Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-09-21 / 38. szám

a „solti egyházmegye lelkészi értekezlete" megszervezésének gondolata. Ma még csak gondolat, de valóság lesz hamar, mert érezzük, hogy szükségünk van reá. Szentmiklósi. A tolnai ref. egyházmegye közgyűlése. A tolnai egyházmegye a f. hó 11-én tartotta meg évi rendes közgyűlését Tolnavármegye székházának dísztermében Kátai Endre esperes és Szilassy Aladár egyházmegyei gondnok kettős elnöklete alatt. — A gyűlés behatóan foglalkozott az egyházmegye életének minden nevezetesebb jelenségével, magas szempontból' és sok szeretettel tárgyalván az egyes dolgokat. A gyűlés egész lefolyásán végigvonult az a családias melegség, a mely a református egyházmegyék tárgyalásait általában jellemzi. Kátai Endre esperesnek nagy közvetlenséggel elmondott megható imája után az esperesi jelentés volt a gyűlés egyik legkimagaslóbb pontja, a melyet, mivel a közgyűlési meghívóval együtt szétküldetett, felolvasottnak tekint a közgyűlés. A jelentés híven beszámol mindenről, a mi említésre méltó az egyházmegyében történt. Rámutat azokra az erőforrásokra, a melyekből egyházunk meríthet. Ezek között a legnemesebbre, az egyháztagok hithűségére és munkás szeretetére, a mely forrásoknak elapadniok, vagy eldugulniok nem szabad. Ez erőforrások az adakozási statisztika bizonysága szerint elég szépen működnek. A házassági és születési statisztika kedvező képet mutat, bár homályba vonja annak derűjét az a felhő (az egykerendszer), a mely legszebb fajunknak tanyája, Sárköz felett állandóan borong. Ismerteti a jelentés az egyházmegyében történt lelkész- és tanítóváltozásokat. Melegen emlékszik meg az elmultakról s szeretettel üdvözli az újakat. A jelentésnek erre vonatkozó része hosszabb vitára adott alkalmat. Néhány ifjabb lelkész ugyanis Gilicze Antal kajdacsi, majd siklósi lelkész esetéből kiindulva, a melynél az egyházmegye bírósága a szeretet törvényére hallgatva, elejtette a törvény rigorózitását, azt indítványozza, hogy írjon fel az egyházmegye a kerülethez, hogy az a saját területére nézve állandósítsa ezt az eljárást, törvénymagyarázatot, vagyis oldozza fel a pályázni kívánó lelkészeket az egy helyütt egy évig tartó szolgálatra kötelező törvényes intézkedés hatálya alól. Ez indítvány azonban két szótöbbséggel elvettetett. Az esperesi jelentés tudomásulvétele és a jegyzőkönyvben egész terjedelmében leendő közzététele elhatároztatott. Érdeklődéssel vette tudomásul a közgyűlés az esperesi jelentésnek az aberdeeni útra vonatkozó részletét. Egyházmegyénkből az esperes és két világi úr vett részt. Majd az egyházmegyei tisztségekre megejtett választás vétetett örvendetes tudomásul. Lelkészi főjegyző Babay Béla sárpilisi, lelkészi tanácsbíró Szakács Imre mórágyi s egyházmegyei közpénztáros Molnár Sándor paksi lelkész lett. Jól esett hallani a komoly fáradozásról biztosító köszönő szavakat, a melyeknek legfrappánsabb kifejezője a lelkészi főjegyző eme nyilatkozata Volt: „az én programmom a munka". Adjon Isten a munkához a munkásoknak állandó erőt és lelkesedést és a 1111111-kárá koronát! Az egyházmegye érdemekben gazdag elhunyt ügyészének, a néhai jó László Lajosnak helyére a közgyűlés dr. Kiss Ernőt, Tolnavármegye tiszti főügyészét nyerte meg. Nem tudom, az új ügyésznek munkabírását cöodáljuk-e jobban vagy sok szeretetét. Sokoldalú polgári elfoglaltsága mellett gondozza a külsősonlógyi egyházmegyét, mint annak gondnoka, a szekszárdi egyházat, mint annak főgondnoka. Ezeknek gondjai mellé magára veszi még a mi Czeczével és Dunaföldvárral megáldott egyházmegyénk ügyészi teendőinek bajait is. Hogy hogyan vállalhat magára és hogyan végezhet ennyi téendőt, annak csak egy magyarázata lehet. Az, a minek ezekben a szavakban adott kifejezést : Én nekem éltető leveyöm az, hogy egyházamnak dolgozzam1 Milyen szokatlan hangok ezek a mai világban ! Mi csodálattal és elismeréssel tekintünk reá és kívánjuk, hogy az legyen. Bár tenné a Mindenható minden gyermekének nélkülözhetetlenné ezt a levegőt! Az új ügyészt pedig ebben a levegőben áldja meg jó egészséggel! A misszió ügye egyházmegyénkben eleddig, daczára a sok sürgetésnek, nagyon szomorú állapotban van. Egyes helyeken 200—300 hívünk él pásztori gondozás nélkül. Követendő példát mutattak fel Molnár Sándor paksi, Okos Gyula öcsényi és Gödé Lajos szekszárdi lelkészek, a kik felváltva látogatták meg a népesebb, pásztor nélküli helyeket. Nálunk is nagy szükség lenne az egyházmegyei missziói káplánság szervezésére. Ez az egyházszervezés egyik égetően sürgős feladata! A lelkészi korpötlékok 2% fenntartói járuléka tárgyában az egyházmegyei falu a kerülethez, hogy a konvent a 2%-ot az egyházközségek terhére írja elő. Az egyházkerületi közgyűlésre Molnár Sándor madocsai lelkész és Bodnár István mennek képviselokül. A belkörű tűzbiztosítás gondolata idézett még elő hosszabb eszmecserét. Nem tudom felfogni, vájjon miért tanúsít egyházi főhatóságunk e végtelenül fontos ügy iránt olyan hidegséget. Megengedem, hógv e biztosítási mód létesítése először sok befektetéssel járna s az egyes egyházakat valamivel jobban megterhelné, mint a rpár hatalmassá izmosodott régi biztosítási intézeteknél eszközölt biztosítás. De csak eleinte! Később már nem! A díjszabásnál leendő csekély különbözettél járó áldozatot pedig a belkörű tűzbiztosítással gyűjthető Összeg és abban rejlő erő eléréseért meg kellene hoznia a legkisebb egyháznak is. Bizonnyal meg is hozná! Jó volna a dolgot még egyszer újra meggondolni! A czeczei ügyek, a melyek sorba következtek, képezték a gyűlés legszomorúbb pontjait. Engedtessék meg, hogy azokat úgy jellemezzem, hogy ne írjak róluk semmit ! Legfeljebb annyit, hogy á czeczei presbitériumot, mivel sok kötelességmulasztás terheli, az esperes indítványára a közgyűlés egyhangúlag feloszlatta.