Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-02-09 / 6. szám

kes magyar papnak emlékét: az erdélyi ref. püspökök életrajza, az erdélyi unitáriusok története és a magyarok egyháztörténete. Bod Péter abból indulva ki, hogy a multat egész mélységében az érti meg, a ki a vezető férfiakat ismeri, szűkebb hazája kálvinista püspökeinek históriáját írta meg.1

A dolog természeténél fogva az efféle munkálat nem maradhat az életrajzi szűkebb területen belül, a püspöki hivatalnak jelentősége, nagy befolyása szükségképen maga után vonja a közviszonyoknak ismertetését, egyszóval belevisz a korba, a melyben nagy akadályok között érvényesül a férfias virtus. Hatalmas feladat. Bod Péter valóban nem is elégszik meg az életrajzi adatokkal. Miközben beszél a férfiakról, a kik míg fél kézzel építenek, jó vitézek módjára hadakoznak is, beszél „azoknak idejekben esett bajoskodásokról" s az olvasó érzi, mint jelennek meg a régi idők inarczona alakjai „sokszor megromlott hazánk füstös . . . kőporai közül" a munkálkodó papnak képzelete előtt. Még más is kiérzik a régi sorokból, hogy a magyarigeni eklézsia papja, miközben azokkal társalog, a kik szívéhez közel állanak, miközben kötelességét teljesíti, törlesztvén a tartozást, valamit érez abból, a mit üdvösségnek mondunk. íme időn és enyészeten át érthetően mondja: üdvösséges dolog „azoknak virtusaiknak hegyére állani, jócselekedeteknek fényességét s abban Istennek erejét, eléggé meg nem hálálható kegyelmét, a mennyei Atyának dicsőségét szemlélni". Sorra kerülnek a református erdélyi püspökök, a nagy idők munkásai: Alesius Dénes, Sándor András, Göcsi Máté, Toronyai Máté, Ungvári János, Kecskeméti Balázs, Tasnádi R. Mihály, Keserűi Dajka János, G-eleji Katona István, Csulai György, Veresmarti Gáspár, Kovásznai Péter, Tiszabecsi N. Gáspár, Tófeus Mihály, Horti István, Veszprémi István, Kolozsvári István, Sós Ferencz, M. Vásárhelyi István, Bonyhai György, Szigeti Gyula István, Deáki Filep József, Pelsőczy János, Borosnyai Lukács János, Szatmári Pap Zsigmond, Vereslói György. Bod Péterre feladatának megoldása közben kettős munka nehezült: a gyűjtőnek és a feldolgozónak munkája. Az a kérdés, mennyire felelt meg mindkettőnek? Maga tájékoztat a bevezető sorokban, mondván : „a mint lehetett". „A dolgok, így tájékoztat, nem űgy lesznek leirva, a mint kellett volna, hanem csak a mint lehetett az ilyen török égette, tatár hamvazta országban." Még egyet. A kicsiny terjedelmű könyvben 26 életrajznak 1 A munka teljes czíme: „Smirnai szent Polikárpus, avagy sok keserves háborúságok között magok hivataljokat keresztyéni szorgalmatossággal kegyesen viselő erdélyi református püspököknek historiájok, melyet ez keresztyénségben végszegelet, sokszor tatár égette, török hamvazta országnak szennyes kőporai közül egybeszedegetett F. Tsernátoni Bod Péter a m. igeni Ekklesiában a Krisztus Szolgája". A munkát ajánlja „Istenhez való buzgó szeretettel és keresztyéni virtusokkal ékeskedő mélt. gr. ifjú úrasszonynak Széki Teleki Eszternek . . Torotzko szentgyörgyi Torotzkai Zsigmond úrnak kedves élete párjának és Széki Teleki Klára kisasszonynak". mintegy 200 lap jut (a 14-ik laptól a 216-ik lapig), a mi már maga is vázlatszerű munkára utal. Az az állítás, mely szerint Bod szóbanforgó munkájához „a létező adatokat mindenünnen összekutatta", mint Sámuel Aladár is megjegyzi, „kissé túlbecsülés". Minden könyvet annak a kornak a szempontjából kell első sorban mérlegelni, a melynek szükségleteit kielégíteni óhajtá és az bizonyos, hogy a kortársak haszonnal forgatták a püspökök életrajzát, temérdek jellemző adatot talál benne az olvasó ma is, mert a magas szektáktól kezdve az ekklézsiák ügyes-bajos állapotáig sok mindenről szól s ha kisebb dolgok egy kicsit bevilágítanak az akkori időkbe, a minő például a Simon Mihály ügye, a ki törvényes hitvesét „két jobbágyért eladta", a nagyobbakban is talál sok jellemző adatot a tigyelmes olvasó. Dr. Pruzsinszky Pál. KÖNYVISMERTETÉS. Ifj. Vietor János : A hazaszeretet eszménye. A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség kiadványa. Ára 40 fillér. A diákszövetség eme legújabb kiadványát nagy várakozással vettem kezeimbe, kivált a mikor Victor János nevét láttam rajta, s mondhatom, nem csalódtam. Isten iránti hálával teszem le s hívom most föl rá a figyelmet. Csak mi, diákok tudhatjuk, hogy hány oldalról tűznek elénk hangzatosnál hangzatosabb ideált s hány magyar diák indul el e hamis ideálok után. A MEKDSz. is ideált tűzött ki a magyar diákság elé, a legnagyobb s legtökéletesebb ideált : Jézust, mert érzi, tudja, tapasztalja, hogy 0 a legnemesebb tartalommal tölti meg a diákság lelkét, ezen keresztül az egész nemzet életét, Valóban most, a mi napjainkban tűnik csak ki igazán, hogy erre az új hazafiúi eszményre az egész nemzetnek mily nagy szüksége van, de legfőképen a nemzet legféltettebb kincsének, a magyar diákságnak. Igaz, ma még a magvetés napjait éljük, de eljön majd a gyümölcstermés ideje is. Victor János e kis könyvében Jézus hazaszeretetének alaptermészetéül megállapítja, hogy annak czéljai bár az egész világra vonatkoznak, vagyis nincsenek honfitársaira korlátozva, mégis az egyetemessége mellett is. Ö testestől lelkestől a maga kis nemzetének a fia. Sőt mint Messiás a hazafias várakozás központjába állítja magát. Jézus se nem világpolgár, se nem soviniszta. Egységes életirány kettős megnyilatkozása ez nála. Gondolkozásának és munkásságának alapgondolatában : „az Isten országá"-ban oldódik meg a hazaszeretet és világpolgárság problémája. A nemzetek életének is az a czélja, hogv kivegyék részüket az Istenországa egyetemes megvalósításából. Ezért az egész emberiség érdeke követeli a magunk nemzetének lehető legnagyobb szeretését és boldogságát. így Jézus hazaszeretete „a legodaadóbb, osztatlan hazaszeretet, melynek látóköre mégis az egész világ". Hazaszeretete világprograminot