Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-11-02 / 44. szám

zővé válik. E czél eléréséhez kérjük az iskola önképzőkörének támogatását. Eötvös-emlékünnep. A budapesti középiskolák az összes középiskoláinak belevonásával gyönyörűen sikerült Eötvös-emlékünnepélyt tartottak f. évi októbér 26-án, vasárnap, d. e. 11 órakor a Vigadóban. Gaál Mózesnek, mint a rendező-bizottság elnökének, mély hatású megnyitó beszéde után Néyyessy László méltatta Eötvöst, mint írót és költőt, azután az ifjúság közös nagy énekkarának igazán meglepően szép éneke után — Eötvös Búcsúját énekelték — Görög Imre tanár Eötvöst, mint államférfit méltatta és Sajó Sándor tanár magas szárnyalású ódája után a Szózat hangjaival ért véget a lelkes, szép ünnepély, a mely nemcsak a tanuló ifjúságra, hanem az összes jelenlevőkre és különösen a szülőkre igen felemelő, mély benyomást gyakorolt. Az ünnepély előtt az Eötvös szobra alapzatán elhelyezett emléktáblát leplezték le Gaál Mózes lelkes beszéde kíséretében. EGYESÜLET. Reflexiók. A M. P. I. T. lefolyt közgyűlését többféleképen kommentálják egyházi lapjaink. Ez természetes. A különféle irányzatok képviselői más-más impreszsziókkal távoztak a gyűlésről. A D. Pr. L. kommentárja a legérdekesebb. Szerinte a pestiek léptek fel kíméletlenül a titkár ellen, a kit Baltazárnak kellett megvédenie furorjukkal szemben. Xo, most már értjük a dolgot. Az Orleisták jöttek, mint a D. Pr. L. mondja, a szélrózsa minden irányából, új tagok léptek be és mindez azért történt, hogy hízelgő bókokat mondjanak és elismerést szavazzanak a titkárnak és marasztalják őt. De mindegy, volt, a hogy volt, a fődolog a D. Pr. L. előtt, hogy a pestiek vereséget szenvedtek minden téren, még a tanárválasztásnál is. A mit eddig debreczeni approbáczió nélkül kezdeményeztek, csináltak ennek a „szerencsétlen irányzatnak" képviselői, az persze mind nem ér semmit a ü. Pr. Lap szerint. Majd ezután! Ex oriente lux! — Az erdélyi Éef. Szemle főszerkesztője még a közgyűlés előtt irta meg vezérczikkét. Nehézményezi, hogy lapunk krónikása kifejezést adott annak, hogy a M. P. I. T. a múltban egyik faktora volt az „ébresztésnek" vándorgyűlései és kiadványai által. Hát nem így volt? Vagy nem volt jó, liogy ilyen missziót akart teljesíteni. Hát egyházi életünk összes faktorainak nem ebben kell fáradozniok? — A mi pedig a „liberális theologiára" vonatkozó megjegyzésünket illeti, ebben hivatkoztunk a Prot. Egylet példájára és arra a tapasztalatra, hogy a liberális theologia legalább eddig még mindenütt csődöt mondott ott, a hol az ev. egyházi élet és igazi gyakorlati keresztyénség megvalósítását czélzó munkáról volt szó. A kik mertek és akartak valamit kezdeményezni ezen a téren, azok, mint a tudós szerkesztő is jól tudja, igazán nem vitatkoztak „nyomorult theol. irányok iskolai harcsáról". Ennek a harcznak a terén eleddig Kolozsvár is vezetett. Megnyugtató a szerkesztő kijelentése, hogy a jövőben nem így lesz. A Lorántffy Zsuzsánna-Egyesiilet, mint a mult évben, úgy ebben is deczember 4-én karácsonyi vásárt rendez a ker. székház dísztermében. Hisszük, hogy a vásár most is szép jövedelmet fog hozni az egyesület nemes munkáinak támogatására. A Tanáregyesület budapesti köre okt. 24-én délután a IV. ker. főreáliskola dísztermében tartotta meg rendes közgyűlését. A közgyűlés első tárgya Fest Aladár kir. tanácsos előadása volt, a ki az olasz középiskolák tanítási tervéről értekezett. Az érdekes előadást tetszéssel fogadta a hallgatóság, majd rátért a