Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)
1913-09-21 / 38. szám
hol — bár nincs igazi vallásszabadság, mert inkább megtűrik a nem r. katholikusokat, mégis — különösen a dólnyugoti részen, szépen terjed a protestántizmus. Dr. Ch. Tron tőrre-pelicei lelkész, az olaszországi valdensi egyház egyik vezetője, az olasz római katholiczizmus hanyatló hatalmáról beszélt, a mely azóta tart, a mióta megszületett a nemzeti egység s az ifjú nemzet önmaga intézi sorsát. Most már úgy áll a helyzet, hogy sokkal kisebb veszedelem a római egyház Itáliára, mint a protestáns országokra nézve. Olaszországban 18 millió embernek voltakép nincs vallása. A waldensi egyháznak az egész országban, az uralkodó család környezetében, sőt még Tripoliszban is vannak hívei. Körülbelül kétszáz helyen hirdetik az igét és mintegy 8000 lelket hódítottak. Kinnedy Anet brüsszeli lelkész a belga missziói egyház működését ismertette az ottani egyházi állapotokkal kapcsolatban. Egyfelől a r. kath. papság ellenszenvével, másfelől a nép közönyével és szegénységével kell megküzdeniök. Szép egyháztársadalmi alkotások hirdetik kezdő munkájuk eredményességét. Az ipari munkásság körében is szép sikerrel terjesztik az evangéliumi szellemet. A mohamedánok közt folyó missziói munkáról a kiváló kairói misszionárius, dr. Zwemer beszólt. Két évtized multával — szerinte — nem a pogányság és a keresztyénség, hanem az izlám és a keresztyénség közt fog eldőlni a küzdelem. A most is kétszáz millió követőt számláló izlám óriási arányokban hódít Afrika és Ázsia pogányai körében. A legutóbb lefolyt háború kiváló alkalmat nyújt az evangélium fokozottabb hirdetésére. A török hatalom ereje és fénye megtört. Ezt az egész mohamedán világ érzi. Összetört szívükhöz könnyebben odaférhetünk az evangélium szavával, mint eddigelé. A kelet-európai zsidók körében folytatott térítő munkáról budapesti lelkészünk, Webster J. T. vázolt hatásos képet. Kelet-Európában konczentrálódott az egész zsidóság háromnegyedrésze. Körülbelül 8—9 millióra rúg itt a számuk. Mégis a világ különböző tájain működő 235 zsidó misszió közül mindössze 32 van Kelet-Európában. Dr. K. I. BELFÖLD. A vértesaljai ref. egyházmegye értekezlete és közgyűlése. Folyó hó 8-án és 9-én folyt le Székesfehérváron vértesaljai egyházmegyénk évi rendes értekezlete és közgyűlése. Már aug. 4-én is tartottunk egy egyházmegyei közgyűlésünket előkészítő értekezletet, mely alkalommal főként törvénykönyvünk revízióját tárgyaltuk meg. Mostani értekezletünkön, melyet 8-án d. e. tartottunk a liturgia ügye, a „Vértesalja" cz. egyházmegyei lapunk jövője volt tárgysorozaton. Mindenekelőtt azonban a kegyeletes emlékezés oltárán áldoztunk, a mikor meghallgattuk Varga Sándor iváncsai lelkész rövid emlékbeszédét mindnyájunk által szeretett ós nagyrabecsült lelkésztársunkról. Forgács Endréről. A liturgia ügyének rendezését értekezletünk is szükségesnek vallja, de határozottan ellenezne minden olyan megkötöttséget, mely a beszédekre és imákra is kiterjedne. Vértesalja cz. lapunkat, melynek jó hatását mindenfelé éreztük és a melynek kiadásával az első évben pénzügyileg is sikerült megbirkóznunk, a jövő évre is fenntartjuk — remélve, hogy szellemileg is, anyagilag is erősödni fog. Nagybuzgóságú szerkesztőnk V. Balogh Lajos lelkesedése és fáradhatatlansága egyik főbiztosítéka e reménységünknek. Helyesnek gondoljuk, ha az egyetemes közalap az egyszersmindenkori segélyeket is tőkekamatos segélyekké változtatja át, hiszen így sokkal hathatósabban tud szegény egyházainkon segíteni. Miután ezeket a dolgokat megbeszéltük, nagy érdeklődéssel és elismeréssel hallgattuk meg a köztünk vendégként megjelent P. Horváth Zoltán Kálvin-szövetségi titkárnak a Kálvin-Szövetségről tartott nagyszabású előadását. A Szövetség czélját, szükségességét, múltját és jövőjét élénk színekkel ecsetelő előadása után az összes jelenlévő ért. tagjaink felkarolni Ígérkeztek azt, a mint erről lapunk már örvendetesen számot is adott. Hadd említsem még meg, hogy értekezletünkön Tóth László és Halász István társaink mondottak szép imádságokat. A délután bizottsági ülésekkel telt el, a mik egészen az alkonyba nyulottak be. De így azután el is értük, hogy másnapi közgyűlésünk kitűnően elkészítettnek bizonyult, a mikor a legnagyobb simasággal tárgyalta le d. u. 1 órára a 66 pontból álló tárgysorozatot. Gyűlésünkön Lévay Lajos esperes és gr. Dégenfeld Lajos egyházm. gondnok elnököltek. Jelen voltunk csaknem teljes számban. Melegen ünnepeltük mindjárt a megalakulás után Csontos Andor egyhangúlag megválasztott tanácsbiránkat, a ki 18 évi egyházmegyei aljegyzősége alatt sokszorosan kiérdemelve azt a szeretetet, a mely felé fordult. Mély figyelem kísérte esperesünknek, mint mindig, most is nagy gonddal készített jelentését. A jelentés, mely a gyűléseknek fénypontja szokott lenni, Istennek hála, az öröm kedves sugarait szórta szét köztünk legnagyobb részében. Esperesünk gyenge egészsége, mindnyájunk őszinte nagy örömére, az ég jóságából annyira megerősödött, hogy alig pár hely kivételével személyesen végezhette az egyházlátogatást. A mit látott, tele van biztatással és jó reménységgel! Az intenzívebb egyházépítő munkától egyáltalán nem idegenkednek lelkészeink, sőt a vallásos esték tartása, az ifjúság kiterjedtebb gondozása mind nagyobb tért hódít. Híveink is szívesen fogadják a javukat czélzó munkálkodást és különösen a vallásos estéknek a legtöbb helyt nagy hallgatósága van. Külső egyházépítésben is szépen megtetszik a hívek