdélyi részeken a közhasznú takarékpénztárak fejlesztésével meginduljunk" s igaza van, a mikor azt mondja, hogy erős versenyt s a magyarság talpraállítását, megmentését legkönnyebben és legeredményesebben a közhasznú takarékpénztárakkal lehet elérni. De nemcsak a nemzetiségek közé szorított és sokfelé veszélyben forgó Erdélyt, hanem különösen a városi gyülekezeteinket tudnánk megerősíteni, ha minden városban lenne közhasznú takarékpénztárunk. Hisszük, hogy ha az eszme meg fog érni, hódítani is fog s egykor majd egyházkormányzóink sem fognak félni a százmilliónyi egyházi pénzekből néhány milliót ilyen takarékpénztárakban is elhelyezni. Mi szívünk melegével s őszinte lelkesedéssel köszöntjük e helyről a három életerősnek mutatkozott, kálvinista emberek által alapított és kálvinista emberek által vezetett három Közhasznú Takarékpénztárt, kívánva? hogy évről-évre nagyobb sikereket érhessenek el és még több áldást terjesszenek. Kívánjuk, hogy e kitűnő példákat mindenfelé tettek és újabb közhasznú takarékpénztárak létesítése kövessék, minél hamarább és minél gyorsabban 1 Kálvinista. KÜLFÖLD. Francziaország. A szabadgondolkodók panasza. A franczia szabadgondolkodók panaszkodnak, hogy a katholiczizmus egyre jobban erősödik az országban, különösen a szeparáczió óta. Tavaly Lille városában tartott kongresszusukon a többek közt azt konstatálták, hogy az Ecole normálé párisi tanintézetében tíz évvel ezelőtt alíg akadt három vagy négy templombajáró növendék, ma azonban az intézet egy harmadrésze buzgó katholikus és többféle vallásos egyesület tagja. A leendő néptanítók jó része tehát határozottan az egyház érdekeiért fog harczolni. Egy párisi gimnázium tanára nemrégiben kijelentette, hogy növendékeinek legnagyobb száma igen buzgón látogatja a templomot és erősen küzd a divatos vallástalanság ellen. Legújabban vallásos egyesület létesült, melynek az a kimondott czélja, hogy a gimnáziumi és főiskolai tanárokat megnyerje a vallás védelmére. Eddigelé már 18 egyetemi tanár, 184 gimnáziumi tanár és 12 népiskolai tanító iratkozott be az egyesületbe. Németország. Missziói tanszék a berlini egyetemen. Eddig csak Halléban volt ilyen. A mult évben magántanári képesítést szerzett a berlini egyetem theologiai karán dr. Richter Gyula berlini^ missziói igazgató, az ismert kiváló szakember s előadásokat is tartott a missziótudomány köréből. Most februárban rendes tanszéket állítottak a misszió tudományának és meghívták arra Richtert. Ez a tény mindennél világosabban bizonyítja a gyarmatosításnak és a missziónak a mai kulturában és keresztyénségben való jelentőségét s annak Németország által való fölismerését is. A berlini városi misszió új vezetője. Ez nem új, de eddig nem közölt s említést kívánó hír. A világhírű berlini városi missziónak új vezetőjévé, a nasszaui generális szuperintendenssé kinevezett Ohly udvari- és dómprédikátor helyett Schwartzkopff lelkész (Versöhnungskirche) neveztetett ki, egyelőre ideiglenes minőségben. Hamack-alapítvány. Harnack berlini egyet, theol. tanár tiszteletére születése 60-ik évfordulója alkalmával 21 ezer márkát gyűjtöttek össze tisztelői. Az ünnepelt tudós ezt az összeget, mint alapítványt a berlini tudo-