Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)
1913-07-27 / 30. szám
MISSZIÓÜGY. Belmissziói értekezlet Péczelen. A pesti ref. egyházmegyében a belmisszió ügye szép reményekre jogositó fordulóponthoz jutott. A folyó év tavaszán tartott egyházmegyei közgyűlés belmissziói bizottság alakítását mondta ki, feladatává tevén e bizottságnak : az egyházmegyében folyó minden evangéliumi munkát figyelemmel kísérni, azokról jelentést tenni, a hozzáfordulóknak tanácscsal szolgálni s a belmissziói munka előbb vitelére, fejlesztésére terveket, javaslatokat készíteni. Egy négytagú bizottság előkészítő munkája után július 8-án volt az első összejövetel Péczelen, a hol a belmissziói bizottság, mint ilyen megalakult. A kellemetlen időjárás miatt néhányan elmaradtak. Jelen voltak az összehívó Forgács Gyula péczeli lelkészen kivül, Bárdy Pál gödöllői, Szabó Balázs alsónémedi-i és Ory Lajos dunabogdányi lelkészek. A megindult tanácskozás során igen életrevaló eszmék vetődtek fel, a melyeknek megvalósítását a magyar kálvinista egyház vitális érdeke kívánja. A veszély mindenütt nagy, de talán a legnagyobb mégis a legszélsőbb és legtúlzóbb irányok hatása alatt álló pestvidéki gyülekezetekben. Az elnöklő Bárdy Pál is erre a veszélyre mutatott reá, de egyszersmind hosszú évek dús tapasztalatai alapján örömmel tett bizonyságot arról, hogy az odaadó lelkipásztori munka még a leglieterogénebb gyülekezetben is tud hithű, istenes, buzgó egyháztagokat nevelni, a kik aztán, mint kovásza az egésznek, jótékonyan hatnak az egyház lelki életére. Egyszersmind annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy tartós eredményeket az iskolából kikér Hitekkel, a kon firmáitokkal való foglalkozás nyújthat. így lehet megvetni egy-egy életképes ifjúsági egyesület alapját is. Forgács Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy a belmissziói munkában a pesti egyházmegye lelkészei egyenesen vezérszerepre vannak hivatva, szinte predesztinálja őket erre az a körülmény is, hogy annak a főiskolának voltak növendékei, honnét a belmisszió 1882-ben kindult. Javasolta, hogy az egész egyházmegyét behálózó missziói mozgalom indíttassék oly módon, hogy e bizottság — magát kiegészítve, a tagok számát hétre emelve — az egyházmegye lelki életét kísérje figyelemmel. E végből az egyházmegye osztassék fel hét missziói kerületre s az egy-egy ilyen kerületbe csoportosított egyházakat a helyi lelkész előzetes beleegyezésével alkalmas időben, talán adventben, de legalább egyszer egy esztendőben keresse fel a bizottság odaküldött tagja. Tartson istentiszteletet, minden ostorpattogatás nélkül beszéljen a szerető Istenről, a kinek atyai szíve a magyar ref. Sionért vérzik. Beszéljen az ősök hitéről, arról a heroikus szenvedésekben megaczélosodott hitről, a krisztusi szeretetről, melyek nélkül az egyház nem lehet az, a minek lennie kell: „az Úrnak teste". Tudakozódjék a gyülekezetekben folyó lelki munkák felől, esetleg ő hívja fel a figyelmet a gyülekezet szükségletéhez mért üdvös akczióra, hangsúlyozván mindig, minden alkalommal, hogy a gyülekezet lelkipásztorát nem helyettesíteni, de mint a Krisztusban testvért, mint szolgatársat támogatni jött. Különös figyelemmel legyen az ifjúság lelki életére, annak gondozására. Általában minden lelkész legalább egyszer egy hónapban szóljon a szószékről egyet A lupényi ref. templom Hunyadmegyében. Július hó 6-án avatta fel dr. Kenessey Béla erdélyi püspök. A román határhoz egy kilométernyire fekvő helységben maroknyi magyarság építette ezt az új végvárat oly helyen, a hol azelőtt nem volt templomunk. Komád György ref. lelkész buzgó és lelkes missziói munkájának egyik tanújele ez a szép templom, (Lapunk mult számában hosszabb czikket közöltünk erről s most a tómplom képét mutatjuk be olvasóinknak.) nest az ifjúsághoz is. Azonkívüi nagyban elősegítené a belmissziói munkát egy ilyen irányú lap, mely adna terveket, beszámolna az eredményekről, szolgálna felvilágosítással, tanáccsal ott, a hol erre szükség mutatkozik. Ory Lajos bibliaolvasó-kalauzok kiadását tartaná szükségesnek, mert tapasztalásból tudja, hogy a magyar ref. nép a milyen sokat beszél a bibliáról, olyan kevéssé olvassa azt s még kevésbbé él annak tanítása szerint.