Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)
1913-08-31 / 35. szám
PROTESTÁNS EGYHAZIESISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Ráday-utcza 28., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. TARTALOM. Az Élet Könyvéből: A keresztyénség mesgyéjén. V. — Vezérezikk : Neveljünk orvospapokat! Székely. — Krónika : Egy volt államtitkár nyilatkozata. A huszadik békekongresszus. Bebel. — Tárcza: A Presbiteri Világszövetség aberdeeni zsinata. X. Dr. K. I. — Belföld: A pesti ref. egyházmegye értekezlete. Custodius. — Szocziális ügyek: Nemzetközi kongresszus a munkanélküliség ellen. Gyurátz Ferencz ev. püspök a szocziálizmusról. Állami mázgyár Selmeczbányán. Kálvinista. — Külföld: Svájcz, Olaszország, Németország. Dr. T. I. — A mi ügyünk. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Szerkesztői üzenetek. — Pályázatok. — Hirdetések. Laptulajdonos és kiadó : A KÁLVIN-SZÖVETSEG. Felelős szerkesztő: BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztő: pálóczi Horváth Zoltán dr. Belső munkatársak: Bőszörményi Jenő, Kováts István dr., Sebestyén Jenő, Tari Imre dr. és Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korosa, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Kálvinszövetségi tagoknak egy évre 12 korona. Hirdetési díjak: Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K. Az Elet Könyvéből. A keresztyénség mesgyéjén. „Agrippa pedig monda Pálnak: Majdnem ráveszel engem, hogy keresztyénné legyek." Ap. csel. 26.28. Porcziusz Fesztusznál, a czezáreai helytartói palotában egy világtörténelmi pernek két védőbeszéde hangzott el. Az egyiket a fogoly Pál apostol mondotta a római helytartó és vendégei, II. Heródes Agrippa negyedes fejedelem s Berenice előtt; a másikat pedig maga Agrippa ennek a beszédnek a hatása alatt. De ez az utóbbi védőbeszéd lesújtó vád is az elmondója ellen. Pál ékesszólása óriási hatást tett Agrippára és végeredményében mégis hatástalan maradt rá nézve. Csak arra segítette őt, hogy a keresztyénséget Pál személyében feldicsérje, magát pedig ugyanakkor elítélje. Meghatotta őt a keresztyénség, de nem hódította meg. Közel vonzotta magához, de nem tudta magához ölelni. Ott járt t grippa a keresztyénség mesgyéjén, azonban csak látta ?,z ígéret földjét, de nem ment be abba. A milyen közel jutott hozzá, olyan távol maradt tőle. Majdnem keresztyén lett és sohase lett keresztyén. Megmaradt zsidónak, mint ahogy Fesztusz megmaradt pogánynak, mert teljes szívvel, teli szájjal nem tudott sem igent, sem nemet mondani. A majdnem-keresztyén mégis csak nem-keresztyén. A fél-keresztyén egészen nem-keresztyén. Mint a nagy német gondolat mondja: „A szabadság s a mennyország nem a fél-embereké". Pedig mennyi a mi világunkban a fél-ember és mennyi a fél-keresztyén! Itt vannak az igazságkeresők, a kik az igazságot és meggyőződésüket csak szerény, vagy igénytelen véleménynek tekintik s állandóan megalkusznak a kéznél levő, vagy uralkodó tévedéssel és hazugsággal. Itt a tudós kutató, a ki magának teljes szabadságot követel, mások szabadságát pedig saját dogmáival akarja megbénítani. Ott a kereskedő, a ki becsületességet követel a gyárostól és finom mosoly közben becsapja a vásárlót. Emitt a társadalmi reform-ügynök, a ki felfelé demokrata, lefelé pedig a született arisztokratánál arisztokratább. Amott a szocziálista, a ki követeli a magántulajdon eltörlését s maga ekközben szép magánvagyoht szerez. Egyik oldalon a régi rend mellett maradó, a ki új reformokkal bástyázza körül a régi előjogokat, a másik oldalon meg az új rend rajongója, a ki hagyománysallangokkal ékesíti magát. Egyfelől a szép imádatában élő művész, a ki az életben csak közönséges másoló, másfelől pedig az elszánt haszonvadász, a ki verítékesen játssza a műbarátot, a nagylelkűt és az érzékeny szívűt. A közéleti erkölcsbírák, a kiknek gondosan rejtegetett szennyes ügyeik vannak; a társadalmi élet finomkodói, a kik odahaza durvák; a családi életben kedveskedők, a kik azonkívül léhák; az egészségben vakmerősködők, a kik a betegségben tehetetlen férgek, vagy zsörtölődő zsarnokok; az élet nagyhangú hősei, a kik a halál révén gyáva roncsok — mind-mind a fél-emberek légiójába tartoznak. Mennyi kegyes keresztyén van közöttünk, a ki amellett babonás! Mennyi hitben lengedező lélek, a kit a hite közönyössé vagy épen szeretetlenné tett az emberek iránt! Itt vannak az erkölcs nélkül való vallás és a vallás nélkül való erkölcs tarka lovagjai, a kik mindnyájan keresztyéneknek, sőt egyedüli igaz keresztyéneknek tartják magukat. Itt vannak az erre a világra néző és a csak túlvilágra vágyó keresztyének. Közöttünk járnak azok a keresztyének, a kik Jézus nélkül való keresztyénségért lelkesednek és azok is, a kik megelégednek a Krisztus-dogma szabályszerű lemorzsolásával. Közöttünk élnek a tudományellenes hívők és a hitetlen hittudósok. Velünk járnak a hangulat-keresztyének, az elméleti