Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-08-10 / 32. szám

sárnap, augusztus 3-án, hogy megismerjenek egy magyar ref. presbiteri gyülekezetet. Az istentiszteleten Kájel István prédikált Ján. 10:16 felett, az ifjúsági egyesület énekkara pedig a svájczi himnuszt énekelte. Az úrasztalánál a vendégeket Kájel József lelkész üdvözölte. Erre Claparéde magyarul válaszolt. Isten áldását kérvén a gyülekezetre, lelkészre és presbitériumra. Délután Kájel Endre is átrándult Balatonendrédről és megismertette a csipke-mozgalomban a magyar néplélek képességeit Este pedig elragadtatással hallgatták a czimbalmon előadott magyar dalokat. Mindketten nagyon melegen emlékeznek meg a kedves napról, melyen a szép somogyi magyar református népet volt alkalmuk közelebbről megismerni E héten még a Tudományos Akadémia könyvtárában végeztek tanulmányokat s a hét közepén elutaztak Aradra és vidékére, a hol Claparéde a néh. felesége révén való rokonokat látogatja meg és felkeresték Dunaszentgyörgy ön főszerkesztőn kei, bilkei Pap Istvánt is. Augusztus közepén ismét Budapestre jönnek és folytatják tanulmányaikat. Claperéde szeretett hitvestársának a Farkasrétitemetőben domboruló sírjára emlékkövet készíttet, a mely október első felében készül el. A debreczeni ref. egyház, mint a napilapokban olvastuk, a rossz pénzviszonyok hatása alatt, minthogy a 680,0U0 korona kihelyezett tőke után a kamatokkal hátralékban vannak és a haszonbérek nem folynak be, a bérpalotában pedig az üzletek nincsenek kiadva, 100,000 koronás váltókölcsön felvételét és azt határozta el, hogy a kölcsönök után a kamatlábat hat százalékról hét százalékra felemeljék. — íme, milyen jó hasznát lehetne ilyenkor az egyházi takarékpénztárnak venni, sőt mennyival helyesebb volna, ha az egyház nem maga kölcsönözgetne, hanem az egyházi takarékpénztár intézné el az ilyen üzleteket. A hosszúaszói ref. gyülekezet (Kiskükiillő vm.) az építendő paplak javára folyó hó 2-án sikerült hangversenyt rendezett, melyen Farkas Károly péretfalvi, jelenleg Hosszúaszóra is beszolgáló ref. lelkész, Dorschlag Konrád dr. és neje, Petrowits Henrik, Illgner Károlyné, Eperjesi Margit és Balogh Miklós működtek közre. Az estély jövedelme meghaladja az 500 koronát; a sikerben nagy része van báró Szentkereszthy Györgyné, sz. gróf Kornis Clementine fáradhatatlan buzgóságának. Czáfolat. Csaknem kivétel nélkül az összes nagyobb magyar lapok útján bejárta hazánkat az a hír, hogy én, alulírott mult július hó valamelyik utolsó napján megjelentem a pöstyéni zsidó zsinagógában tartott istentiszteleten, ott az árvízkárosultak érdekében „szentbeszédet" tartottam s végül a hitközség tagjait adakozásra hívtam fel, a mi szép anyagi eredménnyel járt. Nem helyezek ugyan nagy súlyt az egész dologra, de mégis jónak látom kijelenteni, hogy Pöstyénben tényleg meleg érdeklődéssel buzgólkodtam az árvízkárosultak segélyezési akcziójában s mint egyik főmegbízott, gyűjtőíveraen csínos összeget is szedettem össze. Ez eddig igaz és igaz az is, hogy a pöstyéni evangélikus templomban július hó négy vasárnapján én végeztem, református szertartás szerint, a magyar istentiszteleteket s július hó 27-én alkalmi egyházi beszédet tartván, az adakozásra való felhívás és a gyűjtés tényleg az árvízkárosultak javára történt; de hát az nekem eszemba sem jutott, hogy fentmondott czéllal a zsidó zsinagógában is megjelenjek, mert azt nagyon természetes dolognak tartanám, hogy ott nekem, a keresztyén embernek, nem is engednék meg a felszólalást. Valamely gyorskezű reporter agyából kelt ki az egész, különben is nagyon valószínűtlen hír. (Szokásos nyári kacsa. Szerk.) Debreczen, 1913 aug. 5. Csiky Lajos, theol. akad. tanár. Orgonámegrendelés. Ferenczhalom