Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-04 / 1. szám

állapította meg. Az alkalmi beszédet Dávidházy János esperes tartja. A templomban szolgáló új lelkész válasz­tása is nemsokára meglesz. Földváry Elemér czikke. A magyar belmissziói munkák egyik leglelkesebb pártfogója Földváry Elemér, ev. e. m. felügyelő igazán szép, világos és meleghangú czikket írt a Luther-Társaság legutóbbi belmissziói köz­lönyébe a keresztyén ifjúsági egyesületekről. Ez a czikk, nagyon helyesen, külön füzetben is megjelent és igen jó tájékoztató azok számára, a kik az ifjúsági egyesületi mozgalom előállásával, lényegével és szellemével meg akarnak ismerkedni. Nagyon jól megfelel a kis füzet szerzője az ifjúsági egyesületek ellen legsűrűbben fel­merülő vádakra és ellenvetésekre is. Ezekre vonatkozó­lag a többek között így ír: „Ne gondoljuk azért azt, hogy ez valami pietista szektáskodásra vezet. Szó sincs róla. Nem száraz, unalmas, világfájdalmas hangulat ural­kodik itten, mert hisz evvel nem vonzanák, inkább csak elriasztanák az ifjúságot, hanem derűs, vidám ker. szel­lem sugárzik minden arczról. . . . Szektáskodástól pedig ne tartsunk, mert ellenkezőleg ezen egyesületekkel csak hézagpótló munkát végzünk az egyházban, az ifjúsági egylet segítőtársa az egyháznak és annak számára nevel hithű, igaz keresztyén jellemeket. Az ilyen férfiakból válnak aztán az egyháznak nagy anyagi áldozatokra is kész, odaadó hívei, munkásai. Azért is e munka mindig a lelkész vezetése vagy legalább is felügyelete alatt folyjon. Itt azonban tág tere nyílik a világiak közremű­ködésének a vallásos élet terjesztésében, sőt az ő fel­buzdulásuk természetszerűleg serkent és magával ragad akárhány lelkészt, ki eddig ilyen irányban nem műkö­dött még. A hol ilyen munka folyik az egyház kebelé­ben, ott nincs tere a nazarénus vagy baptista hódításnak, mert az a legtöbbször csak ott terjeszkedik, a hol elhanya­golták a híveket, nem törődtek velük." A legnagyobb örömmel látjuk azt, hogy nemcsak az egyház anyagi, hanem igazi nagy kérdései iránt már a mi világi uraink is mindig jobban kezdenek érdeklődni. Ez jó jel. Jele annak, hogy a protestántizmus alapgondolatában rejlő egye­temes papság elve nem marad többé frázis hazánkban sem. A budapesti ref. egyház presbitériuma decz. 29-én Kovácsy Sándor főgondnok és a gyengélkedő Petri Elek lelkészt helyettesítő dr. Szabó Aladár lelkész együttes elnöklése alatt látogatott ülést tartott. A nagynevű Ádám András elparentálása után az ő és az aggkora miatt le­mondott Mathis Ferencz presbiter helyébe behívott dr. Biber Gyula máv. igazgatóhelyettes és sándorfalvi Pap István kúriai bíró pótpresbiterek közül utóbbi megjelent s az esküt letette. Héder Sándor gazdasági hivataligaz­gató előterjesztette az 1914. évi költségvetést, a mely a budapesti főgimnázium köitségelőiránvzatával együtt 495,534-88 K kiadással és 406l 563'49 K fedezettel,' el­fogadtatott. A Böszörményi Jenő eltávoztával megürese­dett helyre Varga Antalt választották meg állandósított hitoktató-lelkészül s az újonnan szervezett hasonló ál­lásra Gaál Lajos s.