Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-09-14 / 37. szám

Mindenik ellenvetésre, illetőleg megjegyzésre kifejthetném nézetemet már most; de nem ez volt a czélom, tehát nem teszem, hátha nem is lesz ellenvetés és megjegyzés. Csupán csak egy eszmét akartam a reformáczió négyszázados évfordulójának 1917. október 31~nek megünneplését és megörökítését illetőleg felvetni. Hadd szóljanak a tárgyhoz mások is, ha akarnak s ha az általam felvetett eszmét arra méltónak találják. E czikkecske betöltötte hivatását, ha azt eredményezi, hogy az ennek elején idézett kérdés nem marad felelet nélkül. Szeremle. Tóth Bálint, ref. lelkész. SZOCZIÁLIS ÜGYEK. A rabok vasárnapja. • A kongresszusok időszakát éljük. Sok gondolat és javaslat kerül ezeken felszínre s egyik-másik idővel megérik és valósággá válik. A sok közül ragadjunk ki egy gondolatot, egy német államügyész igazán keresztyén szellemű javaslatát, a mely a fogságban ülőkhöz is oda akarja vinni az Úr napjának melegségét. Arról van szó, hogy ha a szabad embereknek szünet, pihenés és szórakozás napja a vasárnap, legyen a rabnak ajándék. Vigye ez a nap lelkébe a szeretetet s ezáltal a megbánásnak és megtérésnek legyen elősegítője. Engedtessék el minden rabnak a hetedik nap, ha hat napon át jól viselte magát s nem adott okot panaszra. Vigyen a hetedik nap a szabadulás megrövidülésének reménye által a hat napi munkás, szorgalmas dologtevés után magába mélyedést, az emberek iránti jó érzést s vigye az Istennek való hálaadás bensőségét. Egy évben 52 nap jelentős dolog és igazán evangéliumi ajándék, örömhír a komoly megtérésre igyekvőnek. — Bár lenne e gondolat valósággá s jó volna, ha a fegyintézeti lelkészek felkarolnák, e kivitelre alkalmas eszmét, hogy legyen a Krisztus a rabok életében is a Szombatnak Ura. Nemzetközi munkásvédelem. Odáig eljutottunk már, hogy Európa államaiban ezidő szerint két munkásvédelmi törvény van életben. Tudniillik a gyújtógyártásban a fehér foszfornak és a gyárban alkalmazott nök éjjeli munkájának eltiltásáról. A szocziális eszmék propagálásában Svájcz jár elől, jeléül annak, hogy Kálvin szelleme mai napig is hat és a közért való munkára serkenti a gondolkozó lelkeket. A svájczi kormány javaslatot tett arra nézve, hogy a 18 éven aluli fiatalkorú munkások is kizárassanak az éjjeli munkából, és hogy a munkaidő maximuma 10 órában állapíttassék meg. Első pillanatra is természetesnek látszik a dolog és íme mégis tanácskoznak, gondolkoznak felette az államok vezetői, mert kevés a férfimunkás, különösen hazánkban. — Pl. a szénbányákban sok a fiatal segédmunkás, bányakocsis, a vasiparban s általában azokban a gyárakban, a hol éjjel is folyni kell a munkának, szintén sok a 18 éven alóli munkás. A közgazdasági érdekek még sokáig ellene fognak állani, hogy csak egy ilyen egyszerű, keresztyén és óleterőkimélési szempontból fontos javaslat keresztülvitessék. Kálvinista. KÜLFÖLD. Franczia ország. A hároméves katonai szolgálat. Az Evangile et Liberté czímű protestáns lap legutóbbi számában Fuaux czikkíró azt a kérdést vetette föl, hogy nem háramlik-e nagy hátrány a hosszú, hároméves katonai szolgálatból a lelkészképzésre. Az új katonai törvény előírja, hogy azok, a kik félévi szolgálat után levizsgáznak, beléphetnek magasabb katonai előképzo-iskolába és itt töltik egész második katonaévüket. Ha itt is sikeresen vizsgáznak, mint altisztek szerepelnek az utolsó év második felében. Paaux felhívja a protestáns theologusokat, a kik az új törvény szerint hosszú ideig kénytelenek távol maradni a theologiai akadémiáról, hogy használják föl a törvény által előirt kedvezményes intézkedéseket és vizsgázzanak le szorgalmasan. A kaszárnyában való szellemi munka folyton ébren tartja bennük a tanulásra való készséget és így kikerülve onnan, könnyebben folytathatják tanulmányaikat a theologián. Továbbá a harmadik évben, mint altisztek, sőt mint tiszthelyettesek nagyobb befolyással lehetnek a legénységre és így erkölcsi szempontból is javítólag hathatnak a katonákra, a kik sokszor az alkoholizmus és erkölcstelen életmód áldozatai. Továbbá a leendő lelkészek megtanulhatják a hadsereg kötelékében a nagyobb fegyelmet, melyre szükségük lesz az életben is, részint olyan értelemben, hogy magukat is fegyelmezik majd, részint olyan értelemben, hogy a reájuk bízott hívek közt is nagyobb rendet tudnak tartani. A ki tud magának parancsolni, az tud másokat is vezetni. A czikkíró meg van győződve, hogy az új törvény nem fog ártani a protestáns lelkészképzésnek, sőt, ha a leendő protestáns lelkészek az általa ajánlott módon töltik el szolgálati éveiket, hivatásukra még jobban előkészülhetnek. Ajánlja továbbá az egyházközségeknek, hogy a jól levizsgázott katona-theologusoknak bizonyos ösztöndíjat is biztosítsanak, hogy-így nagyobb könnyebbséggel élhessenek hivatásuknak. A kormány és a tankönyvek. A franczia kormány szigorúan előírja, hogy milyen könyveket szabad használni az iskolákban. Ezek ellen a könyvek ellen sok kifogásuk volt eddig is a róm. kath. püspököknek és a szülőknek is, mert nem mutattak semlegességet vallási kérdésekben, a mit pedig az országos törvények megkövetelnek. Sok tankönyv egyenesen támadta a vallást, főképen pedig a r. katholikus tanításokat. Barthou miniszter most körrendeletet intézett az iskolák igazgatóihoz, melyben felhívta őket, hogy a tankönyvek megállapításánál hallgassák meg a jelentkező szülők véleményét