község (Torontál ni.) most épülő temploma részére egy modern csőrendszerű új orgonát rendelt Országh Sándor és fia rákospalotaújfalui (Bpest mellett) orgona és harmónium gyáros czégnél. A mű 15 szóló és 9 mellékváltozattal fog bírni és impozáns bárok stílű szekrényben lesz elhelyezve. A templom f. évi október hó 1-én lesz felszentelve, mikorra az orgona is elkészítendő lesz. ISKOLA. Theológiai akadémiáink az 1912—13. évben. Közlünk néhány adatot ref. theol. akadémiáink mult tanévi életéből az előttünk fekvő értesítők alapján. Az értesítők elején rendszerint tanári székfoglaló vagy más alkalomból elmondott értekezések szoktak helyet foglalni. A budapesti theol. akadémia értesítőjében olvasható dolgozatokról már mult alkalommal külön megemlékeztünk. Betűrend szerint szólva a többiekről, a debreczeni értesítő elején dr. Lencz Géza „A keresztyénség előállása" cz. rektori székfoglaló értekezése ragadja meg figyelmünket, A nagy Krisztus-problémát fejtegető, apologetikus élő tanulmány a keresztyénség abszolutságát védelmezi a vallástörténeti iskola túlzóinak felfogása ellenében. Az értekezés a L. E.-ben is megjelent. Nehézkes, sok helyen élvezhetlen, németes stílusától eltekintve, értékes, hitvédő dolgozat, a melynek summája.' „Jézus a hit számára nem az emberrel áll egy lépcsőfokon, hanem Istennel képez egységet". — A kolozsvári értesítőben nagy élvezettel olvastuk dr. Kecskeméihy István igazgatónak „Három szemelvény keleti utániból" cz. megnyitó értekezését ; nyereségnek tartanánk, ha könyvalakban is megjelennének ezek a szép úti emlékek. — A pápai értesítő elején a főiskola jubiláló gondnokának, Czike Lajosnak arczképét látjuk a jubileumi ünnepélyről szóló tudósítással, az elhangzott beszédekkel és az érdemes férfiú életrajzával kapcsolatban. — A sárospataki értesítő „a szerző akaratából" nem közli Marton János theol. tanár történeti tárgyú székfoglaló értekezését. A mi már az igazgatói megnyitó- és beszámolóbeszédeket és iskolai évi adatokat illeti, ezekre nézve megjegyezzük, hogy miután csak a budapesti és kolozsvári theol. akadémiáknak vannak külön értesítőik, a többi három theol. akadémiáról szóló adatok, jelentések az áttekinthetőség, kellő részletesség szempontjából sok kívánni valót hagynak fenn. Pedig a lelkészképzés ügyének mindenek fölé emelkedő fontosságánál fogva, erről a többi főiskolai értesítőkben is szívesen látnánk bővebb tudósításokat. A mi az igazgatói beszédeket illeti, ezekre nézve általában az a megjegyzésünk: érdemes volna Marton Lajos budapesti igazgatónak megnyitó és dr. Kecskeméthy István tanár, záróbeszédét együttesen kinyomatni és minden theologusiiak, sőt lelkésznek és másoknak is kezébe adni. Az első e lap hasábjain egész terjedelmében megjelent, a másodikból egy passzust idézünk: „Theologusaink nem rosszabbak a többi fiatalságnál. De nem is jobbak. És ez már igen nagy hiba, „mert mondom néktek, hogy ha a ti igazságtok feljebb nem bővölködik a farizeusok és írástudók igazságánál ... A farizeusok és írástudók igazsága pedig, röviden szólva, a mindenkori társadalmi erkölcsöknek a közszellem által elfogadott és alkalmazott mértékét jelenti. És ez a mérték a mai modern társadalomban az elméletben is, de kivált a gyakorlatban nagyon alacsony. Ennél önöknek magasabbra kell törekedniük. Önöknek elől kell járniok minden társadalmi osztály előtt nemcsak az erkölcsi tisztaságban, hanem a társadalmi érintkezés finom és természetes előkelőségében is. A szó legnemesebb értelmében vett úriemberekre van szükségünk, úriemberekre, a kiknek értékelésénél a mai pénzaxiologia kénytelen legyen bevallani, hogy ezek a 11 fizetési osztályon nemcsak kívül, hanem — felül is álla-