Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-02-09 / 6. szám

kes magyar papnak emlékét: az erdélyi ref. püspökök élet­rajza, az erdélyi unitáriusok története és a magyarok egyháztörténete. Bod Péter abból indulva ki, hogy a multat egész mélységében az érti meg, a ki a vezető férfiakat ismeri, szűkebb hazája kálvinista püspökeinek históriáját írta meg.1 A dolog természeténél fogva az efféle munkálat nem maradhat az életrajzi szűkebb területen belül, a püspöki hivatalnak jelentősége, nagy befolyása szük­ségképen maga után vonja a közviszonyoknak ismerteté­sét, egyszóval belevisz a korba, a melyben nagy aka­dályok között érvényesül a férfias virtus. Hatalmas fel­adat. Bod Péter valóban nem is elégszik meg az életrajzi adatokkal. Miközben beszél a férfiakról, a kik míg fél kézzel építenek, jó vitézek módjára hadakoznak is, beszél „azoknak idejekben esett bajoskodásokról" s az olvasó érzi, mint jelennek meg a régi idők inarczona alakjai „sokszor megromlott hazánk füstös . . . kőporai közül" a munkálkodó papnak képzelete előtt. Még más is kiérzik a régi sorokból, hogy a magyarigeni eklézsia papja, miközben azokkal társalog, a kik szívéhez közel állanak, miközben kötelességét teljesíti, törlesztvén a tartozást, valamit érez abból, a mit üdvösségnek mon­dunk. íme időn és enyészeten át érthetően mondja: üdvösséges dolog „azoknak virtusaiknak hegyére állani, jócselekedeteknek fényességét s abban Istennek erejét, eléggé meg nem hálálható kegyelmét, a mennyei Atyá­nak dicsőségét szemlélni". Sorra kerülnek a református erdélyi püspökök, a nagy idők munkásai: Alesius Dénes, Sándor András, Göcsi Máté, Toronyai Máté, Ungvári János, Kecskeméti Balázs, Tasnádi R. Mihály, Keserűi Dajka János, G-eleji Katona István, Csulai György, Veresmarti Gáspár, Kovásznai Péter, Tiszabecsi N. Gáspár, Tófeus Mihály, Horti István, Vesz­prémi István, Kolozsvári István, Sós Ferencz, M. Vásár­helyi István, Bonyhai György, Szigeti Gyula István, Deáki Filep József, Pelsőczy János, Borosnyai Lukács János, Szatmári Pap Zsigmond, Vereslói György. Bod Péterre feladatának megoldása közben kettős munka nehezült: a gyűjtőnek és a feldolgozónak mun­kája. Az a kérdés, mennyire felelt meg mindkettőnek? Maga tájékoztat a bevezető sorokban, mondván : „a mint lehetett". „A dolgok, így tájékoztat, nem űgy lesznek leirva, a mint kellett volna, hanem csak a mint lehetett az ilyen török égette, tatár hamvazta országban." Még egyet. A kicsiny terjedelmű könyvben 26 életrajznak 1 A munka teljes czíme: „Smirnai szent Polikárpus, avagy sok keserves háborúságok között magok hivataljokat keresztyéni szorgalmatossággal kegyesen viselő erdélyi református püspökök­nek historiájok, melyet ez keresztyénségben végszegelet, sokszor tatár égette, török hamvazta országnak szennyes kőporai közül egybeszedegetett F. Tsernátoni Bod Péter a m. igeni Ekklesiában a Krisztus Szolgája". A munkát ajánlja „Istenhez való buzgó szeretettel és keresztyéni virtusokkal ékeskedő mélt. gr. ifjú úrasszonynak Széki Teleki Eszternek . . Torotzko szentgyörgyi Torotzkai Zsigmond úrnak kedves élete párjának és Széki Teleki Klára kisasszonynak". mintegy 200 lap jut (a 14-ik laptól a 216-ik lapig), a mi már maga is vázlatszerű munkára utal. Az az állítás, mely szerint Bod szóbanforgó munkájához „a létező adatokat mindenünnen összekutatta", mint Sámuel Ala­dár is megjegyzi, „kissé túlbecsülés". Minden könyvet annak a kornak a szempontjából kell első sorban mérlegelni, a melynek szükségleteit kielégíteni óhajtá és az bizonyos, hogy a kortársak haszonnal forgatták a püspökök életrajzát, temérdek jellemző adatot talál benne az olvasó ma is, mert a magas szektáktól kezdve az ekklézsiák ügyes-bajos álla­potáig sok mindenről szól s ha kisebb dolgok egy kicsit bevilágítanak az akkori időkbe, a minő például a Simon Mihály ügye, a ki törvényes hitvesét „két jobbágyért eladta", a nagyobbakban is talál sok jellemző adatot a tigyelmes olvasó. Dr. Pruzsinszky Pál. KÖNYVISMERTETÉS. Ifj. Vietor János : A hazaszeretet eszménye. A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség kiadványa. Ára 40 fillér. A diákszövetség eme legújabb kiadványát nagy várakozással vettem kezeimbe, kivált a mikor Victor János nevét láttam rajta, s mondhatom, nem csalódtam. Isten iránti hálával teszem le s hívom most föl rá a figyelmet. Csak mi, diákok tudhatjuk, hogy hány oldal­ról tűznek elénk hangzatosnál hangzatosabb ideált s hány magyar diák indul el e hamis ideálok után. A MEKDSz. is ideált tűzött ki a magyar diákság elé, a legnagyobb s legtökéletesebb ideált : Jézust, mert érzi, tudja, tapasztalja, hogy 0 a legnemesebb tartalommal tölti meg a diákság lelkét, ezen keresztül az egész nemzet életét, Valóban most, a mi napjainkban tűnik csak ki igazán, hogy erre az új hazafiúi eszményre az egész nemzetnek mily nagy szüksége van, de legfőképen a nemzet legféltettebb kincsének, a magyar diákságnak. Igaz, ma még a magvetés napjait éljük, de eljön majd a gyümölcstermés ideje is. Victor János e kis könyvében Jézus hazaszereteté­nek alaptermészetéül megállapítja, hogy annak czéljai bár az egész világra vonatkoznak, vagyis nincsenek honfitársaira korlátozva, mégis az egyetemessége mellett is. Ö testestől lelkestől a maga kis nemzetének a fia. Sőt mint Messiás a hazafias várakozás központjába állítja magát. Jézus se nem világpolgár, se nem sovi­niszta. Egységes életirány kettős megnyilatkozása ez nála. Gondolkozásának és munkásságának alapgondolatá­ban : „az Isten országá"-ban oldódik meg a hazaszeretet és világpolgárság problémája. A nemzetek életének is az a czélja, hogv kivegyék részüket az Istenországa egyetemes megvalósításából. Ezért az egész emberiség érdeke követeli a magunk nemzetének lehető legnagyobb szeretését és boldogságát. így Jézus hazaszeretete „a legodaadóbb, osztatlan hazaszeretet, melynek látóköre mégis az egész világ". Hazaszeretete világprograminot

Next

/
Oldalképek
Tartalom