Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-12-07 / 49. szám

méltó díszes síremlékkel jelölteti meg. A síremlék ki van szemelve, a felirat szövege készen van, s mihelyt a hozzájárulásra felszólított társörökösök — elvárhatólag a legrövidebb idő alatt — kijelentik beleegyezésüket: hamarosan fel is állítjuk a gyóni temetőben néhai Ka­licza Ferencz síremlékét, melynek állandó gondozását a gyóni ref. egyháznál teendő sírgondozási alapítvány fogja biztosítani. Ez a síremlék szemmel látható díszes külső jellel hirdeti nagy időkig a hat iskola soha meg nem szűnő hálás és tisztelő kegyeletét. A tekintélyes alapítványok pedig é márványoszlopnál is maradandóbban meg fog­ják őrizni az elfeledéstől a gyóni egyház egyszerű, sze­rény igénytelenségben élt papjának, Kalicza Ferencznek áldott emlékezetét, a mint azt e nemesszívű emberbarát méltán meg is érdemli. Milliós hagyomány. Nagykőrösön nov. 29-én meghalt élte 59-ik évében a város egyik legvagyonosabb földbirto­kosa, V. Faragó Ambrus, ki a kilenczvenes évek elején a ref. egyház buzgó főgondnoka volt s az új főgimnázium fel­építésében elévülhetetlen érdemeket szerzett magának. Áldozatkészségének többször adta jelét. így a debreczeni egyetemre 10.000 K-t, a nagykőrösi főgimnázium ifjú­sági Segítő-Egyesülete javára 1000 K-t adományozott, a nagykőrösi községi tisztviselők nyugdíjalapját is ő vetette meg a millennium évében, annak emlékére tett 10,000 K-ás alapítványával. Még 1906 július 12-én kelt vég­rendeletében 55 hold földet hagyományozott a kocséri ref. egyháznak dologi szükségei fedezésére. E kis egy­háznak megalakulásakor szintén ő adott értékes belső­séget, a melyen a templom és iskola felépült. Többi földbirtokát, mely 887 katasztrális hold, alapítványul a nagykor ősi ref. főgimnáziumra oly rendelkezéssel hagyo­mányozta, hogy, ezek jövedelme mindaddig tőkésítendő, míg ^főiskola mellett internátus nem léttesíttetik. Mihelyt azonban az ehhez szükséges épület felállítása biztosítva lesz, az alapítvány jövedelme első sorban az internátus berendezési szükségleteire használandó fel, ennek meg­történte után pedig az internátus fenntartására fordí­tandó. Tekintve, hogy az alapítvány állagát képező föld­birtokok közt 52 hold olyan, a melynek holdankéntiára legkisebb számítás szerint 2000 K, a többi is értékelhető 800—1000 koronára, a V. Faragó Ambrus alapítványa jóval ^felülmúlja az egymillió koronát. Az alapítvány kezelésére s annak mikénti hasznosítására végrendeleté­ben a főgimnáziumi tanári kart kéri fel s hatalmazza fel teljes rendelkezési szabadsággal. — A boldogult örökhagyó a fentebbi két alapítványa alkotó részeiül ki nem jelölt körösi ingatlanait, erdei jogosultságát, ösz­szes készpénzét, követelését, értékpapírjait, ingóságait nejére, Feichtinger Margitra hagyta teljes tulajdoni és szabad rendelkezési joggal. Az alapítványokul elhagyo­mányozott ingatlanok haszonélvezete is feleségét illeti özvegyi jogon, úgy hogy az ingatlanok jövedelme csak az özvegyi haszonélvezeti jog megszűnte után illeti az alapítványokat. — V. Faragó Ambrus e valóban fejedelmi hagyományával méltán sorakozik az alistáli Laky Adolf, a Kalocsa Balázs, a Baár-Madas és több más áldott emlékű nagy alapítók sorába. Bőkezű alapítványa olyan korszakát fogja megnyitni a nagykőrösi főgimnáziumnak, a mikor az alapítvány jövedelméből évente 80—100 vi­déki ifjú végezheti teljesen ingyen ellátásban, gondos