Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-12-14 / 50. szám

Palesztina. Palesztinában összesen mintegy 100 ezer zsidó él, magában Jeruzsálemben több mint 60 ezer. A czionizmusnak az a ezélja, hogy a zsidók visszanyerjék régi hazájukat és azt zsidókkal népesítsék be. Előbb azonban — a többek közt — nemzeti nyelvről is kell gondoskodni, a mi természetesen nem lehet más, mint a héber nyelv. A világ minden részében tanulják a zsidók iskoláikban az ősrégi nyelvet, de csak annyira, hogy az istentiszteleteken előforduló czeremoniákat és imákat megérthessék. De Palesztinában újabban arra törekszenek, hogy a héber nyelv a társadalmi érintkezésben, a kereskedelemben is szerepeljen és hogy az iskolákban az oktatás nyelve is ez legyen. Sőt már az óvodákba is bevezetik. 1905 óta Jaffában van zsidó tannyelvű gimnázium is, melynek „Herzlia" a neve. így nevezik az első nagy czionista agitátor dr. Herzl emlékezetére. Ebbe az iskolába körülbelül 200 fiú és leány jár, a kik legnagyobb részt a Palesztinán kívül eső országokból jönnek a tanintézetbe. Az oktatási nyelv természetesen itt is a héber. Van ezen kívül Jaffában külön leánynevelő intézet is. Jeruzsálemben és a Palesztina más városaiban vannak már zsidó tannyelvű elemi iskolák. Sőt már azt is tervbe vették, hogy Haifa-ban héber tannyelvű politechnikumot állítanak föl. Újságok, lapok és egyéb művek már héber nyelven Íródnak a palesztiniai zsidóság körében. A jeruzsálemi nemzeti könyvtárból 1909—1910-ben 2909 zsidó nyelven írt könyvet kölcsönöztek ki. Dr. T. I. A MI ÜGYÜNK. Lapunk mai száma 2 oldallal nagyobb terjedelemben jelenik meg. A karácsonyi számot (decz. 21.) is nagyobb terjedelemben adjuk. De előre jelentjük t. előfizetőinknek, hogy lapunk a közbeeső ünnepek miatt folyó hó 28-án nem fog megjelenni. Bizalommal kérjük előfizetőinket, hogy a hátralékos előfizetési díjat szíveskedjenek minél hamarább beküldeni, hogy mi is eleget tehessünk kötelezettségeinknek. A kik a lapot előfizetés nélkül eddig kapták, szíveskedjenek a megküldött utalványlapokon előfizetni vagy a lapot visszaküldeni. Első felolvasó-ülésünkre deczember 7-én szép hölgyközönség gyűlt össze, de annál kevesebb férfi volt jelen. Ilyen felolvasások révén egészíthetnénk ki a kálvinizmusról való ismereteinket s reméljük is, hogy jövőre sokan meg fogják ragadni az alkalmat, a mikor a kálvinizmus életbevágó hatásait ismertető előadásokról van szó. Sebestyén Jenő előadása meg is érdemelte volna, hogy sokan hallgassák meg, mert a kálvinizmusnak különféle hatásait igazán meg kell már egyszer ismernünk, ha komolyan kálvinisták akarunk lenni. A „Kálvinizmus és művészetek" czímen tartott előadásában kimutatta, hogy a művészetek a reforináczióig szoros összefüggésben voltak a vallással, csakhogy a míg a pogány vallásokban ez elnyomta a művészetet, viszont a középkori katholiczizmust a művészet nyomta el. Az öskeresztyénségben ellenben a szellemiség annyira előtérben állt, annyira átértették, hogy az Istent lélekben és igazságban kell tisztelni, hogy a külsőségeket teljesen félretették és a művészetet kiküszöbölték. A reformáczió épen az őskeresztyénség gondolatát vette át, mert mennél több a szellemiség a vallásban, annál kevesebb a külsőség; ha tehát ma több külsőségre törekszünk, akkor ez sülyedést jelent a szellemiségben. A történeti művészet kárára a reformáczió sajnos képrombolásba ment át, de nem azért, mert nem volt érzéke a művészet iránt, de mert a szellemiség állt előtérben. Kálvin nem vetette meg a művészetet, sőt azt mondta, hogy azt, mint Isten ajándékát tisztelni kell és nevezetes nyilatkozatokat tett különösen a zene és ének fontosságáról; de Kálvin szerint a művészetnek olyannak kell lennie, hogy az emberiséget a magasabb világba ragadja. Az előadó foglalkozott Szász Zoltánnak a kálvinista templomok ridegsége ellen való kirohanásával is s rámutatott arra, hogy a művészetek történetében a templomok egyszerűsége daczára a kálvinizmus nevezetes fordulópont, mert a reformáczió szabadította fel a művészetet az egyházi gyámság alól. Ettől fogva kezd a művészet a reális élettel foglalkozni s Hollandia festőművészetének fénykora erre az időpontra esik, jeléül a reformáczió ideálizmusában foglalt realizmusnak. A kálvinizmusnak azonban csak a szubjektív művészetekre volt hatása, így különösen a festészetre, költészetre és zenére. Mindez felszabadulva az egyházi befolyás alól, új tereket nyert s a kálvinizmus nevelt nagy festőket, gondolkozó lelkeket, hatalmas írókat és a zenetörténetírók elismerése szerint is a kálvinizmus a kiindulópontja a modern zenének, a gyülekezeti ének által pedig hatott a nép zenei érzékére is. Annál kevesebb hatása volt a kálvinizmusnak a szobrászatra és az építészetre; azért van az, hogy a kálvinizmus önálló templomtípust nem tud felmutatni, hanem átvette a régi formákat. A jövőben azonban a templomépítészet tekintetében is szertartásainkkal és a szónoklattal, mint központtal összefüggő, annak megfelelő típust kell keresnünk. Hivatkozott az előadó Hartmannra, a kivel együtt vallja, hogy mennél nagyobb szellemiség van a vallásban, annál inkább elszakad az a külsőséges művészettől, sőt az esztétikai élvezettől és hatásoktól is és így előáll az a helyzet, hogy a művészet ós vallás teljesen függetlenítik egymást. Kálvin szerint azonban inkább a művészek élete az, a mi kifogásolni valót hagy hátra, de épen Kálvin mutatott reá, hogy habár a művészek túlnyomó részben távol is állnak az egyháztól, életük által és lelkileg, de munkáikban és alkotásaikban ők is az Istent dicsérik. Az előkelő közönség lelkes tapssal jutalmazta az élvezetes előadást s miután Baja Mihály amerikai ref. lelkész hazavágyódó lelkéből fákadt néhány hangulatos és gyönyörködtető költeményt Fiers Elek h.-hallgató felolvasott, az elnöklő Versényi György berekesztette az ülést, a közönség pedig abban a hangulatban távozott el, hogy szövetségünk igazán hasznos szolgálatot tesz, ha a kálvinizmusnak az életre való különféle kihatásait a tervezett tudományos és irodalmi felolvasásokon ismertetni fogja. — Következő felolvasó-ülésünkön, deczember 14-én Pethö István ref. főgimnáziumi tanár Lorántffy Zsuzsannáról fog előadást tartani. Fehér asztalnál gyűltek össze ismét lapunk barátai és a szerkesztőség tagjai folyó hó 11-én. Jelen voltak Bernát István, Versényi György leányisk. igazgató, Patonay Dezső nagykőrösi lelkész, Patonay Endre kereskedő, Webster James skót lelkész, Eöri Szabó Dezső daruvári lelkész, dr. Thury Dénes joggyakornok, dr.