közgyűlés a miniszteri reformtervek megvitatására. Garda Samu a nemzetiségi iskolákról szólott és szükségesnek tartja, hogy a nemzetiségi vidékeken a magyar fiúkat a nemzetiségi nyelvre tanítsák. Imre Sándor szólott azután a tárgyhoz. Nem tartotta lehetségesnek a középiskoláknak önmagában való reformálását s ezért indítványozta, hogy mondja ki a Budapesti Tanári Kör, hogy örömmel látja azt, hogy a középiskolai reform ügyében a legilletékesebb helyről a munkálatokat megindították, hangsúlyozza azonban, hogy a középiskola kérdésének megoldása csak gyökeres módon, az egész köznevelési szervezetre való tekintettel lehetséges. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. Kemény Ferencz hangoztatta, hogy a legtökéletesebb reform is csak írott malaszt lesz, ha olyan tanárságra van bízva, a mely helyzetével nem lehet megelégedve. Székely István a zárszóban kifejtette, hogy a tanárok anyagi helyzetének rendezése összefügg az iskolával. A budapesti ker. ifjúsági evangelizáló munka jövő fejlődésére nézve nagyjelentőségű kedves összejövetel volt Szilassy Aladárék szalonjában. Ott voltak a családon és külföldi vendégeinken kívül az evagélikusok részéről: Baffay Sándor lelkész, Zsiymondy Jenő bányai egyházker., dr. Wagner Géza bpesti e. m.-iFbldváry Eleméipesti e. m.-i. felügyelők és Osztroluczky Miklós, a Luther-Társaság és dr. Kayser, az ev. belmissziói egyl. világi elnöke ; a reformátusok részéről: Petri Elek lelkész,Bernát István, a Kálvin-Szövetség elnöke, B. Pap István tanár, a BRIE. elnöke és Meyyercsy Béla országos titkár. Dr. Szilassy Béla külön ez alkalomra jött el Losonczról. Tea után Sautter Emánuel világszövetségi titkár szólott az ifj. egyesületek ker. jellemet képező egyház és nemzetépítő feladatairól. Az előadást élénk eszmecsere követte és a jelenlévők elhatározták, hogy a budapesti prot. közönség fokozottabb érdeklődésének felkeltése és a munka nagyobb arányokban való fellendítése czéljából nagyobb közös akcziót indítanak. A nagyjelentőségű dologra még visszatérünk, most csak annyit, hogy a nemrég lefolyt nagygyűlés, annak minden részlete ez az összejövetel, az abban kelt eszmék és tervek méltóak voltak a budapesti ifjúsági evangelizáló munka megkezdésének 30 éves fordulójához. Mindnyájunk nagy örömére szolgál, hogy az a férfiú, a ki ennek kezdeményezője és három évtizeden át soha nem lankadó buzgalmú vezére volt, oly nagy munkakészséggel áll most is a mi ügyünknek élén. A Magyar Missziói Szövetség szeretetvendégsége alkalmával f. hó 27-én a skót missziói szövetség Vörösmarty-utczai nagyterme zsúfolásig megtelt dr. Fleischer Gyula és a szövetség tagjainak buzgólkodása folytán. Az estély főattrakcziója Kunst Irén előadása volt. Ezenkívül a Bethánia énekkara remekelt két szép énekelőadásával, énekeltek még Laubné és Gergelyné úrnők; Losonczy Lajos és Gyula vallástanárok nejeikkel szép zenekvartettet adtak elő, Marcsek ev. s. lelkész szavalt, Egyenessy Etelka k. a. zongorán játszott; végül Molnár Gyula bibliát magj^arázott. A minden tekintetben kitűnően sikerült estély nagyban hozzájárult a ktilmissziói munkát érintő érdeklődés felkeltésére. A B. R. I. E. cserkészdélutánja pompásan sikerült; a Vörösmarty-u. nagytermet egészen megtöltötték a felvonuló cserkészcsapatok és az érdeklődő közönség. A B. R. I. E. és a Markó-u. állami főgimnázium újonnan szervezett csapatai tettek fogadalmat. Papp Gyula, Meyyercsy Béla szólottak a nagy jövőjű munkáról és Patay Pál, a B. R. I. E. titkára tartott bibliamagyarázatot.