Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-09-07 / 36. szám

tejcsarnokokban és más hasonló nyilvános üzletekben mindennemű kártya-, vagy egyéb szerencsejáték tilos. A kávéházakban a nem tiltott kártya és egyéb szerencsejátékok előzetes hatósági engedély mellett űzhetők csak. Játszani csupán a főhelyiségekben szabad. A kávéházi helyiségeket függönnyel, ajtóval, üvegfallal, tükörrel elválasztani nem szabad, oly czélból, hogy a mellékhelyiségekben játszszanak. A mellékhelyiségekben villamos csengőt vagy bármiféle más jelzőkészüléket, a inelylyel kívülről vagy a főhelyiségből a mellékhelyiségekbe jelzést adni lehet, úgyszintén jelző egyéneket alkalmazni tilos. Üdvös ós okos rendelkezések, de ezzel a kérdés még megoldva nincs. A protestantizmusnak kötelessége ezen veszedelmes és erkölcsi züllésre vezető társadalmi kinövés ellen küzdeni. Kálvin ki tudta tiltani Genfből a kártyát, nékünk kötelességünk szellemi fegyverekkel, meggyőzéssel, lebeszéléssel, leszoktatással küzdeni ellene. Első teendő, hogy a gyermekek, az ifjak lelkét ne rontsuk el azzal, hogy az ártatlannak látszó, babra, dióra menő játékot engedjünk meg nekik. A különféle polgári körökben is emeljük fel szavunkat az idegrontó, egészséget emésztő, kétes, sőt sivár örömöket nyújtó játék ellen. Hiszen a kaszinók legnagyobb része a kártyapénzből tartja fenn magát s csak szemszúrásból adnak jótékony czélokra morzsákat és rendeznek hangversenyeket stb. Minden téren, a hol veszteség érhet, őrködnünk kell s a lelkészi karnak ép úgy, mint a világiaknak kell jó példával előljárni — és kivetni a kártyát házukból. Igazi, puritán kálvinista családokat ismerek, hogy a felnőttek még csak nem is ismerik a kártyát — és ma már a nők szenvedélye és előjoga kezd lenni a mulatságból, de pénzre, sőt sokszor nyerészkedésből való kártya- és szerencsejáték. Az ilyen fertőző bajokat kell kiküszöbölnünk a társadalomból és akkor a szórakozási vágy, a szerencsekeresés, a fényűzés helyett hamarabb fogjuk igazi lelki örömök keresésére bírni a társadalmat s minden férfi, minden nő nyereségünk, sőt támaszunk lesz, a kit ettől a nyomorúságra vivő úttól, a kártyajáték szenvedelmétől, visszatartunk. A kaszinókban, társaságokban a megnyíló új szezonban legyünk résen s teljesítse mindenki a játékmeggátlás iránti kötelességét. Kálvinista. Lelkészek és tanítók a szövetkezeti munkában. A „Hangya" legutóbbi összeállítása szerint 1912. év végén a „Hangya" kötelékéhez tartozó 1200 szövetkezet elnökei közül lelkész volt 439, tanító 161, közigazgatási tisztviselő, főként jegyző 110, állami hivatalnok 39, kisbirtokos 267, nagybirtokos 70, gazdatiszt 30, iparos 32, magánzó 31, nyugdíjas tisztviselő és katonatiszt 14, orvos és gyógyszerész 8, hölgy 1. Szövetkezeti könyvelő volt: lelkész 123, tanító 649, közigazgatási tisztviselő 82, állami hivatalnok 37, kisbirtokos 213, nagybirtokos 15, iparos 36, magánzó 23, nyugdíjas tisztviselő 15, orvos és gyógyszerész 7. Az anyagi felelősséggel járó pénztárosi tisztségre a következők vállalkoztak: lelkész 87, tanító 126, közigazgatási tisztviselő 32, állami hivatalnok 30, kisbirtokos 815, nagybirtokos 37, orvos és gyógyszerész 7, iparos 33, nyugdíjas hivatalnok 14, magánzó 21. Ezeknek az adatoknak érdekességét leginkább az növeli, hogy a felsorolt tisztségeket az arra vállalkozók túlnyomó nagy része teljesen önzetlenül, minden anyagi dijazás nélkül tölti be. Szövetkezeti boltkezelök között volt földműves 686, tanult kereskedő 243, iparos 222, nyugdíjas tisztviselő 32 és nyugalmazott tanító 7. Volt a boltkezelők között 33 nő is, a mi azt is bizonyítja, hogy a kereskedelmi nevelés szolgálatában mily fontos és nemzeti hivatást töltenek be a szövetkezetek. A gödöllői szőnyegszövőiskola. Ez az Iparművészeti Iskola igazgatósága alatt működik s állandóan húsz-huszonkét munkásleányt foglalkoztat. Az iskola élén Kőrösfői Krisch Aladár festőművész áll, tanítónők Frey Rózsa és Giljén Margit. Az elmúlt tanévben az iskola készített egy száz négyzetméteres csomózott szőnyeget a Nemzeti Kaszinó számára, azonkívül hetvennégy darab torontáli szövést, négy darab ó-gobelint, két darab szumákot, három skandináv gobelint és még sok más szőnyeget. Az iskola munkái igen sok kiállításon is szerepeltek, többek között a Műcsarnokban, a Nemzeti Szalonban, a Kéve kiállításán, az Iparművészeti Társulat kiállításán, a veneziai nemzetközi kiállításon, a hol több szőnyeg el is kelt. Ugyancsak az Iparművészeti Iskola.látta el művészi tervekkel a Köntös iparművészeti műhelyt, valamint a halasi csipketelepet is. Csipke- és hímzésmintákból több mint kétszázat küldött el az iskola elemi és polgári iskoláknak. Ezt az intézményt is jó megismernünk s az arra alkalmas leányoknak útbaigazítást adnunk, mert gondot kell fordítanunk arra, hogy mennél több oldalúlag tudjuk népünket a keresetképesség megszerzéséhez juttatnunk. A MI ÜGYÜNK. Lapunk mai száma 16 oldal. Kérjük régi előfizetőinket, hogy a hátralékos előfizetési díjat szíveskedjenek beküldeni s bizalommal kérjük azokat, a kik még nem előfizetőink, de a lapot kapják, szíveskedjenek az előfizetők sorába belépni, ellenkező esetben kérjük a lap visszaküldését, hogy lapunkat újabb czímekre küldhessük. A vértesaljai ref. egyházmegyei értekezlet keretében szept. 8-án pálóczi Horváth Zoltán dr. titkár előadást fog tartani a Kálvin-Szövetségről, a mely után a megalakulás tárgyában határoznak. A Szövetség részéről többen lemennek. Népiskolai füzetek. Kókai Lajos könyvkereskedő elemi iskolai füzeteinek bruttó jövedelméből 5°/<rot ajánlott fel a Kálvin-Szövetség javára. A füzeteket az első oldalon Kálvin képe díszíti, a hátlapon a Kálvin-Szövetségről van rövid ismertetés, azonkívül szorzótábla és egyszeregy. A füzetek most már elkészültek és minden ref. iskolának szétküldettek. Az