Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-06-22 / 25. szám

ványokat és az egyes egyházak is az egyházközségük­höz tartozó fiúk részére; mert kétségtelen, hogy elő kell segítenünk az iparos pályára való törekvést, különösen, ha ismerjük azon körülményt, hogy a fővárosban ma­gában mintegy 5000 tanoncz helye betöltetlenül s a mesterek kénytelenek segédmunkással dolgozni, vagy idegen származású ifjakat foglalkoztatni műhelyeikben. Nagy nemzeti szerencsétlenség származnék abból, ha az iparos pályát idegenek foglalnák el. Nekünk hazafias gondolkozású, vallásos, puritán, takarékos, mértékletes életű és megbízható iparqsmestereket kell nevelnünk s a mikor a budapesti egyház készséggel vette ki ebből a szocziális feladatból a maga részét, ugyanakkor méltán számíthat az egész társadalom támogatására. Mert nagy áldás ez a tanonczotthon! A drága la­kásviszonyok között a mesterek bizony nem adhatnak egy kis vaczoknál több helyet az inasnak s a saját dol­gaikkal elfoglalva, nem törődhetnek az erkölcsi nevelés­sel. E mellett a mestereknél elhelyezett tanonczokat bizony foglalkoztatják időn kívül is — házimunkával. A modern idők eltüntették a régi patriarka mestereket s a tanonczotthonokra vár a feladat a régi családias rendszert pótolni. Micsoda nagy előny az, hogy a ser­dülő fiú megreggelizve és jól kialudva magát, üdén mehet mesteréhez az otthonból munkára, délben jó táplálékot kapva, edzetten folytathatja a munkát estig, este pedig megtisztálkodva, a fürdőhelyiségben jó vacsorát tálalnak elé és tiszta rendes ágyba térhet éjjeli pihenőre. És mennyi áldás fog származni abból, hogy állandó vallás­erkölcsi felügyelet és nevelés alatt állanak. Mi szívből köszöntjük a budapesti ref. egyházat, annak vezetőségét, de különösen Kovácsy Sándor főgond­nokot, a ki helyes és az időkhöz mért szocziális érzékkel felfogta ezt a nagy ügyet és a felavató beszédben is rámutatott az egyháznak ama kötelességére, a mely nem merül ki a templomépítésben, az igehirdetésben és a vallástanításban, hanem részt kér és segítőtársakat keres evangéliumi alapon szervezett szocziális intézmények al­kotásával. A felavató ünnepséget istentisztelet előzte meg az új fasori templomban, a melyen Izsák Ferencz lelkész­felügyelő tartott egyházi beszédet az alkalomhoz mérten Csel. IV. 32—35. alapján, helyesen értelmezve az első keresztyének szocziális közösségét, mert „szívük-lelkük egy vala" és „szűkölködő sem vala ő*közöttük senki". Az istentisztelet után a VI/VII. ker. parókhia dísztermé­ben folyt le a felavatási ünnep, a melyen Petri Elek, Kovács Emil, Keresztesi Samu lelkészek, Szilassy Aladár, dr. Kósa Zsigmond gondnokok, számos presbiter, Hege­dűs Kálmán, a techn. ipariskolaigazgatója, Molnár Imre, az Erzsébet Szeretetház igazgatója, Gelléri Mór, az Orsz. Iparegyesület igazgatója, Agotay Lajos, a főv. iparrajz­iskolák főigazgatója, Cserna Károly a szabóipartestület, Mohila Károly és Zöldy Nándor a lakatos ipartestület képviselői, számos érdeklődő és iparos voltak jelen. A főgondnok mesterkéletlen, kedves ünnepi beszéde után, Herényi János gondnok ismertette a Tanonczotthon tör­ténetét és építését s ezután az egész közönség átvonult az otthonba, hogy gyönyörködjék annak csinos és czél­szerű berendezésében és a jószínű, erőteljes iparostanu­lókban, a jövendő iparos nemzedékben. Sok ilyen örömünnepet kívánunk a budapesti ref. egyháznak s a példa követését kálvinista ekklézsiáinknak ! Kálvinista. KÜLFÖLD. Svájcé. A Kék Kereszt konferencziája. Május 21-én kez­dette meg Bázel városában a nagy elterjedtségnek örvendő Kék Kereszt konferencziáját. Ma már nemcsak nemzetközieknek mondhatók ezek az összejövetelek, hanem világösszejöveteleknek. Ez a körülmény azt mu­tatja, hogy a mustármag terebélyes fává fejlődött. Az ez idei konferencziát Rochat Antonius genfi lelkész elnökletével tartották meg, a ki a Kék Kereszt tulajdon­képeni megalapítója. Az egész kontinensen már min­denütt működik ez a társaság, kivéve Nagybritánniát, a hol többféle ilyen intézmény van, mely a keresztyén szellemben végzett önmegtartóztatás zászlóvivője. Mint a jelentésből kitűnik, a Kék Kereszt leginkább az európai protestáns népek körében tesz legnagyobb hódí­tást, mely évről évre nagyobb lesz. De a kontinensen kívül levő, messze országokban is örvendetesen terjed. Indiában a bázeli misszió kiváló eredményekkel dicseked­hetik, mely az embereket előbb a keresztyén vallással ismerteti meg és mikor már abban többé-kevésbbé meg­erősödtek, rászoktatja őket a mértékletesség erényeire. Első sorban az alkoholizmus káros hatásaitól védi meg őket. A franczia gyarmatokon a híres párisi misszió végzi a munkát. Jarnac nemrégiben meg is látogatta az új kaledoniai, tahitii, kongói részeket, hol az egye­sületnek már kiváló alosztályai működnek. Madagascar szigetén szintén halad a munka, jóllehet egyes kor­mányzók nem mindig nézik szívesen a missziók terjesz­kedését és erőkifejtéseit. A feroéi szigeteken Helveg dán evangélista dolgozik nagy eredménnyel.—Megjegyezzük még, hogy a bázeli konferenczián 120 delegátus jelent meg. Legtöbben voltak Németországból és Dániából. Az ülésezések a nagytanács dísztermében voltak, az ünnepi istentiszteletet a kathedrálisban tartották meg. Frü ncziao rsz ág. Evangélizácziói kongresszus. Valósággal esemény­számba megy a franczia protestánsokra nézve az a kon­gresszus, melyet május 19-től 24-ig Párisban tartottak. A délelőtti órákban az evangélizácZió terén szerzett tapasztalatokról számoltak be a nagygyűlés tagjai, dél­után pedig elvi kérdéseket vitattak meg, hogy miként lehetne a nemes munkát még eredményesebben végezni. Minden ülésen más-más elnök vezette a tárgyalásokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom