Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-11-09 / 45. szám

lévő közületek. Az állam érdeke, hogy polgárai a meg­felelő tudás mellett hű állampolgárok legyenek, az egy­házak nemcsak a tudás vértjével kívánják felövezni az egyházatagokat, hanem azokat hivőkké és egyházuk hű fiaivá is kívánják nevelni. Ez az oka, hogy minden ilyen organizmus igyekezett a hozzátartozókat olyanokká ne­velni, a kik az ő czéljait igyekeznek megvalósítani. A mi egyházunk kezdettől fogva „iskolai egyház" volt. Sok és nagy szolgálatokat tettek iskoláink nemcsak egyházunk­nak, hanem az államnak is, melynek keretében élünk. Az egész iskolaügyi szervezet fejlődésére döntő befo­lyása van annak az álláspontnak, melyet az az organiz­mus foglal el, a melynek keretében az iskolafenntartók — úgy az egyházak is — helyet foglalnak és a mely a leghatalmasabb és legerősebb : vagyis az állam. Míg egyes államok az oktatásügyet tisztán állami feladatnak jelentették ki, addig mások azt teljesen átengedték a kebelükben levő organizmusoknak, így különösen az egyházaknak. — Egy azonban kétségtelen és ez az, hogy az egyes organizmusok között bizonyos szükség­szerű, az élettel, a czélok megvalósítása iránti törekvés­sel járó küzdelem van és hogy a fejlődés tulajdonképen a különböző erők közötti eredő irányában történik. — Az állam a legerősebb azonban semmi esetre sem enged­heti meg, hogy a kebelében lévő organizmusok a szük­ségszerű küzdelmükben ellene forduljanak és őt esetleg létérdekében támadják meg. Ezért van az, hogy még azok az államok is, melyek az iskolát^ teljesen átenge­dik más szervezeteknek, még azok is fenntartanak ma­guknak bizonyos rendelkezési és ellenőrzési jogot. — A mi törvényhozásunk, mely az állam akaratát van hi­vatva kifejezni, — a két szélsőséges álláspont helyett egy középső álláspontot foglalt el. Elismeri a népokta­tásnak állami szempontból a fontosságát, a mikor ki­mondja, hogy „a közoktatásügyi miniszternek jogában és tisztében áll" népoktatási tanintézeteket állítani; köte­lességévé azonban csak a községnek teszi az ilyenek szervezését bizonyos körülmények között; — a hitfele­kezeteket, társulatokat ós egyeseket pedig ezeknek állí­tására feljogosítja. Tehát jogunk van iskolákat állítani és új tanítói állásokat szervezni. — Ez a jogunk évtize­deken át korlátlan volt. Ma bizonyos esetben korlátolt. Térült-fordnlt az idő kereke, a gazdasági- és életviszo­nyok változása következtében az állam oly magas ösz­szegben szabta meg a tanítók minimális fizetését, hogy az saját anyagi erejéből kiszolgáltatni nem minden iskola­fenntartó képes. Ekkor segítségre jött az állam és a törvényes állapotban levő iskolák tanítóinak fizetését állami segítséggel kiegészítette. Azonban az állam, mely leginkább polgárai adójából tartja fenn magát, köteles ügyelni arra, hogy túl ne terheltessék, hogy esetleg szükségtelenül igénybe ne vegyék és nem feltétlenül szükséges, hogy iskolákat és tanítói állásokat ne az őjterhére szervezzenek az iskola fenntartók. Itt következik a kor­látozás. Tisztán, saját erőnkből fenntartott iskolákat és állásokat bármikor szervezhetünk, — de újonnan szer­vezett tanítói állások fizetésének állami kiegészítésére csak az esetben tarthatunk igényt, ha ezen szervezéshez a m. kir. vallás- és közokt. miniszter előzetes beleegye­zését kinyertük. A kérvény az illetékes közigazga­tási bizottságnál nyújtandó be, — a mellékleteket a 70,000/907. vkm. sz. rendelettel kiadott utasítás 29. §-a sorolja fel. (Lúgos.) Szabó Béla dr. A mezőtúri ref. főgimnázium és állami felsőbb leányiskola tanárkara nov. hó 8-án a tornateremben a két intézet jótékony alapjai javára jól sikerült estélyt rendezett, a melyen a zene- és .