Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-06-08 / 23. szám

s végül az Egyháziatlanság és üres templomok czímű értekezés. Legnagyobb figyelmet érdemel nemcsak terjedelménél, hanem tárgyánál és kidolgozásánál fogva is a Liturgika, melynek úgy elvi, mint gyakorlati része bő tapasztalat, nagy tudomány eredménye. Mitrovics az egyes liturgiális cselekvényeket történeti alapon tárgyalja s e tekintetben valamennyi elődjét felülmúlja. Olyan széles körben mozgó liturgika, mint az övé, a magyar protestáns irodalomban még nem jelent meg. Aztán értékessé teszik művét az ő erős egyéniségéből folyó, egészséges, a protestántizmus alapelveihez hű és következetes nézetei az istentiszteleti cselekvényekről. Nagy apparátussal s az idevágó hazai és külföldi irodalom teljes felhasználásával dolgozik, de soha sem másol. Mitrovics mindenütt magát adja, az ő hatalmas elméjében kiforrott meggyőződését hirdeti. Liturgikájával határozottan gazdagult irodalmunk. E műnek az utókorra nézve forrásértéke lesz. A könyv többi darabja is kiváló szellem megnyilatkozása. Ajánljuk olvasóink becses figyelmébe! Ara a vaskos kötetnek ízléses vászonkötésben 7 korona. Kapható Hegedűs és Sándor könyvkiadóhivatalában Debreczenben. A békenapra az iskoláknak czímmel a Magyar Nőegyesületek Szövetsége (IV., Veres Pálné-utcza 36.) Rosenberg Auguszta tanárnő szerkesztésében rendkívül hasznos füzetet adott ki, melyből az iskolai békenapoknak jelentőségével és szükségével a leghivatottabbak véleményei folytán ismerkedhetünk meg. Tartalmazza a békenapot elrendelő kultuszminiszteri rendeleteket, a békemozgalom szerveinek és intézményeinek leírását, több jeles értekezést s a békeünnepélyekre alkalmas költeményeket. Ezenkívül a magyar békeirodalmat is ismerteti. Illetékes köreinknek nagyon ajánljuk e füzetet. Az Igehirdető júniusi száma a következő egyházi beszédeket közli: Beyer Fülöp: Isten keze alatt (vasárnapi). Anonymus: A király megáldása: a nemzet megáldása (koronázás évfordulóján). Zábrák Dénes: Legyünk irgalmasok (vasárnapi). Soltész Elemér (az egyik szerkesztő, .nagybányai ref. lelkész): Ezékiás beteg lesz (vasárnapi). Ezékiás meggyógyul (vasárnapi). Kiss Samu: Háromféle igazság (vasárnapi). Nánay Béla: Kenyérrel a követ (vasárnapi). EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A petneházai ref. egyház Keresztesi László gégényi s.-lelkészt, — a sojironi ev. egyház Ziermann Lajos pinkafői alesperest és Pöttschacher István s.-lelkészt, — a paszabi ref. egyház Hegedűs Albert aradi s.-lelkészt és — a borii ref. egyház Fejes Gábor mihályházai s.-lelkészt választotta meg lelkipásztorává. Református franezia istentisztelet. A franczia nyelvű istentiszteleteket vezető budapesti helyi bizottság május hó 28-án tartott ülésében, tekintettel a nyári időszakra, elhatározta, hogy az istentiszteleteket október első vasárnapjáig beszünteti. Ez időponttól kezdve az egész évben minden hó első és harmadik vasárnapján lesznek az istentiszteletek. Fülöpszállásról kapjuk ezt az örvendetes hírt: Jiínius elsején elhatározta egyháztanácsunk, hogy remek ódon templomát és két lelkészi lakását 24,000 kor. költséggel renováltatja, csonka tornyára pedig — melyet még 1844-ben döntött le egy vihar — közadakozásból fog a régihez hasonló új sugár tetőt állítani. Erre a czélra Szalag Imre presbiter azonnal felajánlott 1000 koronát. A nemes példa lelkes visszhangra talál a híveknél s rövid idő alatt együtt lesz a toronytető-emeléshez szükséges többi ezer korona is. Egyházi értekezlet Csúzán. Az alsóbaranya-szlavóniai lelkészek és tanítók egyházi értekezlete 1913. év május hó 28-án tartatott Csúzán. Az értekezletet reggel 9 órakor istentisztelet előzte meg, melyen nemcsak a lelkészi és tanítói kar vett részt, hanem a csúzai gyülekezet tagjai is szép számmal jelentek meg. Ünnepi szónok volt Háda Sándor, ki I. Kor. 12.8

