Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-06-22 / 25. szám

ványokat és az egyes egyházak is az egyházközségükhöz tartozó fiúk részére; mert kétségtelen, hogy elő kell segítenünk az iparos pályára való törekvést, különösen, ha ismerjük azon körülményt, hogy a fővárosban magában mintegy 5000 tanoncz helye betöltetlenül s a mesterek kénytelenek segédmunkással dolgozni, vagy idegen származású ifjakat foglalkoztatni műhelyeikben. Nagy nemzeti szerencsétlenség származnék abból, ha az iparos pályát idegenek foglalnák el. Nekünk hazafias gondolkozású, vallásos, puritán, takarékos, mértékletes életű és megbízható iparqsmestereket kell nevelnünk s a mikor a budapesti egyház készséggel vette ki ebből a szocziális feladatból a maga részét, ugyanakkor méltán számíthat az egész társadalom támogatására. Mert nagy áldás ez a tanonczotthon! A drága lakásviszonyok között a mesterek bizony nem adhatnak egy kis vaczoknál több helyet az inasnak s a saját dolgaikkal elfoglalva, nem törődhetnek az erkölcsi neveléssel. E mellett a mestereknél elhelyezett tanonczokat bizony foglalkoztatják időn kívül is — házimunkával. A modern idők eltüntették a régi patriarka mestereket s a tanonczotthonokra vár a feladat a régi családias rendszert pótolni. Micsoda nagy előny az, hogy a serdülő fiú megreggelizve és jól kialudva magát, üdén mehet mesteréhez az otthonból munkára, délben jó táplálékot kapva, edzetten folytathatja a munkát estig, este pedig megtisztálkodva, a fürdőhelyiségben jó vacsorát tálalnak elé és tiszta rendes ágyba térhet éjjeli pihenőre. És mennyi áldás fog származni abból, hogy állandó valláserkölcsi felügyelet és nevelés alatt állanak. Mi szívből köszöntjük a budapesti ref. egyházat, annak vezetőségét, de különösen Kovácsy Sándor főgondnokot, a ki helyes és az időkhöz mért szocziális érzékkel felfogta ezt a nagy ügyet és a felavató beszédben is rámutatott az egyháznak ama kötelességére, a mely nem merül ki a templomépítésben, az igehirdetésben és a vallástanításban, hanem részt kér és segítőtársakat keres evangéliumi alapon szervezett szocziális intézmények alkotásával. A felavató ünnepséget istentisztelet előzte meg az új fasori templomban, a melyen Izsák Ferencz lelkészfelügyelő tartott egyházi beszédet az alkalomhoz mérten Csel. IV. 32—35. alapján, helyesen értelmezve az első keresztyének szocziális közösségét, mert „szívük-lelkük egy vala" és „szűkölködő sem vala ő*közöttük senki". Az istentisztelet után a VI/VII. ker. parókhia dísztermében folyt le a felavatási ünnep, a melyen Petri Elek, Kovács Emil, Keresztesi Samu lelkészek, Szilassy Aladár, dr. Kósa Zsigmond gondnokok, számos presbiter, Hegedűs Kálmán, a techn. ipariskolaigazgatója, Molnár Imre, az Erzsébet Szeretetház igazgatója, Gelléri Mór, az Orsz. Iparegyesület igazgatója, Agotay Lajos, a főv. iparrajziskolák főigazgatója, Cserna Károly a szabóipartestület, Mohila Károly és Zöldy Nándor a lakatos ipartestület képviselői, számos érdeklődő és iparos voltak jelen. A főgondnok mesterkéletlen, kedves ünnepi beszéde után, Herényi János gondnok ismertette a Tanonczotthon történetét és építését s ezután az egész közönség átvonult az otthonba, hogy gyönyörködjék annak csinos és czélszerű berendezésében és a jószínű, erőteljes iparostanulókban, a jövendő iparos nemzedékben. Sok ilyen örömünnepet kívánunk a budapesti ref. egyháznak s a példa követését kálvinista ekklézsiáinknak ! Kálvinista. KÜLFÖLD. Svájcé. A Kék Kereszt konferencziája. Május 21-én kezdette meg Bázel városában a nagy elterjedtségnek örvendő Kék Kereszt konferencziáját. Ma már nemcsak nemzetközieknek mondhatók ezek az összejövetelek, hanem világösszejöveteleknek. Ez a körülmény azt mutatja, hogy a mustármag terebélyes fává fejlődött. Az ez idei konferencziát Rochat Antonius genfi lelkész elnökletével tartották meg, a ki a Kék Kereszt tulajdonképeni megalapítója. Az egész kontinensen már mindenütt működik ez a társaság, kivéve Nagybritánniát, a hol többféle ilyen intézmény van, mely a keresztyén szellemben végzett önmegtartóztatás zászlóvivője. Mint a jelentésből kitűnik, a Kék Kereszt leginkább az európai protestáns népek körében tesz legnagyobb hódítást, mely évről évre nagyobb lesz. De a kontinensen kívül levő, messze országokban is örvendetesen terjed. Indiában a bázeli misszió kiváló eredményekkel dicsekedhetik, mely az embereket előbb a keresztyén vallással ismerteti meg és mikor már abban többé-kevésbbé megerősödtek, rászoktatja őket a mértékletesség erényeire. Első sorban az alkoholizmus káros hatásaitól védi meg őket. A franczia gyarmatokon a híres párisi misszió végzi a munkát. Jarnac nemrégiben meg is látogatta az új kaledoniai, tahitii, kongói részeket, hol az egyesületnek már kiváló alosztályai működnek. Madagascar szigetén szintén halad a munka, jóllehet egyes kormányzók nem mindig nézik szívesen a missziók terjeszkedését és erőkifejtéseit. A feroéi szigeteken Helveg dán evangélista dolgozik nagy eredménnyel.—Megjegyezzük még, hogy a bázeli konferenczián 120 delegátus jelent meg. Legtöbben voltak Németországból és Dániából. Az ülésezések a nagytanács dísztermében voltak, az ünnepi istentiszteletet a kathedrálisban tartották meg. Frü ncziao rsz ág. Evangélizácziói kongresszus. Valósággal eseményszámba megy a franczia protestánsokra nézve az a kongresszus, melyet május 19-től 24-ig Párisban tartottak. A délelőtti órákban az evangélizácZió terén szerzett tapasztalatokról számoltak be a nagygyűlés tagjai, délután pedig elvi kérdéseket vitattak meg, hogy miként lehetne a nemes munkát még eredményesebben végezni. Minden ülésen más-más elnök vezette a tárgyalásokat.