Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-12-14 / 50. szám

elnök ismertette a Kálvin-Szövetség czélját, Ilyés Géza titkár pedig jelentést tett a szövetség egyháztársadalmi munkásságáról. Imreh Lajos theol. m, tanár a hivek lelkigondozásáról, Hegyi Károly esperes pedig a hivek közreműködéséről értekezett. A vámosgálfalvi daloskör éneke s Kovács György nagy kendi lelkész szavalata tették változatossá a lelkes közgyűlést. Végül még jutalmakat osztottak ki. Szívből örülünk, hogy az erdélyi részekben s épen a szövetség legifjabb hajtásaiban olyan sokan állnak a nagy czéi szolgálatában. Crescat, fioreat! Pókafalva és környéke Kálvin-Szövetsége is megalakult Torró Miklós lelkész igazán bámulatbaejtö munkássága folytán. Egy év előtt még nem volt hova lehajtania fejét, mert még paplak sem volt s ma már készen áll a parókhia. Egy év előtt a románság közé beékelt és hosszú éveken át elhanyagolt hivei nemhogy írni, de beszélni sem tudtak magyarul, csak romános kiejtéssel s ma már a felnőttek oktatása folytán írni is tudnak. A régi mátyáskori templom düledezőfélben, de remélhétőieg rövid idő alatt ezt is helyreállítja a műemlékek országos bizottsága. A kálvinistákon kívül minden vallásfelekezetben magyar érzésű ember egyesült, hogy létrejöjjön a Kálvin-Szövetség s csoportosultak a magyar templom körül a belmissziói és gazdasági szakosztályban. Itt dühöngött legjobban 1848-ban az oláh lázadás s ott kezdődik a magyarság kiirtásával a kálvinista egyház lassú sorvadása, a melyet halálából íme egy ifjú, evangéliumi lélekben erős kálvinista lelkész újra feltámasztott. Erről a hathatós és kitartó munkáról hosszabban fogunk írni, de nem mellőzhettük e pár sorban is kiemelni azt a bátor és erőteljes munkát, a mit Torró Miklós önzetlen szeretettel a Krisztus nevében és Kálvin szellemében Erdély szélső határszélén folytat a magyarságért és egyházunkért! Vallásos estélyíink deczember 14-én vasárnap este 6 órakor változatlan programmal fog megtartatni a városligeti fasori új ref. templomban. Kürthy Sándor tanár orgonán Mendelssohnnak a „Mennybéli felséges Isten" kezdetű dicséretünkre írt átiratát játssza, Sebestyén Jenő theol. m, tanár „Az ember méltósága" czímmel fog előadást tartani, Komáromi Katz Endre festőművész Bach Air-jét játssza hegedűn. IRODALOM. A protestáns egyházi közigazgatási törvénytár 152B—1913. Id. Hegedűs János ny. anyakönyvi felügyelő saját kiadásában adta ki ezt a hatalmas 519 oldalas 8°, könyvet, a melyben azon állami törvényeknek, rendeleteknek ós ezekre vonatkozó miniszteri és felsőbb bírósági elvi kijelentéseknek és döntvényeknek gyűjteményét adja, a melyek a protestáns egyházat és lelkészeket érdeklik s a melyek, mint a szerző|helyesen mondja, a lelkészek működésének, nemes nagy feladatának köréhez oly közel állanak, hogy azokat ismerni elengedhetlen követelmény. Vannak történeti becsű, már nem élő törvények és rendeletek is felvéve eredeti szöveggel, a melyek az egyházjog történelmében kutatókra nézve jelentőséggel bírnak. Az egész munka négy részre, 18 czímre ós 37 fejezetre oszlik. Az I. részben a „ Vallás és egyház" ról, a II. az „Anyakönyv és házasság jog"-ró\, a Ilí-ban a „Közjogi törvények és közigazgatási szervezet-?ö\. szól, a IV. czíme n

