Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-06-01 / 22. szám

Vájjon nem azért is van-e ez, mert nemcsak egyesek ajkairól, hanem a sokaságok köréből is méltán hangzik az egyház felé az intésnek és szemrehányásnak szózata : „Mutasd meg nekem a te hitedet a te cselekedeteidből!" Munkákra, illetve munkásokra van hát szükségünk, a melyeknek és a kiknek útján a „világ" észrevegye az egyház életét, azt t. i., hogy szívében nem hamvadt el a nagy kettős munkát melengető első szeretet tüze. Az egyháznak meg kell mutatnia, hogy nemcsak hangja van, hanem vannak a könyörülő szeretet útjait járó lábai és sebeket gyógyítani tudó gyengéd kezei is. De nem szabad elfeledkeznünk, hogy miként az igazi igehirdetés, úgy a könyörülő szeretet is a hitre és hálára buzduló léleknek gyümölcse. A mint hogy nem fődolog a palást, úgy bizonyára nem fődolog a diako­nusi „kék kötény" vagy a diakonissza fej kötője. Az angol-szász protestáns egyházak méltán csodálatra in­dító nagyszerű szeretetintézményeit a német protestáns egyházak hatalmas, 30,000 kiképzett férfi és női mun­kással bíró belmisszióját a nagy belső revival előzte meg. A tanulság a mi munkánkra, intézményeinkre nézve is könnyen levonható. Ha valahol, úgy ezen a téren terein keserű gyümölcsöket az elsietés, a „mondva csinálás". Ha valahol, úgy itt kell, hogy éljen lelkünkben annak az örök időkre érvényes kijelentésnek megdönt hetlen igazsága, a mely így végződik: Ezek mind meg­adatnak néktek! (Máté 6.3 3 .) P. KRÓNIKA. Új törvényjavaslatok. Nem kevesebb, mint 11 új törvényjavaslat került a ház asztalára a mult héten. Ezek közül néhány minket is mélyen érdeklő. íme mindjárt az összes kvalifikált lelkészek fizetésének korpótlék útján való rendezése, illetve ez úton 3000 kor.-ig való kiegészítése. (A tanítók fizetésének maxi­muma 3200 kor.!) Hitoktató vagy más parókhiával nem bíró lelkészek, káplánok szolgálati ideje öt éven felüli részletének fele számíttatik be. Ezt a rendelkezést nehéz­mónyezték Prohászka püspök papjai. Azt hisszük nem hiába fordultak hozzá. Bizonyára a mi felsőbbségünk is méltányolni fogja az ő nehéz szolgálatukat. — Óvodánk csak hét van mindössze s így a felekezeti óvónők fize­tésének kiegészítése egyházunkat nem érinti. Róm. kath. óvoda mintegy harmadfélszáz van. többnyire apáczaveze­tőkkel. A törvény szerint ezeknek is meglesz az igényük az 1100-tól 2000 kor.-ig (5—25 szolgálati év után) ter­jedő fizetésre. Ellátásukra az állam egyenkint 600 kor.-t engedélyezhet. Természetes, hogy ez a rendelkezés majd megkétszerezi a kath. óvodák számát. Nemcsak módban, rangban is emelkednek az óvónők; Ők is köz-, illetve az államiak állami tisztviselők lesznek. Az állandó men­házvezetőnőkről sem feledkezett meg a törvényjavaslat. Ezek nálunk többnyire községiek, fizetésük 800 kor., lakás vagy 240 kor. lakpénz lesz. Azt hittük, hogy a középiskolai érettségi vizsgát is eltörlik innen-onnan s íme előttünk a törvényjavaslat az új népiskolai érettségi vizsgáról, a ineíy a hatodik tanév végén tartandó „zár­vizsga^ alakjában jelenik meg. Hogy mi se hiányozzék kellő szigorából és ünnepélyességéből, ezen is lesz „mi­niszteri biztos". — S végül az üzleti záróráról szóló tör­vényjavaslat. Van sok humánus rendelkezése Budapestre és környékére nézve. De szerettünk volna az italmérési üzletek, korcsmák záróórájáról is — különösen a vasár­napiról — olvasni valamit e törvényjavaslatban. Modern emléknapok. A mai társadalom olyan, mint a haldokló vagy leg­alább is idegfáradt ember.Folyton morfium-injekcziókatkell neki adni, hogy keresztyén lelket, gondolkozást és világ­nézetet tudjunk beleönteni, önző, anyagias, elfásult és közönyös életébe. A gyermeknappal a család és nemzet virágaira kellett irányítani a figyelmet, a madarak és fák napjával a természet áldásainak megbecsülésére, a béke­nappal az emberszeretetre, november elsején a tüdő­betegekre és szenvedőkre. Van már 'vasutasok-, tűzoltók-, ?nenfó'&-napja is, a melyekkel az érettünk dolgozók fontos nemzeti és szocziális munkájának elismerésére és pár­tolására akarják terelni a közérdeklődést. Maholnap, mint a rossz napszámost, úgy kell ösztökélni az embereket, hogy gondoljanak a hazára, a mely eltartja és megvédi, gondoljanak az egyházra, a mely lelki táplálékot, fel­emelő erőt, vigaszt, reményt és hitet nyújt, az iskolára, a mely tudásának alapját veti meg, a családra, a mely­nek köréből az élet rögös útaira kiindulnak és így tovább. Az idők jele, hogy még arra is figyelmeztetni kell már az embereket, hogy anyjuknak, az anyáknak szeretete ki ne haljon belőlük. Jarvis Anna vetette fel az eszmét Filadelfiában s Heflin képviselő indítványára a képvise­lők az amerikai anyák tiszteletére az év bizonyos napján fehér virágot tűznek ki kabátjukra. Innen terjedt el Ka­nadába, Délafrikába, Ausztráliába a mozgalom, legújab­ban pedig britt földön május 18-án volt az első anyák napja, a melyen magasztalva az anyák szeretetét s a gyermeki hálát, a családi élet bensőségre és fontosságára terelték a figyelmet. Nem is árt a modern nemzedéknek a gyer­meki hálát emlékébe idézni, de ha az evangéliumot iga­zán követnénk, úgy az V. parancsolat mélyebben gyöke­reznék a szívekben és nem kellene mesterséges injek­cziókkal biztatgatni az embereket az anyák és sok egyéb ideál megbecsülésére. Hadseregek bomlása. A radikális nemzetközi szocziálizmus túlkapása kö­vetkeztében a franczia hadsereg egy része fellázadt, mert a három évi szolgálatot az ország védelmének erő­sítése érdekében vissza akarják állítani. Olaszországban is nagy a veszedelem. A szabadkőművesség elfajulása vált hátrányára a hadseregnek. „ Önzetlen nagyok kivált­ságából idővel önző kicsinyek eszközévé vált az olasz szabadkőművesség" — írja egy előkelő napilap. A több-

Next

/
Oldalképek
Tartalom