Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-12-07 / 49. szám

PROTESTÁNS EGYHAZhl SKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal : IX., Ráday-utcza 28., a hová a kéziratok, elöfizetésiéshirdetési díjak stb. küldendők. TARTALOM. Az Élet Könyvéből: Adventi imádság. P. — Vezérczikk: Fejes István, —n.— Második ezikk: A Kálvin-Szövetség 1912—13. évi életéből. V. (phz.) — Krónika: Dr. Mott János. — Iskolaügy: A néptanítói állások betöltése. Szabó Béla dr. — Belföld: Az áttérési és kitérési statisztika egyházi vonatkozásai. Homola István. A nagygeresdi egyességről. Révész Kálmán. — Külföld: Németország. Dr. T. I. — A mi ügyünk. — Irodalom. — Egyház : Hall János Budapesten. Orth Ambrusné. — Iskola: Kalicza Ferencz. Milliós hagyomány. Dr. Joó Imre. — Egye sülét. — Gyászrovat. — Szerkesztői üzenetek. — Pályázatok. — Hirdetések. Laptulajdonos és kiadó : A KALVIN-SZÖVETSEG. Felelős szerkesztő : BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztő: pálóczi Horváth Zoltán dr. Belső munkatársak : Böszörményi Jenő, Kováts István dr., Sebestyín Jcnf>, Tari Imre dr. és Veress Jenő Előfizetési ára: Egész évre: 18 !;or., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Kálvinszövetségi tagoknak egy évre 12 korona. Hirdetési díjak: Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolezad oldal 5 K. Az Élet Könyvéből. Adventi imádság. „Jöjjön el a te országod . .*." Máté 6.10. Már eljött Jézussal, a ki ezzel a hívogató, nagy, ébresztő szózattal szállott az emberek közé: jöjjetek, térjetek meg, forduljatok én felém, mert közel jött Isten országa. Hiszen azért jött, hogy magával hozza az országot, szent törvényeivel, nagy ígéreteivel, dicsőségével és minden gazdagságával. Megjelent hát az Istennek kegyelme, hogy országot, hajlékot adjon a kicsiny seregnek és mindazoknak, a kik eleitől fogva hitük érzésével meglátták, hogy eljött Az, a ki nagyobb Jónásnál, Salamonnál, minden prófétáknál, a kik, hacsak mint tükör által, homályosan is meglátták az országnak és királynak szépségét és azt az igazi nagyságot, a mely fenségesebb, mint a keresztelő Jánosé. Ezt a nagyságot azok a legkisebbek is elérték, a kik a földnek széleiről ellenállhatlan vággyal felkeltek és Istentől nyert erővel minden akadályon áttörve leültek ebben az országban és szereztek benne lelkűknek drága kincseket. Itt van hát és mégis esdve imádkozunk, hogy jöjjön el! Miért kell imádkoznunk ? Azért, hogy hozzánk is eljöjjön minden fényével, áldásával, hogy beköltözzék szívünkbe, hajlékunkba, egyéni, társadalmi életünkbe. Oh, milyen bátorság, mily nagy bizalom ebben a kérésben. Hogy jöjjön ide s költözzék be minden emberi szívbe, a hol annyi kétségeskedés, kishitűség, bűnös indulat kútfeje van; minden családba, a hol annyi a szeretetlenség, meg nem értés szülte háborúság és keserűség; jöjjön el ide a társadalmi életbe, a melyben annyi a hűtlenség, hálátlanság, gyűlölködés okozta romlás; jöjjön le az élet mélységeibe, a honnan fájdalmak, szenvedések sirámja hangzik felénk és jöjjön el mindenhova, a hol Isten képére teremtett, az igazság és üdvösség megismerésére rendelt emberek ülnek sötétségben, és a halál árnyékának völgyében. Oh, ha gondolunk Isten előtti igazi, mély felelősségérzettel azokra, a kik még más országban, más hatalom alatt ülnek, a kikhez még el sem jutott az országról szóló evangélium, micsoda áhítattal, alázattal, egeket ostromló tusakodással kell imádkoznunk, hogy jöjjön el a Te országod. Igen, mert az igazi imádság, nem kézösszetétel, nem sok beszéd, hanem tusakodás, verejtékezés, indulás és a munka-, harcz- és önfeláldozási készség sakrainentális kijelentése. A mikor imádkozunk, hogy jöjjön el a Te országod, akkor hitünkkel megragadjuk a nagy isteni Ígéretet, útat nyitunk lelkünkbe az isteni akaratnak és odaszánjuk magunkat ennek hűséges és minden áldozatra kész szolgálatára. Jöjjön el a Te országod. Lélekkel és igazsággal kell mondanunk e fenséges mindent összefoglaló imádságot és nagy várakozással, készséggel félúton elébe mennünk e legfőbb isteni adománynak. Ha így imádkozunk, akkor kijelentjük, hogy repeső örömmel várjuk az országnak királyát, őt ültetjük a trónra, neki adjuk át a jogart szívünkben, életünkben, munkánkban, pihenésünkben, örömünkben és bánatunkban. És azután odalépünk eltelve erővel és az ő nagy kegyelmébe vetett bizalommal a világba és mondjuk: Emelkedjetek fel ti, ajtók, mindenütt, hadd menjen be a dicsőségnek királya és töltse be uralkodásával az egész földet. Akkor imádkozunk igazán Isten országáért, ha kitárjuk lelkünket ennek törvénye előtt (mert nincs ország törvény nélkül), a mely szerint gyűlöljük a hamisságot és megyünk bizonyságot tenni az igazság mellett. Azt mondjuk, ígérjük ebben az imádságban, hogy mi ennek törvényei szerint akarunk polgárkodni és akarjuk, hogy a jog, igazság, méltányosság, mások terheit is hordozni kész szeretet dominálják