Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-04-13 / 15. szám

szerű presbiterei! Összejött e lelkes sereg siklósi értekezletünk felkérésére és meghívására, hogy lelkesedéssel, szent fogadalommal kibontsa a Kálvin-Szövetségzászlaját s elinduljon az úton, melyen meghátrálni bűn, megállani szégyen, előhaladni dicsőség! A nap érdeméből oroszlánrész az országos Kálvin-Szövetség kiküldöttét, B. Pap István theologiai tanár urat illeti, ki nem törődve a fárasztó utazással, eljött közénk, hogy az égő hit, a munkás szeretet igéit hintse lelkünkbe, fogékony szívünkbe. Legelőször a tanítóegyesület tartotta meg rendkívüli gyűlését, melynek adminisztratív ügyek elintézése után egyetlen tárgya volt annak a kérdésnek megvitatása, micsoda evangéliumi és szocziális munkában kell résztvennie az egyházát szerető tanítónak, s hogy valósitható meg ez a feladat a Kálvin-Szövetség keretén beliil. Az egyesület kiváló elnöke, Sütő Pál üdvözölte a központ kiküldöttét és fejtegette a fenti tárgyat. Utána B. Pap István szólott keresetlen, őszinte, komoly szavakban. Megragadó előadásának hatása alatt elhatározta az egyesület, hogy testületileg belép a felsőbaranyai Kálvin-Szövetség tagjai sorába s annak munkájából részt kér, mit odaadó buzgósággal teljesíteni fog. A tanítói egyesület gyűlésével párhuzamosan tartotta az egyházmegyei lelkészegyesület is közgyűlését-Nagy Imre esperes úr elnöki megnyitójában lelkes szavakban emlékezett meg az ORLE. eredményeiről, gróf Tisza Istvánról, ki a lelkészek ügyét a korpótlékok rendeztetésével is felkarolta, Benedek Sándorról, az újonnan kinevezett államtitkárról. Indítványára az utóbbit táviratilag is üdvözöltük. Borsos István társunk indítványára mély fájdalmunkat fejeztük ki az egyházát híven szolgáló, rajongásig szerető kiváló férfiú : Nagy Dezső kora elhunyta felett özvegyéhez intézett részvét-táviratban. A pénztáros jelentését elfogadtuk, új pénztárosnak Sógor Endre választatott meg. A gyűlés tárgya az egyházi törvények bírálata volt. Ez alkalommal csak az első törvényczikkel foglalkoztunk Csikesz Sándor előadásában. Az előadó szerint egyházi törvényeink sohse jutnak nyugvópontra addig, míg a rossz törvény novelláris módosítására 10 évig is várni kell. Indítványozza, hogy a lelkészegyesület az egyházmegye útján emelje fel szavát a következő gyökeres reform érdekében: 1. Az igazi zsinatpresbiteri elv határozott végrehajtása évenkénti zsinat által! A zsinat minden 10 évben összehívandó királyi engedéllyel és minden évben üléssezzék s a következő évre napolja el önmagát. Csak évenkénti zsinat lehet legfőbb törvényhozó és legfőbb intézkedő testület! 2. Az egyházkerületek eltörlése. Az egyházkerületek specziális alapjai, vagyona, theologiája, püspöki lelkigondozása vezetésére a püspökök és főgondnokok elnöklete alatt álló és a zsinatnak felelős bizottság szervezendő melynek azonban semmi közigazgatási és bíráskodási szerepe ne legyen. 3. Az erdélyi speczialitásoknak végre valahára gyökeres megszüntetése. 4. A konvent és kerületek felett közvetlen fórumul az egyházmegyék fölé a zsinat által kormányzó-bizottság delegálandó a közigazgatás és vagyonügyek egyöntetű vezetésére. Ez a bizottság havonként ülésezik s a zsinatnak jelentést tesz és felelős. 5. A nagy gyülekezetek kényszeríttessenek önerejükből. adósegély vagy kongrua segélyével annyi rendes lelkészi állást szervezni, hogy egy-egy lelkészre maximum 3000 lélek essék. A több szavazat alapja a rendes és hitoktató lelkészek s a református népiskolai tanítók száma legyen s nem a lélekszám. 6. Az egyházfegyelem határozott formában megvalósítandó, ha a szükség úgy kívánjav

az állam karhatalmával (ius advocatiae). 7. A tízévenkénti vagy kevesebb időre szóló általános tisztújítás, a püspöki és főgondnoki állást sem véve ki. 8. A közigazgatás és bíráskodás teljes különválasztása, A birói tiszt mindennemű egyházi adminisztratív tiszttel, megbízatással összeférhetetlen legyen, kivéve a presbitériumot. A közgyűlés ez előadói javaslatokat egyhangúlag elfogadta s az egyházmegyei közgyűlésre terjeszti. Úgyszintén egyhangúlag elfogadta s a legközelebbi ORLE. gyűlés tárgysorozatára kitűzni kéri a népies „Magyarázatos Bibliára" vonatkozó, Csikesz Sándor és társai által benyújtott indítványt. A jó belmisszió sikerének a Magyarázatos Biblia lesz leghathatósabb segítője. Ezután az összesereglés legfőbb indító oka, a Kálvin-Szövetség megalakulása következett. A kaszinó nagy terme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, sokan voltak, kik a szomszédos termekbe szorultak. B. Pap István szólott azután nagy melegséggel, közvetlenséggel az alapról: a munkás evangéliumi hitről, a módszerről: a segítő szeretetről és rendületlen kálvini erélyről s a czélról: anyaszentegyházunk felvirágoztatásáról! Bizonyára sokunk szívében nyomot hagytak a szép szavak s tettvágyat okozott a lelkesedés. A nagygyűlés egyhangúlag kimondotta a megalakulás szükségességét. Diszelnökökül Nagy Imre esperes és Benkö Gyula főgondnok választattak. A szövetség elnöke ifjú korára hivatkozása és szabadkozása daczára Csikesz Sándor kiscsányoszrói lelkész lett. Munkával kell megköszönnie az egyhangú bizalmat. Társelnök Sütő Pál tanítóegyesületi elnök lett. Egyháza iránti égő lelkesedése, hite, munkássága erős zálogunk. Ez a bizalom, ez a remény csak erősödik, ha végigtekintünk a választmány során. Alelnökök: Bocsor László terehegyi lelkész és dr. Fejess János siklósi szolgabíró. Titkár: Bús József sellyei lelkész, az egész mozgalom egyik megindítója és Losonczy Ferencz páprádi tanító. Pénztáros : Széles Sándor gyűdi lelkész. Jegyzők: Jakács József kovácshidai lelkész s Morvay Dezső sellyei körjegyző. Választmányi tagok: Szalay Ferencz szaporczai, id. Morvay Ferencz nagyvátyi, Sógor Endre