Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-11-09 / 45. szám

EGYHÁZ. Takács József jubileuma. Ritka szép és megható ünneplésben volt része Takács József czeglédi lelkész­nek, a dunamelléki egyházkerület tanácsbírájának és al­jegyzőjének, a dunamelléki lelkészvizsgáló-bizottság tagjá­nak, az elmúlt vasárnapon, ottani 25 éves szolgálatáról való emlékezés alkalmából. Nem sablonos, csak külsőségek­ben megnyilvánuló jubileumi ünnepély volt. Minden moz­zanata bizonyságot tett arról, hogy Takács József 25 éven át a legkisebbre nézve is hűséges sáfár volt a reábizot­takban. E sorok írója több mint 25 éve volt ott, Czeg­léden. Akkor még Dobos volt ott lelkész. Nagy változás esett azóta a külsőkben is. A szépen restaurált hatalmas kupolás templom ott a nagy tér főhelyén, az impozáns lelkészlak, a piacztér egyik oldalát befogó bazárépület (egyházi tulajdon), a tér közepén elhelyezett Kossuth­szobor ragadták meg figyelmünket, a mint a nyílegyenes, pompás kövezetű utczán át az új vasúti állomástól a város közepébe értünk. — A vasárnap és a szomszéd városban, Nagykőrösön, épen aznap lefolyó temetés miatt (H. Kiss Kálmáné) vidéki lelkészek nem jöhettek nagy számmal. A dunamelléki egyházkor, képviseletében ott voltak Mészáros János, dr. Bernát István, a kecskeméti e. m. képviseletében Kiss Zsigmond abonyi és Balogh Gyula t.-szelei lelkészek, a budapesti theol. akad. képv. dr. Pruzsinszky P., B. Pap I. tanárok. Ott volt az ünne­pelt veje Tóth Bertalan tiszaföldvári és fia ifj. Takács József kovácshidai lelkész. A volt segédlelkészek közül Murányi János mezőtúri, Sipos Lajos piskói lelké­szek voltak ott. A jubiláns szülőföldéről, Kiskunhalas­ról Pataky Dezső igazgató, két tanártársával jött el; a kunszentmiklósi gimnáziumot Apostol P. igazgató képviselte. Táviratilag püspökünk, főgondnokunk, Petri E. főjegyző, Ádám K. esperes, Bagossy Károly gondnok, a város képviselője, Kossuth Ferencz, a nagykőrösiek, Simon F., BenkŐ J. ker. aljegyzők stb. stb. küldtek üdvözletet. A fe­hér őszi-rózsafüzérekkel díszített impozáns, zsúfolásig meg­telt templomban folyt le az ünnepély. Gyülekezeti és kar­ének után Losonczy Géza czeglédi hitoktató lelkész, az ünnepély főrendezője prédikált az alkalomhoz méltóan. Ezután következtek az üdvözlések. Az ünnepelt az úrasz­talához állt és a rácsozaton kívül felállított emelvényre léptek eléje az üdvözletet hozó küldöttségek szónokai. Nem kevesebb, mint 28 köszöntő szózat hangzott el. Mindegyikről külön nem emlékezhetünk. Az egyházköz­ségét Hartyáni Imre főgondnok, a városét dr. Gombos polgármester, a kerületét Mészáros János, az egyházmegyéét Kiss Zsigmond, a Kálvin-Szövetségét dr. Bernát István, theologiánkét nagyon megragadóan dr, Pruzsinszky tolmá­csolta. Mélyen megható volt Pataky Dezső igazgató üd­vözlése is. Takács J. működésére jellemző, hogy nincs ott a városban egyetlen kulturális, társadalmi, közgazda­sági intézmény, a mely megfeledkezett volna ez alka­lomról. A róm. kath. apátplébános, az ev. h. lelkész, a zsidó rabbi, az összes tanári és tanítói testületek, iparos­kör, betegsegélyező, nép-, Kossuth-, Árpád-kör stb. mind egymással vetélkedve fejezték ki hálás elismerésüket mindazért, a mit az ünnepelt a város életében a közjó és békesség érdekében oly ernyedetlen buzgalommal, munkakedvvel cselekedett. Egy üdvözletről, az utolsóról, hadd emlékezzem külön. A mindennap templomba járók képviseletében jöttek el Varga Mihály czeglédi polgár vezetésével mintegy 20-an azok, akik naponkint eljárnak a templomba és 25 éven át figyelmetes hallgatói voltak az ünnepeltnek. — Az üdvözlésekre az ünnepelt mély