Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)
1913-03-09 / 10. szám
típusok, a kik már nemcsak fenyegetőznek, de a nem tetsző tanárokat rokonbácsikkal, meg kamaszfivéreikkel inzultáltatják s innen ered az a sok gyermek-öngyilkosság is. Viszont az iskolának az élettel kell haladnia s az életre kell tanítania. A betűtanultatás hála Istennek már egy letűnt kor múzeumába tartozik, de a szülőnek magának is tanulni kell, hogy nevelhessen okosan és öntudatosan, hogy segítsen gyermekének a szellem és jellem kibontakozásában s hogy ne divatos majmokat neveljen s ne luxus-czikket lásson csemetéiben. A szülői értekezletek és a nevelésügyi problémák praktikus fejtegetése bizonyára nagy hasznára lesz a jövő nemzedéknek ! Érdekes és okos újítást hoztak be a fővárosban. Minden polgári IV. osztályú fiúnak és leánynak úszni kell tanulnia. Kétezer tanuló vett részt az idén először rendezett leczkékben. A gyakorlatokat előbb szárazon próbálják el, majd vízben egy helyen s végül az úszógépre kerülnek, a mely egyszerre 12 úszókötélen függő tanulót visz folyton körbe s harangütés jelzi a tempók gyakorlását. -Némelyek 3—4 leczke után megtanulnak úszni, de 12 leczke mindenkinek elegendő. Ezt bizony követni kell minden iskolának, mert az ügyességen kiviil bátorságot is tanul a gyermek és sok veszélytől óvhatja meg. Ha a túlzásoktól óvakodunk, az úszni tudás s általában a vizi sport egyike azon eszközöknek, melyek jó befolyással vannak a jellemképzésre. Ad notam sport! Nemrégen írtuk meg a középiskolai tanulókat a felnőttek footballklubjaiban és versenyein való részvétel által érhető veszélyeket. A kultuszminiszter legújabb rendelete ennek gátat vetett. Most tűnik ki, mennyi tanuló vehetett részt az effélékben, mikor a sportklubok az egymással versenyzés és az egymásra való irigykedés félretételével együttesen átmeneti állapot figyelembevételére kérték a minisztert. Ezt az okos rendeletet régóta várta minden előrelátó ember, a "ki csak féltette a nemzet virágait az erkölcsi és testi enerválódás veszélyeitől. Iskolai szövetkezetet létesített Olyas Lajos kőszegremetei ref. tanító. Erős szövetkezeti ember. Tapasztalva, hogy a gyermekek nemcsak könyelműen, de káros dolgokra költik filléreiket, megmagyarázta, a pénznek valódi értékét és annak üdvös és kártékony hatásait s csakhamar meg is alkotta az iskolai szövetkezetet. Egy év alatt 72 népiskolás, kisbirtokos-gyermek 400 K-t rakott össze. Rendes kis szövetkezet ez, a melynek minden tisztviselője megvan, akár az igazi szövetkezetben. Üzleti nap egyszer van egy héten s a kis nebulók pompásan tudják már teendőiket. A pénzt kamatozás végett beteszik a helybeli Hitelszövetkezetbe. Leglényegesebb pedig a dologban az, hogy a betétet csak nagykorúságuk, férjhezmenésük esetén, vagy ingatlan vételére vehetik ki. Ez az igazi nemzetnevelés! A csongrádmegyei tanyai tanítók az általános fizetésrendezésen kívül 10% tanyai pótlékot kérnek s felmerült az az egészséges eszme, hogy e pótlék helyett a tanyai tanító földdel láttassék el. Ez méltányos és kívánatos. A míg létesülnek olyan tanyai központok, mint a szegedi, a tanyai tanítóság helyzete bizony válságos. Községháza, posta, kereskedés, orvos nincsen s a tanyai tanító, kivált télvíz idején egészen el van zárva a világtól, mert még egy amolyan gyengébb lovacskát sem tarthat, amin maga beczammoghatna a legközelebbi városba egyetmást beszerezni és postáját kihozni. Mint az ősidőkben várnia kell, a míg valaki bemegy a városba, hogy ezeket rábízza. Hát még ha betegség áll elő? Egy kis föld segítene ezen a nyomorúságos állapoton s ezek a derék emberek ezt meg is érdemelnék, a kik áldozatot hoznak a tanyai nép művelése javára. Udvarhely megyében Hetser Kálmán igazgatótanító indítványára a tanfelügyelő hozzájárulásával az az ügyes újítás történt, hogy a tavaszi és őszi munkák beálltával reggel 5—9-ig tanítanak s ez időn túl a gyermek szüleinek segítségére lehet. Alsósófalván pl. azt tapasztalták, hogy ennek következtében 88%_o s emelkedést mutat az iskolábajárás. A szülők szívesen vették ez újítást, a mely az élethez alkalmazkodik; mert bizony a népiskolai törvény, mint minden törvény, általánosít, már pedig más az iskolázás a tanyán, más a falun, más még a városok különböző nemei szerint is. A szülők büntetésével nem sokra lehet menni faluhelyen, a' hol a serdiíltebb, iskolaköteles gyermeket fel kell használnia az intelligensebb gazdaembernek is. Az iparostanulót este tanítják és vasárnap. Miért ne lehetne a falusi gazdaember gyermeke tanítását az ö életviszonyaihoz alkalmazni. íme egy gondolkozó, ügyes tanító sokszor bölcsebb, a tudós törvényhozónál is. Az iskolakerülés miatt a szülők felelősségrevonása mellett Párisban radikális eszközökhöz nyúltak. Az iskolaköteles korban levő s a tanítás rendes ideje alatt csavargó gyermekeket a rendőrség figyeli s az iskolába, vagy szüleihez kiséri, sőt ha kell, mindjárt javítónevelésbe veszi. Ez is jó eszköz és czélirányos, ha a hatóság komolyan veszi feladatát. De bizony hallottam nálunk iskolaigazgatót panaszkodni, a ki nagy buzgalommal fogott a „beiskolázáshoz" s a hol csak tudott iskolakerülő gyermeket, azt fülön fogta és beírta; de a hatóság unta meg, mert dolgot adott neki s az iskolaigazgatót kezdték rossz szemmel nézni. Hát pedig az, hogy minden gyermek elvégezze a népiskolát, nemzeti érdek s kár volt a választójogi törvényjavaslatból is annyit engedni „az írniolvasni tudás" feltételéből, mert ez is sarkaló lett volna az iskolák eredményesebb működésére. (phz.) TÁRCZA. Bod Péter és munkái. XVII. Hist. Hung. Eccl. A munka három kötetben jelent meg 1888—1890-ben. A negyedrét alakban kinyomatott mű (mintegy 1400 oldal) „gazdag tárháza a legritkább és becsesebb adatoknak". Mikó gruf utóbb idézett néhány szavával összhangban
