Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-06-29 / 26. szám

családokon kívül oly irányban, hogy erős meggyőződésű, áldozatkész nemzedék léphessen a jelen nemzedék nyomába egykoron. Ha ezt elérjük, az egyház a jövő minden viharai között megáll. Nyerjük meg a szíveket a Szabadítónak, nemcsak terhüket könnyítjük meg, hanem munkatársakat is szerzünk. „Az ilyen belső munkálkodás által érjük el azt, hogy ha a gondnokot az iránt kérdezik meg, mi a fizetése, azt válaszolja, az én fizetésem az, hogy a legtöbbet én dolgozzam az ekklézsiában." A kiliti-i ifjúsági egyesület néhány tagja lépett ezután a közgyűlés színe elé, megtermett, bajuszos ifjak, a kik szavaltak, párbeszédeket stb. adtak elő. Két ifjú annak a bátorlelkű püspöknek viselt dolgairól tartott előadást, a ki annak idején, a mikor arra a legnagyobb szükség volt, a császár parancsával szemben az Istennek parancsolatára hivatkozott. A vasárnapi iskola növendékeit a lelkész leányai mutatták be. Csodálatos, mennyi szép kézimunkára tanították meg a kicsiny leányokat, a kik szavaltak, énekeltek. A gyermekek énekében, előadásában az a szerető gond, szelíd és odaadó türelem tükröződött vissza, a mellyel e hölgyek a kicsinyeket tanítják, felemelik buzgóságból, szeretetből. Bájos kép! Mit mondjunk? Magyarázgassunk ? Az emberi szó elhangzik, elmúlik, akár a virág, melyet koszorúba fonunk, de az Úrnak kegyelme, jutalma örök. A megindult eszmecserében különösen két gondolat foglalkoztatta a gyűlést, a megindítandó lapnak gondolata és a Kálvineum segélyzésének ügye. Ellentét nem volt, a mi különösen az utóbbit illeti, azt az útat keresték az atyák, a melyen haladva a leghathatósabban istápolhassák a szép és nagyrahivatott intézményt. Szilágyi Béla gyönki lelkész azt ajánlotta, hogy az egyházmegye Gyünkön rendezzen a Kálvineum javára ünnepélyt, ezzel szemben mások czélravezetőbbnek tartották, ha a lelkészegyesület tagjai között rendeznének gyűjtést. Az ügyet a megindítandó lap ügyével együtt az intéző-bizottsághoz utalták, a mely semmiesetre sem pihenteti sokáig a dolgot, hiszen, a mi a Kálvineumra vonatkozó terveket illeti, a dolog egyszerű: rendezzen a lelkészegyesület ünnepélyt Gyönkön és rendezzen gyűjtést tagjai között. Az egyik nem zárja ki a másikat, a nemes ügy pedig az erőfeszítést minden tekintetben megérdemli. A gyűlés végeztével a fehér asztal körül gyűltek össze a parókhiális épületben a lelkészek, vidám órákat töltvén együtt. Midőn pedig lassan útra keltek, mindnyájan kívánták, hogy a derék pásztornak családját, első sorban azt a jóságos háziasszonyt az Isten mind a két kezével áldja meg. Ehhez a kívánsághoz a távolban is szívből csatlakozik a Tudósító. Távíratmegváltásí lapok t&lTwJ-sére a Kálvin-Szövetség javára 20 fillérért rendelhetők a Szövetség irodájában (IV. ker.t

Molnár-utcza 17. szám). Jt jt jt ji KÜLFÖLD. A ker. ifjúsági egyesületek XVIII. világgyülése. Aberdeen, 1913. június 20. Nagytiszteletű Szerkesztő Úr! Késve tudok ígéretemnek eleget tenni. Már jó néhány napja, hogy befejeződött a keresztyén ifjúsági egyesületek 18-ik világgyűlése Edinburghban s én még most is alig vagyok képes belefogni levelem megírásába. A benyomásoknak egész fellege vesz körül. Miről írjak, melyikről tudósítsak? Csak részleteket ismertethetek, mert az egészről egységes képet adni nem tudok. A gyűlés külsőségei, rendezése, az előadások, kirándulások, fogadások, családi estélyek, azután az a tény, hogy nyitott szemmel jártam-keltem mindenütt s még sok más egyéb annyi külön tárgyat adnak, hogy egy levélben mind meg nem írhatom. Engedélyt kell kérnem, hogy több levelet írhassak s be kell előre jelentenem, hogy ezt a levelemet már abban a reményben írom, hogy az engedélyt megkapom. A világgyűlésre 32 nemzet küldött 540 képviselőt. Igen nagy számban jelent meg Nagybrittania és Németország, de nem maradt el Japán, Törökország, Bulgária és Haiti szigete sem. A keresztyén egységről határozott fogalmat szerezhettem magamnak, de arról is, hogy mi, illetve, ki ennek az egységnek egyetlen fundamentuma* A gyűlés lefolyása kedélyes volt. Azt akarom ezzel jelezni, hogy holmi unalmas, hosszú, elmélkedő előadás egyetlen egy sem volt, nem láttam savanyú ábrázatokat, földre sújtott tekinteteket, pedig sokat imádkoztunk. A sok imádságra sok okunk volt és maradt is. Haladt az egész világon a munka. Két új nemzeti szövetség alakult négy év alatt, a bulgár és a török. Felemelő látvány volt, mikor a két ellenséges nép küldöttei egyszerre együtt ,léptek a pódiumra és együtt részesültek lelkes, kitörő üdvözlésben. Az egyes régibb nemzeti szövetségek is kivétel nélkül fejlődtek. Kellemesen csalódtam az amerikaiakban. Az igazat megvallva, azt hittem, hogy az a roppant nagyarányú munka, a mi a hatalmas amerikai egyesületekben folyik, már csak óriási terjedelménél fogva sem lehet mély. De miután megismertem az amerikai küldötteket s láttam, hogy milyen egyszerű, alázatos emberek s hallottam bizonyságtételeiket, hogy ők egyedül a bibliával való foglalkozás és a buzgó imádkozás eredményének tekintik azt, hogy mielőttünk szinte elképzelhetetlen méretekben tudják kielégíteni a fiatal emberek szükségleteit s miután hallottam más nemzetbeli, Amerikában tanulmányúton járt emberektől, hogy az mind igaz, a mit az amerikai keresztyén ifjúsági egyletekről tudunk, megváltozott a nézetem s elismerem, hogy az új világ Isten országa munkája mezején is vezet. Még kellemesebben csalódtam, vagy inkább még jobban csodálkoztam azon, mikor megtudtam, hogy a