Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)
1913-01-05 / 1. szám
bul, mint más országokban. A magyar férfi mindig nyújtott annyi nevelést asszonyainak, mint más országok férfiai. A magyar nő helyzete soha sem volt lealacsonyító. A feleség mindig megtalálta a tiszteletet és becsiilést férje, gyermekei és a társadalom részéről. Ezzel szemben a magyar nő sem lépett fel soha aggressziv módon a férfinemmel szemben. Míg külföldön nagy harczokat vívott és vív a nő a politikai jogokért, a magyar asszony beérte családja kormányzásával, gyermekei nevelésével. S ha most tanulni szeret s biztosítani akarja magának a tisztességes megélhetést, nem akarja magát eman czipálni a szó rosszabb értelmében. A magyar nők mozgalmát politikai jogok kivívásáéit talán nem is nevezhetjük tulajdonképeni magyar nők mozgalmának. Meg kellene számolni, a politizáló nők közt hány a fajmagyar, de főleg hány a református? Lássuk a magyar nőnevelő intézetek jelenlegi állapotát, különös tekintettel a református iskolákra! Óvoda: Az ország 2792 óvodája közül református 7, róm. kath. 239; luth. 68. Önkénytelen feltesszük a kérdést, mi az oka óvodáink ily csekély számának s vájjon nincs-e összefüggés a kevés számú ref. óvoda s a magyar munkásnép gyermekeinek nagy halálozási száma közt! Az összes felekezetek közt csak a zsidó szerepel kevesebb óvodával, 3-mal, a mely felekezet pedig neveltetési czélokra köztudomásúlag igen keveset áldoz, gyermekeit állami vagy más felekezeti iskolákba járatván. A kisdedóvást is először a társadalom veszi a kezébe ; igen sokat köszönhet az Orsz. Kisd. Egy. Tisza Kálmánnénak. Elemi iskola a magyarbirodalomban van összesen 18.037 elemi mindennapos iskola; melyekből tisztán leányiskola 816; vegyes 16,426. Felekezetiek közül: ref. iskola 1862; róm. kath. 5251, luth. 1305. Más kisebb felekezetek szintén rendelkeznek népiskolákkal, de ezeknek száma ma sem elegendő, hisz nagyszámú gyermek nem járhat elemi iskolába s nem képes megszerezni a legelemibb ismereteket sem. Az analfabéták legnagyobb százalékát az oláhok és tótok adják ugyan, de nekünk is még igen sok e téren is a teendőnk. Polgári leányiskolák száma 294. E téren a leányok rendelkezésére 128-czal több iskola áll ugyan, mint a fiúk részén, de figyelmen kiviil nem hagyhatjuk azt, hogy a fiúk igen nagy része másnemű iskolákban szerzi ismereteit, olyanokban, melyek nem vagy csak a legeslegminimálisabb számban állanak a nők rendelkezésére. Református polgári leányiskolánk van 6. Budapest, Hajdúböszörmény, Kiskunhalas, Marosvásárhely, Pápa, Szentendre. Összesen 4715 református leány járt polgári iskolába, de saját iskolánkba csak 340-Ez iskola növendékeit a középosztály adja: iparosok, kereskedők, birtokosok értelmisége. Ez az iskola van talaj donkép máig hivatva a magyar középosztály leánygyermekeinek a szellemi táplálékot nyújtani, őket a tudás fegyverével ellátni az élet harczában. S vájjon minők a fegyverek, melyeket az iskola képes nyújtani? Sem az idő, sem a tárgyak keretei, sem pedig az iskola tulajdonképeni czélja — hisz az értelmes polgári osztályt akarj;i nevelni — nem engedik meg részére az alaposabb kiképzést, tágabb látókör nyújtását; de mit is lehetne mély tudást és alapos ismereteket kívánni 10—14 éves fejletlen gyermekektől? S legtöbb nő pedig annyi ismerettel rendelkezik csak, a mennyit ez az iskola nyújthat. Pótlólag hozzájárult a családi nevelés, a hol ez meg volt és az autodidaxis, a kinél erre alkalom és kedv kínálkozott. Dr. Böszörményi Gézáné, dr. Kerestély Irma. TÁRCZA. Bod Péter és munkái. XII. „Miképen volt a Biblia dolga a magyaroknál Bod Péter bibliai tanulmányainak a magyar bibliafordítókkal foglalkozó részét óhajtjuk áttekinteni, meghallgatni, mit mond kortársainak a régi bibliafordítókról a hévizi pap. Mint mindenütt, úgy itt is egyszerűen és világosan tájékoztat és bemutatja az e munkában foglalatos férfiakat Pesti Mizsér Gábortól kezdve egészen a saját koráig. Anélkül, hogy a fentebb érintett szűkebb feladatnak határait átlépnők, egy jelenség elől elzárkózni nehéz, a melyre Ballagi Mór a magyar bibliafordítókról szóló tanulmányában a figyelmet reáirányítja. A későbbi fordítók az előző magyar fordítók munkálatait nem tanulmányozták, mihez képest nem építettek a már meglevő alapokra, hanem jórészben elülről kezdték a munkát. Ballagi Mór idevonatkozó kutatásainak eredményét e szavakba foglalja össze: „Tudósaink egymás irányában viseltettek csekélylő lenézéssel". Nem kivétel e tekintetben a Károlyi Gáspár sem ; az előbbi fordítások használatáról maga is csak ennyit mond: „A kik azelőtt valami részt fordítottak a Bibliában, azokat nem utáltuk meg, hanem megtekintettük". Ez a „megtekintés" is, mint Ballagi szóbanlévő értekezése kiemeli, inkább csak az Újszövetségre vonatkozik. Mikor a magyar bibliafordítások áttekintéséről vagyon szó, az egyes munkálatoknak egymástól való függetlensége, többé-kevésbbé való elszigeteltsége figyelmet érdemel.1 Bod Péternek a Pesti Mizsér Gábor2 fordítására 1 L. Nyelvt, Közi. 1865. III. k. I. f. 38—72. és II. f. 161—189. 2 Erasmista, Rotterdami Erasmus követője, kinek mérsékelt katholiczizmusa kielégítette. Fordításában is Erasmus latin fordítását követte. Ennek a munkának, mely tíz évvel a mohácsi vész után látott napvilágot (1536), nyelvezetéről Bod Péter azt mondja, hogy „nehéz az olvasásra". Ám ez csak a szavaknak ma szokatlan, kezdetleges leírására vonatkozhatik. Sziládi Áron (a munka hasonmásának kiadásához irott előszavában) kiemeli „meglepően kifejlett, szabatos" nyelvezetét. Tényleg, ez feltűnő. Erről meggyőz a szóbanlévö fordításnak bármelyik helye, pl: Második Capitulom. Mykoron kedig zyletet volna Jesus Sydosagnak varasaba Bethle hembe, Heródes Kyralnak ideybe, íme az Kyralyok napkelet felewl iemenek Jerusalembe mondwan, Holwagyon a? ky zületet,