meg­hatottsággal, szemeiben az öröm és hála könyeivel adott választ és mondott köszönetet és tett fogadalmat további hív szolgálatra. Majd egy karének elhangzása után fent a szószékben adott hálát Istennek, mindnyájunk lelkét mély áhítattal eltöltő, szerető szívének teljességéből, fa­kadt imádságban a mult áldásaiért és könyörgött a jelen-és távollévőkórt, Istenországa nagyságos dolgaiért és in­tézményeiért. A himnusz és a 122. zsoltár 2. versének éneklésével ért véget a szép templomi ünnepély. — Temp­lomozás után a mindennap templomba járó asszonyok is megjelentek szeretett pásztoruk előtt és hoztak neki hálás elismerésük jeléül emlékajándékot. E kedves jelenet után bementünk a papházba; ott is minden asztal és ülő­hely virágokkal volt tele ós fehér koszorúkkal szegélyezve. A kedves otthon úrnőjének, jó angyalának, a lelkész nejé­nek szóltak a szeretet e kedves beszédű hírnökei. Mi is ki­fejeztük ott tiszteletteljes üdvözletünket a magunk és kül­dőink nevében. A közebédről részletesen nem szólhatok, az ünneplés ott is folytatódott a fehér asztalnál. Felköszön­tőben nem volt hiány. E sorok írója ott is megemléke­zett az ünnepeltnek a mi főiskoláink iránti szeretetéről, és arról, hogy Takács József eleitől kezdve tényezője volt a mi lelkészképzésünknek: az oldalán működő s.-lelké­szeket buzdította, nevelte a jó munkára. Murányi János mezőtúri lelkész, az ünnepeltnek 25 volt káplánja nevé­ben mondott ékes szavakban ezért köszönetet. Ebéd után ismét a kedves családi körben tölthettünk el vonatérke­zésig egy órát. Ott a kapuban vettünk bucsut; szívünk­ben a lelkipásztori hűséges munka ilyen megbecsüléséért ,yaló örömmel és a jövőre nézve minden jó kívánattal mondtuk : ad muítos annos ! Lelkészválasztás. A bajai ev. egyházközség Imrédi Sámuelt választotta lelkészévé. Tótfalusi József marosvásárhelyi lelkészt a marosi egyházmegye főjegyzőjévé választotta. A minden ügy buzgó munkásának megválasztásához melegen gratulálunk! Hall János, a skót egyesült szabad egyház edin­burghi hírneves lelkésze, a ki ezelőtt öt évvel volt nálunk, most is eljön és két héten át (nov. 16 tói 30-ig) napon­ként tart a skót misszió Vörösmarty-utczai nagytermében evangélizáló előadásokat. D. u. 1 /2 ö órakor és este órakor (vasárnap V2 7 órakor) beszél. A délutáni elő­adásokat főleg a ker. munkákat folytatók és ezek iránt érdeklődők számára tartja. Ezeknek czímei: A keresz­tyénség megdönthetlen bizonyítéka (17-én), A keresztyén eszménykép (19-én), Istentől származó segélyforrásaink (21-én), A lélek növekedésének akadályai (24-én), A mi sáfárkodásunk (26-án), A vallásos élet művelése (28-án). Webster J. lelkész még Skócziában van, folyó hó 8-án tér vissza szabadságáról. Hall J. működésének előkészí­tése czéljából Campbell James, a skót misszió rokon­szenves ifjabb lelkésze, folyó hó 3-ára hívta össze az itteni belmissziói munkásokat, a kik mindnyájan nagy készséggel ajánlották fel támogatásukat. Október 31-iki ünnepélyek. Nagy sikerrel, szépen folytak le azok a reformácziói ünnepélyek, a melyeket az itteni különböző fokozatú tanintézetek és egyesületek rendeztek. A theol. akadémia által a Kálvin-téri temp­lomban tartott ünnepély alkalmával a templom egészen megtelt érdeklődő közönséggel, telve volt a Deák-téri ev. templom is, a hol a Bethlen Gábor-Kör ünnepelt. Az ünnepnek különös jelentőséget kölcsönzött az is, hogy most volt Bethlen Gábor trónraléptének háromszázados évfordulója. A délelőtt folyamán a Kálvin-téri templomot kétszer egészen megtöltötte az elemi, polgári és más középiskolákba járó ref. tanulók nagy serege. Az ünne-

Next

/
Oldalképek
Tartalom