internátusi vezetésben, ellenőrzésben részesülve tanul mányait. Legyen áldott e nemes, jó ember, ez igazi nagy lélek emléke. Dr. Joó Imre, nagykőrösi ref. főgimn. tanár. EGYESÜLET. Minden ref. lelkész és tanító 1914. januártól kezdve három hónapon keresztül teljesen ingyen kapja a Bethánia-Egylet kiadásában megjelenő Mustármag cz. belmissziói lapot, ha erre nézve óhajtását a lap szer­kesztőségénél (Budapest, II, Bimbó-u. 10. sz.) deczem­ber hó folyamán egy levelező-lapon kifejezi. A kiadó­egylet e kedvezményt abban a reményben nyújtja, hogy a lap megismerése után a lelkész és tanító urak közül sokan lesznek a lap előfizetőivé és buzgó terjesztőivé. Dr. Mott János Budapesten. A keresztyén diákok világszövetségének főtitkára, a modern keresztyénség e napoleoni alakja deczember elején járt nálunk s egy napot töltött el a Magyar Ev. Ker. Diákmozgalom vezető­tagjaival. Nemcsak pestiek vettek részt e konferenczián. Elküldte képviselőit Pápa, Debreczen, Kolozsvár, Sopron, Selmecz, Sárospatak (Nagy Béla és Marton János theol. tanárok) főiskolája. Az egyesület tagjai már vasárnap, nov. 30-án együtt voltak egész napon s megállapították Mott elé terjesztendő kérdéseket. így történhetett azután, hogy Mott minden egyes szava felelet volt az elébe tárt nagy problémák megoldására. Hétszer beszélt (délelőtt 9—12, délután 3—5). A bibliatanulmányozásról, a személyes munkáról, a vezetők, az igazi diákjellem kellékeiről, a lelkesedésről, felelősségérzetről, a pénzről, a nagy jelszó (a magyar diákság evangelizálása ebben a diaknemzedékben) megvalósításáról tartott megragadó előadásokat. Volt még két szűkebbkörű tanácskozása az elnökséggel. Este a Vörösmarty-utczai nagyteremben a Diák- és Külmissziói Szövetség teaestélyt rendezett, melyen Mott a keresztyénség nagy világválságáról be­szélt. Indiában, Afrikában, Kínában döntő az óra a keresztyénségre nézve. A missziókból a magyar prot. egyházaknak is ki kell venni a maguk felelősségteljes részét. $ szeretetvendégségen a nagyterem szűknek bizo­nyult. Megjelentek többek között báró Bánffy Dezsőné leányával, Kovácsy Sándor főgondnok, Petri Elek ref. lelkész, Szilassy Aladárné, Földváry Elemér és családja, Osztroluczky Miklós, a Luther-társaság vil. elnöke és családja, dr. Kiss Károly ügyész, Ivánka Pál főszolgabíró. Józan Miklós unit. esperes, Benkö István rákospalotai lelkész, Nagy Ferencz pesti esperes és neje, a budapesti belmissziói egyesületek vezetői, munkásai, tagjai és mint­egy 200 főiskolai hallgató stb. Mott János nagyszerű és a modern ker. missziók győzelmes útját és nagy hódítá­sait feltáró beszédét befejezve Kopenhágába utazott; ottani látogatását befejezve, Svéd- és Oroszországba megy. Az estélyen azután B. Pap Lajos éneke után Gom­bos Ferencz, a szövetség utazó titkára, Deme László, B. Pap Fajos, Hefty Mariska, a budapesti diákszövetségi munka vezetői és Victor János főtitkár számoltak be rövid beszédekben a mozgalomról. Báró Podmaniczky Pálnak a külmissziói szövetség elnökének bibliamagya­rázata, ének és ima fejezték be az emlékezetes szép ünne­pélyt. A ker. diákszövetségnek a munkája a lehető leg­eredményesebb és áldásosabb volt az edknult hónapokban. Mott János látogatása pedig új és .hatalmas lökést adott a jó ügynek. Az ő erős egyénisége, ellenállhatatlan bizonyságtétele erőforrás volt minden résztvevőre nézve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom