Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-04-27 / 17. szám

badgondolkodók is érzik ezt és közülük már nem egy hangsúlyozta és vallotta meg nyilvánosan, hogy a pro­testánsok nekik is ártanak már, különösen az alsóbb néprétegeket és munkásokat ragadják ki körmeik közül. A legutóbbi községi választások alkalmával volt leg­szembetűnőbb a megerősödésök. Nyíltan felállottak és hirdették vallásos' meggyőződésüket, agitáltak és sok helyen bejutottak jelöltjeik a községi vezetés előkelő helyeire. Különösen Borinage, Lüttich, Charleroi hiva­talaiban szép szerepre jutottak. A belgiumi protestáns egyházak egyetemes zsina­tának elnökét II. Lipót király halála óta a jelenlegi uralkodó újév napján mindig hivatalosan fogadja, a mi azelőtt sohasem fordult elő. Ez alkalommal az uralkodó már többször kiemelte az elnök előtt, hogy mennyire meg van elégedve a protestánsok missziói tevékenységé­vel a belga Xbn#o'-államban. A belga protestáns misszió 1909-ben alakult és már azóta is szép eredményekkel dicsekedhetik Kongóban. A misszió jelenlegi elnöke Anet Henrik, tavaly előtt bejárta az egész kongói misszióterületet, hogy alapos tájékozottságot szerezhes­sen annak működéséről. A belga misszió egyelőre a londoni baptista-misszió erejére támaszkodik, de azon van, hogy minél előbb saját lábán járjon. Az elnök közbenjárására már is több kedvezményben részesültek, részint területeket nyertek az államtól telepek létesíté­sere, részint pedig jogi előnyöket. A belga protestánsok tudományos társaságot is szerveztek, hogy a belgium* reformáczió történetét kutassák. Frédéricq, a genthi evangélikus egyház feje megnyerte az ötödéves nagy állami jutalomdíjat, mert az ország történetét kiváló munkájában kimerítően megírta. Ugyancsak az ő tollából került ki az a nagy mű is, mely a belgiumi inkvizicziók­ról szól. Kevesen vannak a protestánsok, de sokat és eredményesen dolgoznak. Már a róm. katholikusok is kezdik őket respektálni, mit kicsinyben már az is mutat, hogy azelőtt, ha proczessziójuk elvonult a protestáns templom előtt, a muzsika nem hallgatott el; nem törőd­tek azzal, hogy zavarják a protestánsok istentiszteletét; ma már azonban csendben mennek el a templom előtt. Különösen az evangélikus diakonissza-ügy tett nagy haladást az utóbbi időben. A diakonisszák Brüsszel-, Bori­nage- és Lüttich-ben vannak legnagyobb számban, ez utóbbi városban 1910-ben már protestáns klinikát is emeltek. Charleroi és Antwerpen városokban csak leg­utóbb kezdték meg működésöket. Olaszország. Nagy Konstantin-ünnepélyességek. Mint tudjuk, Nagy Konstantin római császár 313-ban adta ki Milánóban azt a rendeletét, mely a háromszáz évig üldözött keresz­tyéneknek szabad vallásgyakorlatot engedélyezett az egész birodalomban. A római pápa mult év deczemberé­ben jóváhagyta az ünnepélyességeknek azt a rendjét, mely ennek a dicső felszabadulásnak emlékére az egész világból Rómába hívja az ünnepelni vágyó róm. kath. híveket. Az ünnepélyességek némi megszakítással az egész 1913-dik évben folynak. Márczius 30-án volt az első a Dow^?7/a-katakombában, a legutolsó 1913. deczem­ber 6., 7. és 8-án lesz. három napi hálaadás formájában. Mint a római kúria hivatalos lapja, az „Osservatore Romanou írja, a pápa teljes búcsút, bűnbocsánatot en­gedélyez azoknak a hiveknek, a kik Rómába zarándokol­nak, végigjárják az előírt templomokat és azokban buzgón imádkoznak többek közt az „eretnekek kiirtásáért" is. Eretnekek alatt természetesen első sorban is a pro­testánsokat érti a római kúria. Ez a felhívás minden protestáns lelkét megsebzi, ugyanakkor, a mikor Rónia a nagy „béke-ünnepélyt" rendezi. A „Boromeusz-encziklika" sértő szavai még fülünkben csengenek és most újabb bántalmakkal lépnek fel, a római hatalmas kupolák alatt kiirtásunkért esedeznek a Mindenhatóhoz. Dr. T. I. A MI ÜGYÜNK. Az előfizetőket kérjük, hogy a hátralékos, valamint az április 1 én kezdődött évnegyedre szóló előfizetési díjat szíveskedjenek beküldeni. Az előfizetőkön kívül sokaknak küldtük lapun­kat régebbi idő óta. Április elején külön levélben küldtünk u tal vány lapo kat is. Szeretettel és bizalommal kérjük, hogy szíveskedjenek az előfizetők sorába belépni s ha nem óhaj­tanának előfizetni, kérjük a lap visszaküldését, hogy újabb czímekre küldhessük lapunkat. A Heidelbergi Káté 350 éves emlékére április hó 23-án este 6 órakor ünnepélyes felolvasó-ülést rendezett a Kálvin-Szövetség a dunamelléki egyházkerület szék­házának dísztermében. Nagyszámú, díszes közönség gyűlt egybe. A 37. dicséret eléneklése után Veress Jenő imád­kozott s adott hálát Istennek a Heidelbergi Káté által eszközölt áldásaiért. Az elnöki megnyitót dr. Kenessey Béla erdélyi püspök tartotta. A hatalmas, nagy lelkesült­séggel elmondott beszédet, a melyet lapunk vezető helyén közlünk, a nagyközönség mindvégig odaadó figyelemmel hallgatta. Alkalmi költeményt Miklós Elemér olvasott fel. A szépen megírt és előadott költemény hangja bele­illett az ünnepélyes környezetbe és hangulatba és nagy tetszést aratott. Ezután dr. Pruzsinszky Pál olvasta fel nagy gonddal é? szeretettel megírt szép „Emlékezés"-ét a Heidelbergi Kátéról. A közönség feszült figyelemmel és hálás tetszésével jutalmazta a tudós professzort, Fiers Elek theológus Szabolcska „Kálvin sírjánál" czímű köl­teményét szavalta el. Kenessey Béla megköszönte a díszes közönség megjelenését. A 90. zsoltár eléneklése után felemelő, szép, inspiráló hatású emlékekkel és új elha­tározásokkal szívünkben oszoltunk szót. Lapunk átvételi és fejlesztési költségeire név­telen adakozó 2 K-t küldött. Hálásan köszönjük. Ezzel 1514'68 K-ra emelkedett az e czélra szolgáló összeg. Lapunk igaz barátait kérjük a további adakozásra. (Ado­mányok a Kálvin-Szövetség titkári irodájának czimzen­dők, IV., Molnár-utcza 17.) Az afoerdeeni útra, mint jeleztük, összesen 24-en jelentkeztek, a mit Szövetségünk a konventi elnökséghez

Next

/
Oldalképek
Tartalom