Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-03-16 / 11. szám

legmegfelelőbb formában fog beszélni a jövő nemzedéknek az ősök erejéről, a melyet ők kaptak volt a hitnek általa ingyen, kegyelemből. Dr. Pruzsinszky Pál. BELFÖLD. Levél Baranyából. «/ Kedves Szerkesztő úr! Multkori levelemben jeleztem, hogy márczius 5-én Siklóson jövünk össze. Azt írtam, hogy „értekezletünk határozatából itt fogunk tanácskozni egy széleskörű akczió megindításáról, melynek czélja: a felsöbaranyai Kálvin-Szövetség megalakítása /" Össze is jöttünk. Örömmel, lelkesedéssel. De a Mindenható Isten utjai kifürkészhetetlenek. Azt akarta, hogy a mi örönniapunk gyászünneppé változzék. Magához szólította a siklósi gyülekezet hív pásztorát: Zeke Lajost. Gyengélkedése, betegsége régóta ostromolta a hatalmas szervezetet, míg végre lebírta. Temetésén testületileg résztvettünk. A parókhia udvarán fényes, nagy közönség előtt Nayy Imre esperes méltatta szép, költői, fordulatos beszédben az elhunyt prédikátort. A sírnál Szüts Sándor harkányi társunk beszélt, s Máthé Ákos nagytótfalusi kollégánk imádkozott. A baráti búcsúszavak melegségével szinte csodás versenyre kelt a több versenyen díjjal, babérral koszorúzott siklósi „Polgári Dalárda" megható énekeinek szépsége ... Rövidre kellett hát fogni értekezletünk tárgyalását, mert a temetés, illetőleg a vonatok indulása megadta a szigorú „terminus ad quem"-et!... 38 lelkész- és tanítótestvérünk gyülekezett össze a munkára hívó szóra. Az újonnan jöttek követték a többiek példáját az egyházmegyei lap czéljaira való nemes adakozásban. Elhatároztuk, hogy a lapot nyolcz oldal terjedelemben, 2000 példányban nyomatjuk a siklósi „Drávavölgyi nyomdában". A lapnak a szerkesztőbizottsága „Baranyai Kálvinista Lobogó" czímet adta. A 2000 példányt a 63 anyaegyház és 18 leányegyház közt felosztjuk lélekszám arányában. Ezután következett a legfontosabb és az idő kimértsége miatt egyedüli tárgyunk: megbeszélni a Kálvin-Szövetség czéljait és a mozgalominditás módjait. Felolvastuk Esperes úrnak, kedves Szerkesztő úrnak s az orsz. Kálvin-Szövetség elnökségének szíves buzdító sorait, a mit mindnyájan szeretettel, köszönettel hallgattunk meg. Kiosztottuk á jelenlevők közt a Kálvin-Szövetség által küldött kiadványokat és alapszabályokat. E sorok írója ismertette a felsőbaranyai Kálvin-Szövetség czélját a következőkben : 1. Testvéries, barátságos összejövetelek tartása lehetőleg minden hónapban, egyháztársadalmi bajaink tudományos és gyakorlati megvilágítása czéljából. 2. A prot. keresztyén irodalom pártolása, terjesztése, népkönyvtárak létesítése. 3. Az előbb említett egyházmegyei lap átvétele, terjesztése, fejlesztése. 4. Vándor-vallásos-estélyek tartása. Ilyenek czéljára programm készítése, diapozitív-raktár létesítése és vetítőlámpák beszerzése. 5. Szocziálás és egyházi bajaink felderítésére pályadíják kitűzése, orvoslására népies, vallásos művek kiadása. 6. A népiskolai vallásoktatás kibővítése a lelkész által tartandó bibliai órákkal. Az újszövetségnek tankönyvül bevezetése. A vallásoktatás és erkölcsi nevelés szemléltető képeinek beszerzése. 7. A koníirmáczió és ifjúsági egyesületeknek határozott evangéliumi, kálvini szellemű vezetése. 8. Gyülekezeti Kálvin-Szövetségeknek szervezése, úgy hogy ez egyesületek ne csak helyet, világítást, fűtést adjanak az ifjúsági egyesületeknek, hanem a nőknek is „fonó-esték"-re s azonkívül egy jóravaló Kálvinista Olvasókör és gyakorlati érzékű Gazdakör összes czéljait elérni igyekezzenek. 9. Minél előbbi megvalósítása egy felsőbaranyai ref. árva-, lelencz-, szeretetháznak. Addig is gyermektelen vagy más jóérzésű, megbízható ref. házaspároknál — esetleg a Nagypénteki Társaság s a Prot. Árvaház útján — református árva gyermekek elhelyezése. 10. Munkáshiány és a kivándorlás megszüntetésére komoly akczió megindítása. 11. Hitel-, gép-, fogyasztási, állatbiztosító-, a baranyai szőttes-háziiparterjesztő ós értékesítő szövetkezetek létesítése. 12. Az alkoholizmus, korcsmák, „játszóházak" elleni energikus küzdelem egyházi és világi téren. Gazdag programm ! Méltó az egyházát, annak kicsinyeit és nagyjait híven szerető minden tanító, lelkész és más foglalkozású egyháztag izzó lelkesedésére! Mélyreható vita indult meg, a melynek eredményeképen 33 lelkész és tanító és egy ref. ügyvéd nyomban jelentkeztek a kitett tagsági íven a „Felsőbaranyai Kálvin-Szövetség" tagjaiul. Egyhangúlag elhatároztuk, hogy az alakuló gyűlést egy hónapon belül megtartjuk s erre az egyházmegye összes lelkészeit és segédlelkészeit, összes tanítóit s minden gyülekezetből a lelkész és tanító által ajánlott egy-két buzgóbb egyháztagot, s az egyházmegye területén lakó — lehetőleg — összes református intelligencziát meghívjuk. Szükségesnek tartjuk, hogy úgy az egyházmegyei tanító-, mint a lelkészegyesület az illető kar anyagi és szellemi ügyei előbbrevitele és az önképzés végett feltétlenül megmaradjon, s a Kálvin-Szövetség ezekkel testvéries egyetértésben működjék széles, gazdag aratást igérő munka mezején. A temetésre megérkező Esperes úr zsinati törvényeink hiányai megbeszélésére úgy is szándékozott az egyházmegyei Lelkészegyesületet összehívni. Úgyszintén a tanító-egyesületnek buzgó elnöke : Sütő Pál, ki ügyünknek áldozatkész harczosa, szintén megígérte, hogy rendkívüli tanító-egyesületi gyűlést hív össze. Mindkét gyűlés április hó 2-án délelőtt fél 11 órakor lesz Sellyén a kaszinóban. A két gyűlés tagjai közül—a rövid programm