Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-05-18 / 20. szám

sodliatott arról, hogy a légjáró katonai fegyelem szerint, pontosan működő eszköze lett a föld lakóinak, a mellyel követheti röptében a madarat, hasíthatja tetszése szerint a levegőt és szállhat a magasságok felé immár nemcsak képzeletben ! Abban, hogy épen katonáék tették^a légjárót nálunk tökéletessé, sokan a harczi eszközöknek egy rettenetes móddal való szaporítását látják. Kétségtelen, hogy az emberi elme szinte határtalan képességei a légjáró kapcsán bővíteni fogják fogalmaink keretét, de az újvidéki repiüőnapok alkalmából összegyűjtött emléksorok (a melyek között az újvidéki ev. Tabithanőegylet elnökéé is szerepel) egyik írójával együtt reménykedünk abban, hogy „minél számosabbak és minél tökéletesebbek lesznek a hadi eszközök, annál hamarabb valósul meg a népek forró vágya: az általános béke", így válik az emberi felszállás keresztyén gondolattá és a légjáró eszközzé a magasságokhoz való közeledésre, lelki emelkedésre. ISKOLAÜGY. Az O. R. T. E. közgyűlése. Minden tekintetben szép és sikerült volt az Orsz. Református Tanáregyesület ez évi XII. közgyűlése. Itt a mi nagy székvárosunkban is mintha otthonosabban érezték volna magukat, a mi veteményes kertjeink munkásai, most, hogy a mi szép otthonunkban végezhették dolgaikat. Szép számmal jöttek mindenünnen. A Debreczenből érkező vezérkart tisztelettel és szeretettel fogadta a budapesti két testvérintézet tanárkara. Az ismerkedési estélyre kevesen jöttek. Nem csoda, Budapesten annyi sok a nagy vonzerővel bíró látnivaló. 13-án délelőtt 9 órakor volt a Kálvin-téri templomban a megnyitó istentisztelet. Valóban kedves és szép szokása az 0. R. T. E.-nek, hogy dolgait minden alkalommal a világosság és igaz bölcseség- kútfeje nagy nevének segítségül hívásával kezdi. Hamar István tanártársunk vezetett el Hozzá az alkalomhoz illő szép imádsággal és néhány találó bibliavers felolvasásával. A templomból testületileg vonultunk a Ráday-utczába, a hol a székház. és annak díszes terme az öröm és meglepetés érzéseit váltotta ki az összesereglők lelkéből. És aztán következett Dóczi Imre elnök megnyitó és üdvözítő beszéde. Milyen jól esett hallanunk ! Gyűléseinknek ez szokott legkiemelkedőbb mozzanata lenni. Most is az volt. Utána Petri Elek üdvözölte ékes szavakban a dunamelléki egyházkerület és budapesti egyház, a theol. akad. és ref. főgimn. fenntartó testületeinek nevében, az egyesületet, majd Négyessy Lászlónak és dr. Hittrich Ödön ev. főgimn. tanárnak köszöntő beszédei következtek; előbbi az Országos Középiskolai Tanáregyesület, utóbbi az Ev. Tanárok és Tanítók Országos Egyesületének testvéries üdvözletét hozta. S. Szabó József olvasta fel a kultuszminiszter, a Katholikus Tanáregyesület és főgondnokunk üdvözlő iratait és táviratát. Ez ünnepélyes bevezetést két értékes előadás követte. Nagy figyelemmel hallgattuk kiváló egyházjogászunk, dr. Kun Béla a debreczeni jogakadémiai tanár Egyházi törvényeink és tanáraink cz. dolgozatát. Meg vagyunk győződve, hogy azok az elvek és javaslatok, a melyeket nagy hozzáértéssel és finom tapintattal ez alkalommal is hangoztatott, annak idején méltánylással és megszívlelésstjl találkoznak a legilletékesebb tényezők körében is. Dr. Székely György a Modern pedagógia refomjai és prot. iskoláink cz. előadásában reámutatott arra, hogy iskoláinkban az öntevékenységet, a munka szeretetét, megbecsülését és a szocziális érzéket kell fejlesztenünk. Az első nap munkáját jól sikerült közebéd fejezte be a városligeti Gundel-féle vendéglőben, a melyen a dunamelléki egyházkerület és a budapesti ref. egyházközség látta vendégekül az egyesület tagjait. Mintegy 150-en „sátoroztunk" ott a „Vampetics" kerthelyiségében. A kellemes környezet, a kiválóan jó ebéd kárpótolt azért a veszteségért, hogy a szabadban elmondott felköszöntők a társaság nagy részére „elhangzó szavak" maradtak. Ebéd végeztével a hagyományos fényképezés következett, a mely után többen a főiskolai internátus, mások a kedvező szép időben a városliget nevezetességeinek megtekintését vették fel programmjukba. A második napon a választmány tartott ülést és tárgyalta le az igazgatóság jelentéseit és jól elkészített javaslatait. A plenáris ülésben először S. Szabó József egyesületi főjegyző olvasta fel értékes és aktuális jelentőségű dolgozatát: „A mai kor és a vallástanítás" czímen. Reámutatott a német protestantizmus körében megindult nagy mozgalmakra és reformtörekvésekre a vallástanítás terén és hangoztatta, hogy a középiskolai vallástanításnál nálunk is nagyobb mértékben kell érvényesülnie az apologetikai módszernek. Különösen megszívlelésre méltó az a propozicziója, hogy a vallásos nevelésben részt kell venniök és kérniök a többi tanároknak is és nem szabad a vallástanárt munkájában egyedül hagyniok vagy ebben gáncsot vetniök. A hit tárgyaival való avatatlan, elfogult vagy könnyelmű bánásmód, a mely a tanulóifjúság lelkében oly nagy rombolást végezhet, méltatlan mind az iskolához,* mind a tanári hivatáshoz, mondotta az előadó. És ebben igaza van. Egy gúnyos mosoly, egy odavetett tiszteletlen megjegyzés sok esetben teljesíti a botránkoztatásnak azt az áldatlan feladatát, a mely ellen a Mester oly szokatlan élességgel szólott. Elfogadta a közgyűlés az előadónak azt a javaslatát is, hogy a jövőben, a közgyűléssel kapcsolatban valláspedagógiai kurzusok is tartassanak. A mindenki által méltányolt szép előadás után Lic. Rácz Kálmán a középiskolai ifjúság körében szervezendő keresztyén jellemképező egyesületek vallástanításunk hiányait pótló nagy feladataira mutatott reá. Ravasz Árpád budapesti igazgató jó bizonyságot tett az Ev. Keresztyén Diákszövetség áldásos munkája mellett és az ő kértére a közgyűlés szót engedett Benkö Istvánnak, az E. K. D. Sz. utazó titkárának, a kinek az egyesület munkáját, czéljait,