énekszámokon, szavalaton kívül Keller Imre tartott „Egy elfeledett vértanú" czímen felolvasást. Helyreigazítás. Lapunk 42. számában (az Egyház rovatban) tudósítást közöltünk a tiszáninneni ker. köz­gyűlés lefolyásáról. A tudósítás során megemlékezés volt arról, hogy dr. Ferenczy Árpád jogtanár aina kérelméről is folyt tárgyalás, hogy őt tanári székébe visszahelyez­zék. Dr. F. Á. tanár néhány évvel ezelőtt ugyanis írás­ban kötelezte magát, hogy bizonyos idő múlva, miután tanszéke már úgy is be van töltve, nyugdíjba megy. Erre a tényre vonatkozott az illető czikk azon megjegy­zése: „Stílszerű, hogy ígéretét nem tartotta meg". Mint most értesülést nyertünk, dr. Ferenczy Árpád Fejes Ist­ván püspök előtt azt az óhajt nyilvánította, nyugdíjazta­tása iránti kórvényének beadása előtt, hogy ha lehetséges, ismét szolgálatba állhasson. A püspök utasította őt, hogy ebbeli kérelmét az igazgatótanács világi elnökéhez nyújtsa be. így került az ügy a ker. közgyűlés elé. Fe­renczy Árpád szótartására vonatkozó megegyezés ezen előzmény nem ismerése által okozott tévedésen alapult. EGYESÜLET. A Bethlen Gábor-kör VIII., Vas utcza 16 I. em. alá költözött. A BlíIE. november havi munkarendje. 2. Vasár­nap este 7 órakor. Előadás : A modern keresztyénellenes irányzatok. I. A materializmus. Előadó : B. Pap Lajos. — 6. Csütörtök este 8 órakór. Eszmecsere: Az igazi fér­fiasságról. 119. zsolt. 29—63. v. Vezető: Marcsek János ev. s. lelkész. 9. Vasárnap este 7 órakor. Családi estély IX., Lőnyai-u. 4/c II. emelet. 9-től 15-ig: Imahét külön programm szerint. 16. Vasárnap este 7 órakor. Előadás: A zsoltárok könyve költői megvilágításban. Előadó: Kövy Árpád. 20. Csütörtök este 8 órakor. Eszmecsere : A jellem­képző eszközökről. I. Külmisszió. Apóst. csel. 17:16—34. Vezető: Mányoki Sándor. 23. Vasárnap este 7 órakor. Előadás: Egy fejezet a magyar prot. egyház történeté­ből. Előadó: Gál Lajos. 27. Csütörtök este 8 órakor. Eszmecsere: A jellemképző eszközökről. II. Szocziális munka. Lukács ev. 6:81 — 38. Vezető Victor János. 30. Vasárnap este 7 órakor. Szeretetvendégség. Minden pén­teken este 8—9-ig. Vasárnapi iskolai előkészület. Min­den hétfőn és pénteken este L /2 8—V^-ig: Ingyenes kereskedelmi szaktanfolyam. IX., Kálvin-tér 7., III. lépcső, I. emelet. A Magyar Evangéliumi Nöegyesületek Nemzeti Szövetsége f. hó 6-án és 7-ón Léván tartotta konferen­cziáját, a melyről lapunk jövő számában hozunk részle­tesebb ismertetést. Nagykörösön a Kálvin-Szövetség október 31-én kezdte meg a téli hónapokban rendezni szokott vallá­sos összejövetelei sorozatát. A közönség most is, mint eddigelé is minden alkalommal, egészen megtöltötte a főgimnázium hatalmas tornacsarnokát. A gyülekezet kezdő éneke után Patonay Dezső imádkozott a tőle megszokott bensőséggel; Váczy Ferencz, a tanítóképezde újonnan megválasztott ifjú tanára fejtegette a reformáczió újjá­teremtő, nagy erejét, mely az Isten és emberszeretet nagy elvével diadalmaskodott és terjedt el. Vecsey Vik­tor VII. o. tanuló szavalt, a népiskolai tanulók Luther énekét énekelték, Zeley László segédlelkész és Joó Sándor VIII. o. tanuló párbeszédet adtak elő Kecske­méthy Istvántól: „Farel és Kálvin Genfben". Majd dr. Törökné báró Claner Alicze remek éneke következett,

Next

/
Oldalképek
Tartalom