Az egyház és egyházi javadalmasok jogviszonya a különböző igazgatási ágakban. Sokkal jelentősebb a munka, semhogy röviden végezhetnénk vele s melegen ajánlhatjuk a lelkészeknek és egyházaknak megszerzésre mert olyan jogi útmutató, a melynek igen sok hasznát veheti a lelkész nemcsak a maga, hanem hívei szempontjából is. Ez az a gyűjtemény, a mit a Kálvin-Szövetség, mint a Lelkészi Útmutató I. köteteként tervezett kiadni s igazán sajnálhatjuk, hogy a választmány annak idején nem ment bele. Ezt kiegészítette volna a II. kötetben a szociális és egyháztársadalmi tevékenységben való útmutató, a minek a kiadását ugyan a választmány még nem ejtette el. Az ismertetett törvénytár bolti ára 16 K., megrendelhető Nagybecskereken (Mercy-utcza), a szerzőnél. Bővebb ismertetésére még visszatérünk, itt csak jelezzük, hogy a „Református egyházi közigazgatási nyomtatványok mintatára" czímű gyűjteményt is sajtó alá rendezte a szerző, a mely 10 K előfizetés mellett ez év végóig megrendelhető s szintén nagy hasznára fog szolgálni az egyházi közigazgatásnak. Az első tanügyi kongresszus. Magyarország tanárai, tanítói, kisdedóvói az egyetemtől az óvóig országos kongresszusra gyűltek az 1848-ik évben. Az új Magyarország berendezkedésének idején a kultúra munkásai is tanácskoztak s egyetemes gyűlésükön építették meg a nemzet átalakulásához méltó terveiket Négy napi tanácskozásuk idején vitatkoztak a különböző iskolatípusok szervezete s oktató személyzetének jogi helyzete felett s foglalták határozataikat jegyzőkönyvbe. Ezeknek a tanácskozásoknak alapvető gondolatai, határozatai szabtak irányt Magyarország kultúrájának, mely kívánságok részben még ma sem váltak valóra I A kisdedóvó, a népiskola, a tanítóképző, a különböző fajta középiskola, sőt maga az egyetem szervezete is messze van attól, a mely állapotra kívánták a kultura munkásai annak idején juttatni. Az a jegyzőkönyv és napló, a melyet e tanácskozásról felvettek, megjelent ugyan egy pedagógiai lapban az 1848. évben, azonban a most élő emberek közül alig ismeri valaki azokat. Pedig ezeknek nemcsak kultúrtörténeti szempontból van óriási jelentőségük, hanem igen nagy fontosságuk van azért is, mert az akkori szervezkedésnek megismerése kiválóan hasznosítható a ma folyó szervezkedési munkánál. A Nemzeti Iskola cz. politikai tanügyi újság sajtó alá rendezte az öt nyomtatott ívre terjedő jegyzőkönyvet és naplót s karácsonyi ajándékul kapja meg azt ingyen minden előfizetője. Az új előfizetőknek is ingyen küldi meg az értékes ajándékot a kiadóhivatal (VI., Felsőerdősor 21.). Vasárnap lesz a czíme az új heti képes néplapnak, a melyet Uray Sándor debreczeni lelkész fog szerkeszteni. Erdekében meleghangú felhívás ment a szélrózsa minden irányába. Jó siker! koronázza megjelenését és találjon utat az olvasók ezreinek szívében. Előfizetési ára egész évre 3 K. Kogutovicz-Littke: Világatlaszából megjelent 8-ik füzettel együtt már 63 térképlap jelent meg, az egész mű fele. A 8-ik füzet tartalma: Magyarország hegyei és vizei, Egyesült-Államok keleti része és Dél-Amerika dereka. Ezek közül az Egyesült Államok keleti része a kivándorlás szempontjából érdekelheti különösen magyar közönségünket, mert Amerika ezen részeiről, a melyeket annyi hazánkfia keresett már fel, ily részletes térképet egykönnyen nem kaphatunk. Meglepően szép a Magyarország hegyeit és vizeit ábrázoló lap is, a melyet Xantus János domborművéről készítettek. Úgy látjuk a mi édes hazánkat Magyarországot, mintha más csillagról néznők távcsövön. Nincs rajta semmi név, rendkívül plasztikus. Örömmel állapítjuk meg, hogy a Világatlasz elérte czélját. A művelt közönségnek készült, magyaros megértéssel tárgyalja az egyes minket körülvevő országokat,