Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-08-24 / 34. szám

zet súlyt fektet a szocziális ismeretek elsajátítására és megkedvelésére. így valóban nemzeti missziót végez, mert a szocziálisan érző, művelt, de a mellett a produktív gazdálkodáshoz értő, a falu és népe iránt érdeklődő magyar háziasszonyok nevelésével nagy mértékben hozzájárul a magyar középosztály egy nagy kérdésének megoldásához. A díj egy évre 700 K, bejárók 300 K díjat fizetnek. Kálvinista. KÜLFÖLD. Nagybritánnia. Egy hü sáfár. Anglia egyik leggazdabb polgára volt a bristoli Fry József kakaó- és csokoládégyáros, a ki a mult hóban 86 éves korában meghalt. Quacker volt; takarékos, igénytelen, nagyszorgalmú birtokosa az atyái által 180 évvel ezelőtt alapított világhírű czégnek. Igazi atyja volt 5000 munkásának. Egy egész kertvárost építtetett számukra és összes munkásai óriási gyártelepén mindennap ebédet kaptak. Istentiszteletek és nemes szórakozások czéljaira szolgált a 3000 embert befogadó nagy terem, a melyben mindennap d. e. 9 órakor áhítatra gyűltek a munkások. Rendszerint ő maga olvasott fel először egy bibliai részletet, a melynek alapján néhány biizdító szót mondott rövid fohász kíséretében. Eletében már milliókat adott bel- és kiilmissziói, valamint a legnemesebb emberbaráti czélokra. A Victoria királynő emlékére emelt kórház czéljaira — a többek közt — egy millió K-t ádott. Bőkezű támogatója volt a Ker. ifj. egyesületi munkának is. Családja nem volt és életmódja a szó igaz értelmében puritán, tehát nagy adományai daczára is mintegy 20 millió kor. vagyont hagyott hátra; ebből mintegy 5 milliót jótékonyczólokra hagyományozott. Szerette az Igét, a mely neki az Elet könyve volt, azért jutott a Britt és külföldi társaságnak halála után is egyik legnagyobb adománya. Csak egyetlen kitüntetést fogadott el. Azt is polgártársaitól; Bristol városának díszpolgára volt. Jól polgárkodott és hűséges sáfár volt. P. Svédország. A svéd egyház. Alig van ország a világon, a hol az egyház úgy össze volna forrva az állammal, mint Svédországban. A legújabbi népszámlálás adatai szerint ennek az országnak 5% millió lakosa* van, a kik közül 99 százalék az evangélikus államegyháznak híve. Már Wasa Gusztáv király uralkodása alatt kimondották azt az elvet, hogy Svédországban a reformáczió alapján megtisztított egyháznak szorosan össze kell forrnia az állammal. Zsigmond király az ellenreformáczió híveinek kedvezett, de az 1593-ban tartott upsalai konferenczián a svédek meghiúsították a király szándékát és egyhangúlag kimondották, hogy az ágostai hitvalláshoz törhetetlenül ragaszkodnak. Ekkor lett a svéd egyház nemzeti egyházzá. Zsigmond király kénytelen volt a nép akarata előtt meghajolni, sőt még azt is meg kellett Ígérnie, hogy olyant nem enged állami szolgálatba lépni, a ki nem lutheránus. Az 1594-dik évi söderköpingi országgyűlés megtiltotta más istentiszteletek tartását, az 1604-dik évi nonköpingi országgyűlés pedig azt sem engedte meg, hogy az országban más hitfelekezethez tartozó egyének letelepedjenek. Továbbá az uralkodó fejedelmek mindig azon voltak, hogy az egyházban az egységet minél jobban megerősítsék és biztosítsák. Ezt czélozta különösen az 1686-dik évi egyháztörvény, mely lényegében véve még ma is érvényben van. A XVIII. század azonban Svédországba is nagyobb szabadságokat hozott be. A türelmi rendeletek korszaka itt is érezhetővé vált. 1809-ben kimondották a lelkiismereti és vallásszabadságot. Az a törvény azonban még ma is érvényben van, hogy az államegyházból kilépett fél csak valamely bevett keresztyén vallásfelekezetnek lehet tagja, A felekezetnélküliséget és az atheizmust szigorúan tiltja a törvény. A keresztyén állam polgárai a keresztyén vallás befolyása alatt állanak. A király az ország legfőbb püspöke: summus episcopus. A vallásügyi miniszter tartozik a vallási ügyekről pontosan jelentéseket tenni a királynak. Az egyházi törvényeken csak az országgyűlés a királlyal egyetemben tehet változtatásokat, de ez is csak akkor történhetik meg, ha a püspökökből és a stockholmi első lelkészből álló egyházi konferenczia a változtatáshoz hozzájárul. — Svédország tizenhárom püspökségre oszlik fel. Van az országban 188 prépostság és 2558 egyházközség. A stockholmi első lelkész (pastor primarius) püspöki jogkörrel van felruházva, csak lelkészszentelést nem végezhet. Az upsalai püspöknek érseki czíme van, ő az ország primása. A többi püspök fölött nincs semmi felsőbbségi joga: primus inter pares. 0 elnqköl a minden ötödik évben tartott egyházi konferenczián és missziói tanácskozásokon, ő vezeti be az új püspököt hivatalába. Az upsalai érsek az upsalai hírés egyetemnek prokanczelláriusa és a lundi püspök pedig a másik svéd egyetemnek, a lundi egyetemnek a prokanczelláriusa. A püspököket a király nevezi ki, kiválaszt ugyanis egyet azon három egyén közül, a kiket a lelkészség és a konzisztóriumok előterjesztenek. A stockholmiak újabban mozgalmat indítottak meg, hogy a főváros külön püspökséget nyerjen. -— A püspökök Svédországban a múltban is és a jelenben is kiváló szerepet játszottak és játszanak. Ok hivatalból elnökei a káptalanoknak, melyeknek tagjai a rendes kanonokon kívül Upsalában és Lundben a theologiai kar tanárai és más püspöki székhelyeken a gimnáziumi tanárok. A stockholmi konzisztórium elnöke az upsalai érsek, de nem igen él elnöklési jogával, hanem az első lelkésznek, a pastor primariusnak engedi át elnöki székét. — Az egyházközségek lélekszáma igen különböző. Legtöbb hivőt számlál az országban a stockholmi gyülekezet, melynek 53 ezer tagja és hét lelkésze van, a legkisebb gyülekezetnek is 140 hive van. A nagyobb községekben a rendes lelkészen kívül van még egy-két segédlelkész is, Lelkészi állásba csak az juthat, a ki az upsalai vagy a lundi theologiai karon tanulmányait elvégezte. Az utóbbi években a theológusok száma nagyon leapadt, úgy hogy olyanokat is alkalmaznak lelkészi teendők végzésére, a kik vizsgáikat még nem tették le. Dr. T. I.