. alapján lelkesen prédikált, egyházi beszédét az értekezlet kinyomatja és a gyülekezetek körében terjeszti. Ktdesár Sándor elnök évi jelentését olvasta fel, melyben beszámolt az év eseményeiről. Szívből üdvözölte az értekezlet a körében — a bácskai oldalról — megjelent buzgó és szeretett esperesét, nt. Szabó Pétert. Táviratilag üdvözölte az értekezlet Baksay Sándort, Baltazár Dezső püspököket, gr. Tisza Istvánt és Benedek Sándort. Varga Zsigmond mohácsi lelkész felolvasást tartott: „ A törvény által nem szabályozott lelkészi teendőkről". Fábián Zoltán vörösmarti lelkész részletesen ismertette: „A vörösmarti ref. egyházban megindított belmissziói munkálkodás"-t. Pigall József selistei lelkész írásban indítványt nyújtott be egy alsóbaranya-szlavóniai egyházi lap szervezése s megbeszélése tárgyában: sajnos, hogy a szeretett tagtárs az értekezleten nem jelenhetvén meg, indítványa ez alkalommal nem tárgyaltathatott. Az ORLE.-gyufa és:

képes levelező-lapok terjesztése a tagok hathatós pártfogásába aj állítatott. Szalay Antal számolt be az értekezleti pénztár állásáról: pénztár vizsgálóbizottság tagjaiul választattak : Kemenczky Gyula és Csépán János. A zsinati törvény revicleáló-bizottság tagjaiul választattak: Ador Sándor, Dávid Lajos, Fábián Zoltán, Háda Sándor, Kontra János, Mészáros János, Szalay Antal és Vásárhelyi Pál. Az ORLE-be egyházmegyénk részéről kiküldetett Ágoston Sándor tagtárs. Kulcsár Sándor az elnökségről lemondott, helyébe Kontra János csúzai lelkész választatott, Kulcsár Sándort pedig eddigi fáradhatatlan tevékenységeért, érdemeiért díszelnökül választotta az értekezlet. A jövő évi értekezlet helyéül Kórógy tűzetett ki. A tiszántúli egyházkerület közgyűlése. A tiszántúli ref. egyházkerület május 28-—30-dik napjain tartotta közgyűlését Debreczenben. A közgyűlés 400-nál több pontból álló tárgysorozatot tárgyalt le. A főbb dolgokról a következőkben referálok. A legfontosabb tárgy a debreczeni egyetemről szóló határozat volt. Az egyházkerület hozzájárult a vallás- és közoktatásügyi miniszter azon szándékához, mely szerint az egyetem az 1914-dik év szeptemberétől kezdve fokozatosan megnyílik. Azokkal a tanerőkkel nyílik meg, a kik ezidő szerint működnek a főiskolai akadémia szakain. Az egyetem 1917-ben lesz teljes. A míg az egyetemi épület a nagyerdőn el nem készül, addig az egyetem részére az egyházkerület a kollégiumban ad helyet s erre az időre az egyetem dologi terheit hordozza. Az egyetem fenntartásához évi 70,000 korona összeggel járul. A miniszterrel egyetértőleg megállapítja, hogy az egyetemi tanévet megnyitó és bezáró ünnepélyes istentiszteletek, a melyeken az egyetem rektora és tanácsa hivatalosan tartozik részt venni, a ref. hittudományi kar egyik tagja által ref. templomban tartandók. A tanárképzésnek kálvini szellemben való irányítására akképen gyakorol befolyást, hogy a tanárképzőintézettel kapcsolatosan internátust állít, a melynek fegyelmi és kormányzati szabályait már ezen a gyűlésen megállapította a közgyűlés. A gyülekezeti hitélet mélyítése szempontjából igen fontos az a szabályrendelet is,