Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-22 / 8. szám

sok faktorát együttlátja a közös veszély meggátlására irányuló munkában. Áz értekezlet minden tagja általában nagy elismeréssel volt a Kálvin-Szövetség iránt, hogy ezt a mozgalmat megindította és úgy határozott, hogy felkéri az elnökséget, az előadókat, Kolosváry Lajosnét és p. Horváth Zoltán dr.-t, hogy szerkesszenek memorandumot az értekezleten elhangzott erkölcsi, politikai, gazdasági és jogi okok kiemelésével és a statisztikai adatok előterjesztésével, a melyben felkérik az igazságiigyminisztert, hogy hasson közre a házassági törvény hűtlen elhagyásos szakaszának szigorúbb alkalmazása és esetleg a törvénynek magának megszigorítása s a kötelező fellebbvitel visszaállítása iránt, másrészt pedig felhívja az igazságiigyminiszter figyelmét arra, hogy hasson közre, hogy a közigazgatási hatóságok a válóperek céljaira kért szegénységi és más helyhatósági bizonyítvány kiadása körül szigorúbban és körültekintőbben járjanak el. Ezen memorandumot az összes meghívott egyesületeknek megküldi a Kálvin-Szövetség, és fel kéri egyúttal ezen egyesületeket, hogy saját körükben vegyék tárgyalás alá ezt a fontos ügyet és külön-külön terjesszék fel az átküldendo memorandumot az igazságügyminiszterhez. Ötödik vallásos estélyünk a budai templomban volt febr. 15-én. A nagy hideg azonban a budai templom szerencsétlen fűtési viszonyai mellett erősen éreztette hatását s így nagy sajnálatunkra nem olyan nagyszámú közönség gyűlt össze, a milyet vártunk volna. Pedig Hamar István lendületes, szép előadása megérte volna a hideg templom iránt való — egyébként természetes — ellenszenv legyőzését is. Magánügy-e a vallás? ez az aktuális téma volt előadásának tárgya, a melyet világosan, hatásos példákkal illusztrálva vitt a hallgatóság elé, kimutatva a vallás kettős természetét, hogy t. i. egyfelől magánügy ugyan, de ugyanolyan, sőt hatásában sokkal nagyobb mértékben közügy is egyszersmind. Az előadás előtt és után K. Erwin Károly, a budai templom orgonistája játszotta nagy hatással saját szerzeményeit. — Itt említjük meg azt is, hogy a zuglói templomba márczius 1-ére tervezett vallásos estélyt a templom hidegsége miatt csak a tavasszal fogjuk megtartani. A felsöbaranyai Kálvin-Szövetség 1914 február 25 én, szerdán d. e. 9 órakor tartja ez évi első gyűlését Siklóson a városháza nagytermében. Ez úton is meghívja összes olvasóinkat és tagtársainkat és az érdeklődőket családjukkal együtt. A sorrend a következő: Érkezés a reggeli vonatokkal. Választmányi előértekezlet. 9 órakor közgyűlés. 1. 37. dicséret. 2. Imádkozik: Szöllösy Antal drávacsepelyi lelkész. 3. Megnyitó beszédet mond Sütő Pál szövetségi vil. elnök. 4. Titkári jelentés: Bús József sellyei lelkész. 5. „Egyházi életünk megújhodásának útjai"-ról előadást tart Csikesz Sándor kiscsány-oszrói lelkész. 6. Bibliamagyarázatot tart és imádkozik : Borsos István drávaszerdahelyi lelkész. 7. XC. Zsoltár. Gyűlés után közebéd a Pelikán-szállodában. öcsán Perjéssy Károly lelkész lelkes kezdeményezésére megindult a Kálvin-Szövetség megalakítása iránti mozgalom és márczius 8-án lesz az alakuló ülés A Kálvin-Szövetség választmánya f. évi márczius hó 4-én (szerdán) délután fél 6 órakor tart ülést a ref. theologia épületében (IX., Ráday-utcza 28 ). Ugyanaznap este 8 órakor lesz a szerkesztői vacsora a régi helyen, a „Magyar korona" vendéglőben. Lapunk átvételi és fejlesztési költségeire bogáti Hajdú József dr. 20 K-t küldött, a mit e helyen is hálásan köszönünk s kérjük lapunk olvasóit és barátait további adakozásra. Ez alapunk végösszege 1962 korona. IRODALOM. Debreczeni Lelkészi Tár. Szerkesztette S. Szabó József\ deb reczeni ref. kollégiumi tanár. XI. kötet. Ára kötve 10 korona. Debreczen. Telegdi K. Lajos utóda, Eperjesy István könyvkiadóhivatala. 8 r. 630 1. Ismét újabb, ezúttal már a 11-ik kötet jelent meg az ismei't csinos külső kiállításban s fekete vászonkötésben a Debreczeni Lelkészi Tárból. Tartalmaz 6 bibliamagyarázatot, 5 ifjúsági, 21 vasárnapi, 17 ünnepi, 22 alkalmi beszédet. A szertartási beszédek között van 4 keresztelés!, 4 úrvacsorai, 2 konfirmácziói, 7 esketési, 7 gyászbeszéd. Úrvacsorai liturgiák cz. alatt találunk egy tudományos dolgozatot; végül 3 alkalmi és 9 halotti imádságot. Az első csoportba sorozott bibliamagyarázatok (3 Szánthó Gézától, 1—1 Kazay Gyulától, Eőri Szabó Dezsőtől, Páhy Józseftől) nem nagy igényű dolgozatok. Nagy baj, hogy lelkészeink kezében nincsenek alkalmas eszközök a biblia mélységeibe való hatoláshoz. Azt hiszsziik, jó szolgálatot fog tenni majd templomi igehirdetésünk, főként írásmagyarázataiuk mélyítésére az ORLE. által megvalósítani szándékolt s immár munkába vett „Magyarázatos Biblia", melyre felette nagy szükségünk van. A Tárban közölt egyházi és szertartási beszédek között vannak jól sikerültek. Némelyik szerkezetével, másik megnyerő külső formájával, harmadik megkapó szellemével, negyedik mélyebb tartalmával tűnik ki. Vannak, természetesen, kevésbbé sikerült dolgozatok is, de egy se olyan, mely a lelkek megtermékenyítésére egyben vagy másban nem volna alkalmas. Nagyon értékes, mélyenjáró beszédek pl. a Mészáros János beszédei, melyek egy-egy dogmát tárgyalnak és igazi jó, velős ev. ker. tanítások; kissé elvontak, tudományosabb jellegűek s elég terjedelmesek is. Nem vagyunk ugyan barátai a nyúlfark rövidségű beszédeknek, tudná a már Horatiustól kinyilatkoztatott igazságot (Brevis esse laboro, obscurus fio), de a túlságos hosszúra nyújtott prédikácziókat sem helyeselhetjük. A Tár beszédei, terjedelem tekintetében, egy-kettő kivételével, általában véve eltalálják a helyes középútat. Az írók a tárgyválasztásban meglehetős széleskörűek és találékonyak. Csak egynéhány frappánsabb beszédczímeket említünk meg idevonatkozólag: Az ifjúság álmai (S. Szabó József); Isten nap és paizs (Madarász Imre); Jézus az ajtó (Ruszkay Gyula); A számadás órája (Hajdú Lajos); A Krisztus öltözete (dr. Nánássy Lajos); A lélek gyümölcsei (Uray Sándor); A lélek otthona (Futó Zoltán); Az Ige testté lett (Erdős Károly); A pálmaágak (Bokor Sándor); A boldog halál művészete