Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-05-18 / 20. szám

sodliatott arról, hogy a légjáró katonai fegyelem szerint, pontosan működő eszköze lett a föld lakóinak, a mellyel követheti röptében a madarat, hasíthatja tetszése szerint a levegőt és szállhat a magasságok felé immár nemcsak képzeletben ! Abban, hogy épen katonáék tették^a lég­járót nálunk tökéletessé, sokan a harczi eszközöknek egy rettenetes móddal való szaporítását látják. Kétség­telen, hogy az emberi elme szinte határtalan képességei a légjáró kapcsán bővíteni fogják fogalmaink keretét, de az újvidéki repiüőnapok alkalmából összegyűjtött emléksorok (a melyek között az újvidéki ev. Tabitha­nőegylet elnökéé is szerepel) egyik írójával együtt re­ménykedünk abban, hogy „minél számosabbak és minél tökéletesebbek lesznek a hadi eszközök, annál hamarabb valósul meg a népek forró vágya: az általános béke", így válik az emberi felszállás keresztyén gondolattá és a légjáró eszközzé a magasságokhoz való közeledésre, lelki emelkedésre. ISKOLAÜGY. Az O. R. T. E. közgyűlése. Minden tekintetben szép és sikerült volt az Orsz. Református Tanáregyesület ez évi XII. közgyűlése. Itt a mi nagy székvárosunkban is mintha otthonosabban érezték volna magukat, a mi veteményes kertjeink mun­kásai, most, hogy a mi szép otthonunkban végezhették dolgaikat. Szép számmal jöttek mindenünnen. A Debre­czenből érkező vezérkart tisztelettel és szeretettel fogadta a budapesti két testvérintézet tanárkara. Az ismerkedési estélyre kevesen jöttek. Nem csoda, Budapesten annyi sok a nagy vonzerővel bíró látnivaló. 13-án délelőtt 9 órakor volt a Kálvin-téri temp­lomban a megnyitó istentisztelet. Valóban kedves és szép szokása az 0. R. T. E.-nek, hogy dolgait minden alka­lommal a világosság és igaz bölcseség- kútfeje nagy nevének segítségül hívásával kezdi. Hamar István tanár­társunk vezetett el Hozzá az alkalomhoz illő szép imád­sággal és néhány találó bibliavers felolvasásával. A temp­lomból testületileg vonultunk a Ráday-utczába, a hol a székház. és annak díszes terme az öröm és meglepetés érzéseit váltotta ki az összesereglők lelkéből. És aztán következett Dóczi Imre elnök megnyitó és üdvözítő be­széde. Milyen jól esett hallanunk ! Gyűléseinknek ez szo­kott legkiemelkedőbb mozzanata lenni. Most is az volt. Utána Petri Elek üdvözölte ékes szavakban a dunamel­léki egyházkerület és budapesti egyház, a theol. akad. és ref. főgimn. fenntartó testületeinek nevében, az egye­sületet, majd Négyessy Lászlónak és dr. Hittrich Ödön ev. főgimn. tanárnak köszöntő beszédei következtek; előbbi az Országos Középiskolai Tanáregyesület, utóbbi az Ev. Tanárok és Tanítók Országos Egyesületének test­véries üdvözletét hozta. S. Szabó József olvasta fel a kultuszminiszter, a Katholikus Tanáregyesület és főgond­nokunk üdvözlő iratait és táviratát. Ez ünnepélyes bevezetést két értékes előadás kö­vette. Nagy figyelemmel hallgattuk kiváló egyházjogá­szunk, dr. Kun Béla a debreczeni jogakadémiai tanár Egy­házi törvényeink és tanáraink cz. dolgozatát. Meg vagyunk győződve, hogy azok az elvek és javaslatok, a melyeket nagy hozzáértéssel és finom tapintattal ez alkalommal is hangoztatott, annak idején méltánylással és megszív­lelésstjl találkoznak a legilletékesebb tényezők körében is. Dr. Székely György a Modern pedagógia refomjai és prot. iskoláink cz. előadásában reámutatott arra, hogy iskoláinkban az öntevékenységet, a munka szeretetét, megbecsülését és a szocziális érzéket kell fejlesztenünk. Az első nap munkáját jól sikerült közebéd fejezte be a városligeti Gundel-féle vendéglőben, a melyen a dunamelléki egyházkerület és a budapesti ref. egyház­község látta vendégekül az egyesület tagjait. Mintegy 150-en „sátoroztunk" ott a „Vampetics" kerthelyiségében. A kellemes környezet, a kiválóan jó ebéd kárpótolt azért a veszteségért, hogy a szabadban elmondott felköszöntők a társaság nagy részére „elhangzó szavak" maradtak. Ebéd végeztével a hagyományos fényképezés következett, a mely után többen a főiskolai internátus, mások a ked­vező szép időben a városliget nevezetességeinek meg­tekintését vették fel programmjukba. A második napon a választmány tartott ülést és tárgyalta le az igazgatóság jelentéseit és jól elkészített javaslatait. A plenáris ülésben először S. Szabó József egyesületi főjegyző olvasta fel értékes és aktuális jelen­tőségű dolgozatát: „A mai kor és a vallástanítás" czímen. Reámutatott a német protestantizmus körében megindult nagy mozgalmakra és reformtörekvésekre a vallástanítás terén és hangoztatta, hogy a középiskolai vallástanításnál nálunk is nagyobb mértékben kell érvé­nyesülnie az apologetikai módszernek. Különösen meg­szívlelésre méltó az a propozicziója, hogy a vallásos ne­velésben részt kell venniök és kérniök a többi tanárok­nak is és nem szabad a vallástanárt munkájában egyedül hagyniok vagy ebben gáncsot vetniök. A hit tárgyaival való avatatlan, elfogult vagy könnyelmű bánásmód, a mely a tanulóifjúság lelkében oly nagy rombolást végez­het, méltatlan mind az iskolához,* mind a tanári hiva­táshoz, mondotta az előadó. És ebben igaza van. Egy gúnyos mosoly, egy odavetett tiszteletlen megjegyzés sok esetben teljesíti a botránkoztatásnak azt az áldatlan fel­adatát, a mely ellen a Mester oly szokatlan élességgel szólott. Elfogadta a közgyűlés az előadónak azt a javas­latát is, hogy a jövőben, a közgyűléssel kapcsolatban valláspedagógiai kurzusok is tartassanak. A mindenki által méltányolt szép előadás után Lic. Rácz Kálmán a középiskolai ifjúság körében szervezendő keresztyén jel­lemképező egyesületek vallástanításunk hiányait pótló nagy feladataira mutatott reá. Ravasz Árpád budapesti igazgató jó bizonyságot tett az Ev. Keresztyén Diákszö­vetség áldásos munkája mellett és az ő kértére a köz­gyűlés szót engedett Benkö Istvánnak, az E. K. D. Sz. utazó titkárának, a kinek az egyesület munkáját, czéljait,

Next

/
Oldalképek
Tartalom