Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-04 / 1. szám

lesztési költségeire 1910 K adomány gyűlt össze s 241-en léptek be újonnan előfizetőink sorába. De felhívásaink sem maradtak érdeklődés nélkül s a különböző czélokra küldött kisebb-nagyobb adomány mellett az árvízkárosult ref. egyházak részére 1700 K-án felüli adományt juttathattunk olvasóink, barátaink jókedvű adakozásából. Lapunk szellemi és tartalmi színvonalát igyekeztünk a régiek példaadása nyomán, az új kor kívánalmaihoz és programniunkhoz képest emelni s lehetőleg teljessé s a világiakra nézve is érdekessé tenni. Azt hisszük közeledtünk ahhoz, a mit elérni kívántunk: kimerítő, rövid czikkekben felvetni, kifejteni a legfontosabb egyházi, iskolai és szocziáiis kérdéseket s híradásunkban, ismertetéseinkben, czikkeinkben a napi eseményekkel lépést tartani. A kritikát olvasóinkra bízzuk s kérjük, mutassanak rá hibáinkra. Köszönettel és hálával fogadjuk. Programmunk a régi marad : szolgálni az egyetemes egyházat, erősíteni a külföldi testvérekkel való öszszeköttetést, ápolni a felekezetek közötti megértést, felderíteni az égő sebeket s felvetni a bajok megszüntetésnek és az előrehaladás eszközeit. A szocziáiis jelentőségű kérdéseknek a jövőben is külön rovatot szentelünk. Jelszavunk : küzdeni az egyházért és a népért! Szerettük volna lapunk előfizetési árát leszállítani, a mi azonban a megdrágult viszonyok közt lehetetlen volt. De lehetséges lesz, mihelyt előfizetőink száma továbbra szaporodni fog, ezért bizalommal fordulunk azokhoz, a kik eddig is támogattak, támogassanak jövőre ezentúl is, s kérjük azokat, a kik egyházszeretetükről bizonyságot tettek, lépjenek be e lap támogatói sorába! A nagy munkát azonban csak úgy fejleszthetjük, ha jó munkatársaink vannak, jó munkatársak pedig dotáczió nélkül nem maradhatnak. Hálával gondolunk azokra, a kik eddig is önzetlenül czikkekkel, tudósításokkal gazdagították lapunkat és kérjük, ne vonják meg az önzetlen szellemi segítséget jövőre sem. Arra törekszünk, hogy mindenki, a ki szellemi munkát végez a köz érdekében, tiszteletdíjban részesüljön, mert méltó a munkás az ő jutalmára. Ezért óhajtunk épen fejlesztési alapot gyűjteni, a mire e helyen is szeretettel hívjuk fel olvasóink figyelmét. A szerkesztőségben fontos változás áll be azzal, hogy dr. Kováts István februárban elfoglalja a theologiai tanszékét s ő lesz egyik társszerkesztő, a ki az adminisztratív ügyek intézését vállalta át. Belső munkatársaink a régiek maradnak s Veress Jenő külföldi tanulmányútja alatt e lap hasábjain számol be tapasztalatairól. Végül kiemeljük, hogy, bár a lap a Kálvin-Szövetség tulajdona és így e Szövetség ügyét külön rovatban is propagáljuk és bár a szerkesztőség a Kálvin-Szövetség czéljaival teljesen egyetért, sőt ezt a Szövetséget teljes szívvel és lélekkel igyekszik fejleszteni: mégis függetlenséget biztosított magának a közérdekű ügyek tekintetében és minden czikkében, tudósításában egyéni felfogását, nézetét tükrözteti vissza. Ismételten felvilágosítjuk tehát olvasóinkat és laptársainkat, hogy nézeteltérések esetében egyedül a szerkesztőséget vonják felelősségre. Az 1914. évi előfizetéshez szükséges utalványlapokat mellékelve kérjük az előfizetési díj beküldését. (Akik már előfizettek, tekintsék tárgytalannak az utalványlap melléklését.) Hibáinkért, mulasztásainkért elnézést, a nagy. közös czélok eléréséhez, támogatást kérve, örömmel készüljünk új munkára, megújuló lélekkel és bízó hittel. Olvasóinknak, barátainknak s munkatársainknak az újévben erőt, egészséget, sok örömöt és áldásdús eredményeket kívánva, maradtunk szeretetteljes köszöntéssel Budapest, 1914. január hó 1. A szerkesztőség. A pesti e. m.-i Kálvin-Szövetség alakuló gyűlése f. hó 6-án d. e. 10 órakor lesz Gödöllőn. Erről lapunk jövő számában. Harmadik vallásos estélyiünk jan. 11-én, vasárnap este 6 órakor lesz a kőbányai ref. templomban. Az estélyen Vargha Bálint ref. fŐgimn. tanár fog előadást tartani használatban lévő énekeskönyvünkről. Sebestyén Jenő pedig a Kálvin-Szövetségről. IRODALOM. Rácz Lajos : Rousseau mint moralista. Budapest (Hornyánszky Viktor). 1913. 64 lap. Ára? Kiváló sárospataki tanártársunk sokat forgolódik "Rousseau irodalmában. Nem egy becses adalékkal gazdagította már e téren bölcseleti irodalmunkat. Nagy nyelvismerete képesíti őt erre. Ez alkalommal Rousseaut, ezt a modern czinikus írót, mint moralistát bírálja az ,,Athenaeum" hasábjain és különlenyomatban. Közelebbről behatóbban vizsgálja az egyéni erkölcsiségről vallott felfogását; majd bemutatja őt, mint a társadalmi erkölcs bírálóját és reformátorát; feltünteti az ő gyakorlati erkölcsiségét s az erkölcsi nevelésről szóló tanítását s végül az ő Kantra való hatását s az ő morális jelentőségét. Mi régebben ugyancsak e szemlében vallomásai alapján Augustinussal hasonlítottuk össze. Erkölcsi felfogása szoros összefüggésben van az ő vallásos felfogásával. S itt behatóbban ismerteti az önszeretet, istenszeretet, az erkölcsi ösztön vagy lelkiismeret, a szabad akarat s a boldogság érzelmét egymással való szoros összefüggésükben. Vallás- és morálbölcselete az egészség, szabadság és jó lelkiismeret fogalmában foglalható össze. Ettől függ az egyén boldogsága, a melylyel azonban épen Rousseau nem igen dicsekedhetett. Erősen moralizáló érzéke a társadalmi erkölcs bírálójává, sőt reformátorává tette. Itt mindenesetre a genfi s a párisi Rousseau között kell különbséget tennünk. A bajok forrása az egyenlőtlenség, mely a természet evangéliumával össze nem egyeztethető. Azért hangsúlyozza : vissza a természethez! S itt Rousseau találó bíráló megjegyzéseket fűz kora kultúrájához. Szerzőnk müve 26 1. találó párhuzamot von Rousseau és Voltaire között, bár előbbi nem mindig és mindenben „őrizte