-lelkészt megválasztván, őt egyúttal a Tanonczotthon vezetésével is megbízták. A hitoktató lelkészeknek 2800 K jutalmat osztottak ki kárpótlásul, azért, hogy az állam a felemelt vallásóraadási tisztelet­díjat ez évre nem utalta ki. Ekkép 9 hitoktató 240— 240 K, 5 hitoktató 120—120 K jutalomban részesült odaadó munkájuknak elismerése mellett. — Az egyház­kerületi világi tanácsbírói állás betöltésénél a presbitérium dr. Bernát Istvánra, az egyházmegyei lelkészi aljegyzői állások betöltésénél Sáfár Béla őrszentmiklósi és Mócsy Mihály üllői lelkészekre adta 8-as szavazatát. — A VI—VI1. ker. és zuglói parókhiális tanács indítványt tett, hogy a lelkészek csak saját kerületükhöz tartozó híveknél telje­síthessenek egyházi funkcziót, szóval, hogy a lelkészek territoriális joga szabályoztassék. Hosszas vita után a presbitérium dr. Kosa Zsigmond gondnok elnöklete alatt egy bizottságot küldött ki javaslattételre. — Dr. Ilosvay Lajos műegyetemi tanár, udvari tanácsos tolmácsolta végül a presbitérium elismerését, köszönetét az egyház­vezetőségnek a körültekintő, áldozatkész és sikerdús munkálkodásért s ezzel lelkes éljenzés és boldog újév kívánása mellett zárult be az év utolsó presbiteri ülése. Tanácsjegyző. Szavazatbontás. E hó 19-én bontották fel Komá­romban a megüresedett egyházkerületi tanáesbirói állá­sokra beadott szavazatokat. Egyházkerületi egyházi ta­nácsbiró lett Gyalókay László nemesócsai lelkész; az egyházkerületi világi tanácsbiróságnál igen megoszlottak a szavazatok. Legtöbb szavazatot kapott dr. Szász Károly 99-et, utna Süttö István, kik között szűkebbkörű szava­zás rendeltetett el. Megkondult harangok. Lapunk mult évi utolsó számában kedves női toll ismertette az 1913. év fel­épült templomait. Most értesülünk, hogy Tiszaszalkán (Beregm.) is kész az új templom, melynek felszentelése az árvízokozta s a községet ért súlyos csapások miatt maradt el. A Ref. Szemle pedig legutóbbi számában közli, hogy a sepsii egyházmegyében Lisznyón nov. 27-én szentelték fel a megújított templomot és orgonát, a melyhez a hívek 15,239 K értékű közmunkával és adománnyal járultak. Óbudán is megújították a temp­lomot, a miről a czikk szintén nem emlékezett meg. — Az újonnan épült 20 templom s három megújított temp­lom élő bizonyság a mellett, hogy híveink készek áldo­zatot hozni az egyházért. Minden új templom egy-egy újabb bizonyság, de egyúttal biztos támasz is a szépért, jóért, nemesért való küzdelemben. A Mindenható segél­jen minket arra, hogy egy év elteltével még gazdagabb képet nyújthassunk az áldozatos munkáról és egyház­szeretetről. „Külsösomogy." Ilyen czimen jelent meg egy új egyházmegyei lap, melyet ifj. Bocsor Lajos és Szilágyi Béla lelkészek szerkesztenek. Ez a lap is méltó követője a már előbb útrakelt társainak és bizonyára ez is ténye­zője lesz kerületünkben az egyházi élet élénkebbé tételé­nek. Gyönkön jelenik meg, ára egész évre 1 K. Sikert és áldást kívánunk a lapvezérlő-bizottság és a szerkesz­tők munkájára! Újvidéken, e sokfelekezetű városban, ottani ref. egyházunk vezetősége folyó hó 21-én — Advent utolsó vasárnapján — az előbbi évek szokásához híven, egy minden tekintetben igen jól sikerült vallásos estélyt ren­dezett. A lelkész buzgó imája, Horváth Lajos s.-lelkész tartalmas bibliamagyarázata nagy hatással voltak az igen szép számban megjelentekre, a kik között még más­vallásúak is voltak. Illés Katalin újvidéki ref. tanítónő pedig alkalomszerű karácsonyi felolvasásával könnyekig hatotta meg a hallgatóságot. Szabolcska egy költemé­nyének szavalata, az ifjúsági egyesület tagjainak kar- és magánéneke egészítette ki az estély műsorát, mely egy zsoltárvers eléneklésével, illetve a gyülekezet megáldá­sával fejeződött be. G. A. Darányi Ignácz, a dunamelléki egyházkerület fő­gondnoka, a beteg Antal Gábor dunántúli püspököt va­sárnap Komáromban meglátogatta. Közelebbről a kon­venti ülések alkalmából Kenessey Béla püspök is látoga­tást tett a beteg püspöknél. Engedje a Gondviselés, hogy az újév a közszeretetben és köztiszteletben álló püspöknek régi egészségét hozza vissza, hogy egyházunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom