Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-08-31 / 35. szám

PROTESTÁNS EGYHAZIESISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Ráday-utcza 28., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. TARTALOM. Az Élet Könyvéből: A keresztyénség mesgyéjén. V. — Vezérezikk : Neveljünk orvospapokat! Székely. — Krónika : Egy volt államtitkár nyilatkozata. A huszadik békekongresszus. Bebel. — Tárcza: A Presbiteri Világszövetség aber­deeni zsinata. X. Dr. K. I. — Belföld: A pesti ref. egyházmegye értekezlete. Custodius. — Szocziális ügyek: Nemzet­közi kongresszus a munkanélküliség ellen. Gyurátz Ferencz ev. püspök a szocziálizmusról. Állami mázgyár Selmecz­bányán. Kálvinista. — Külföld: Svájcz, Olaszország, Németország. Dr. T. I. — A mi ügyünk. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Szerkesztői üzenetek. — Pályázatok. — Hirdetések. Laptulajdonos és kiadó : A KÁLVIN-SZÖVETSEG. Felelős szerkesztő: BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztő: pálóczi Horváth Zoltán dr. Belső munkatársak: Bőszörményi Jenő, Kováts István dr., Sebestyén Jenő, Tari Imre dr. és Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korosa, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Kálvinszövetségi tagoknak egy évre 12 korona. Hirdetési díjak: Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K. Az Elet Könyvéből. A keresztyénség mesgyéjén. „Agrippa pedig monda Pál­nak: Majdnem ráveszel engem, hogy keresztyénné legyek." Ap. csel. 26.28. Porcziusz Fesztusznál, a czezáreai helytartói palotá­ban egy világtörténelmi pernek két védőbeszéde hang­zott el. Az egyiket a fogoly Pál apostol mondotta a római helytartó és vendégei, II. Heródes Agrippa negye­des fejedelem s Berenice előtt; a másikat pedig maga Agrippa ennek a beszédnek a hatása alatt. De ez az utóbbi védőbeszéd lesújtó vád is az elmondója ellen. Pál ékesszólása óriási hatást tett Agrippára és vég­eredményében mégis hatástalan maradt rá nézve. Csak arra segítette őt, hogy a keresztyénséget Pál személyében feldicsérje, magát pedig ugyanakkor elítélje. Meghatotta őt a keresztyénség, de nem hódította meg. Közel von­zotta magához, de nem tudta magához ölelni. Ott járt t grippa a keresztyénség mesgyéjén, azonban csak látta ?,z ígéret földjét, de nem ment be abba. A milyen közel jutott hozzá, olyan távol maradt tőle. Majdnem keresz­tyén lett és sohase lett keresztyén. Megmaradt zsidónak, mint ahogy Fesztusz megmaradt pogánynak, mert tel­jes szívvel, teli szájjal nem tudott sem igent, sem nemet mondani. A majdnem-keresztyén mégis csak nem-keresz­tyén. A fél-keresztyén egészen nem-keresztyén. Mint a nagy német gondolat mondja: „A szabadság s a menny­ország nem a fél-embereké". Pedig mennyi a mi világunkban a fél-ember és mennyi a fél-keresztyén! Itt vannak az igazságkeresők, a kik az igazságot és meggyőződésüket csak szerény, vagy igénytelen véle­ménynek tekintik s állandóan megalkusznak a kéznél levő, vagy uralkodó tévedéssel és hazugsággal. Itt a tudós kutató, a ki magának teljes szabadságot követel, mások szabadságát pedig saját dogmáival akarja meg­bénítani. Ott a kereskedő, a ki becsületességet követel a gyárostól és finom mosoly közben becsapja a vásárlót. Emitt a társadalmi reform-ügynök, a ki felfelé demokrata, lefelé pedig a született arisztokratánál arisztokratább. Amott a szocziálista, a ki követeli a magántulajdon el­törlését s maga ekközben szép magánvagyoht szerez. Egyik oldalon a régi rend mellett maradó, a ki új reformokkal bástyázza körül a régi előjogokat, a másik oldalon meg az új rend rajongója, a ki hagyomány­sallangokkal ékesíti magát. Egyfelől a szép imádatában élő művész, a ki az életben csak közönséges másoló, másfelől pedig az elszánt haszonvadász, a ki verítékesen játssza a műbarátot, a nagylelkűt és az érzékeny szívűt. A közéleti erkölcsbírák, a kiknek gondosan rejtegetett szennyes ügyeik vannak; a társadalmi élet finomkodói, a kik odahaza durvák; a családi életben kedveskedők, a kik azonkívül léhák; az egészségben vakmerősködők, a kik a betegségben tehetetlen férgek, vagy zsörtölődő zsarnokok; az élet nagyhangú hősei, a kik a halál révén gyáva roncsok — mind-mind a fél-emberek légiójába tartoznak. Mennyi kegyes keresztyén van közöttünk, a ki amel­lett babonás! Mennyi hitben lengedező lélek, a kit a hite közönyössé vagy épen szeretetlenné tett az embe­rek iránt! Itt vannak az erkölcs nélkül való vallás és a vallás nélkül való erkölcs tarka lovagjai, a kik mind­nyájan keresztyéneknek, sőt egyedüli igaz keresztyének­nek tartják magukat. Itt vannak az erre a világra néző és a csak túlvilágra vágyó keresztyének. Közöttünk jár­nak azok a keresztyének, a kik Jézus nélkül való ke­resztyénségért lelkesednek és azok is, a kik megelégednek a Krisztus-dogma szabályszerű lemorzsolásával. Közöttünk élnek a tudományellenes hívők és a hitetlen hittudósok. Velünk járnak a hangulat-keresztyének, az elméleti

Next

/
Oldalképek
Tartalom