Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-03-09 / 10. szám

tély ez évben e czélra 1400 K-t jövedelmezett. A lelki élet terén is élénk munka folyik. A lelkész és s.-lelkész 650 növendék vallásoktatását végzik. A kisebbek ezenfelül vasárnapi iskolába járnak, a nagyobbak pedig a serdülők szövetségében tömörülnek és jönnek össze vasárnaponkint. A gyülekezet tagjai a szocziális együvétartozás érzésének ápolása czéljából szeretetvendégségen gyűlnek össze. A legutóbbin dr. PruzsinszJcy Pál tanár tartott a nagytermet zsúfolásig megtöltő közönség előtt nagyérdekű előadást. Van az egyházban énekkar és az „Egyházi Híradó" már II. évfolyamában jelenik meg. Rendkívüli ünnepély folyt le február hó 23-án Rákospalotaujfalun, Magyarország legrégebbi orgona-gyárában. Országh Sándor orgona-gyáros, a Ferencz József-rend lovagja. 75-ik születésnapja és 52-ik évi czég fennállásának alkalmából nagykörű tisztelőinek és családjának körében nagy ünnepelteíésben részesült. Az ország minden részéből elhalmozták üdvözletekkel a köztiszteletben megőszült orgona-gyárost, kinek elévülhetetlen érdemei vannak a magyar ipar fejlődése körül. A rimaszombati egyház 1912. évi hozzánk beküldött számadása'szerint a bevétel volt: 131.33830 K (önkéntes adakozás: 560 K), kiadás: .129,743-26 K. Az egyház jövedelmező vagyona: 245,642 K. Egyházi adóból mindössze 840 K volt a bevétel ebben a vagyonos és jól gondozott egyházban. A jókedvű adakozók ólén ott látjuk az egyház buzgó főgondnokát és minden jó ügy áldozatkész barátjait, Samarjay Jánosékat és a nemeslelkű testvért: özv. Bánhidy istvánnét. ISKOLA. Tanítók mozgalma az alkohol ellen. A vallás- és közoktatásügyi miniszter tudvalevőleg rendeletet bocsátott közé, mely szerint az év egyik napjának tanítási idejét az alkohol elleni propagandának kell szentelni. Ugyanakkor a belügyminiszter a vasárnapi munkaszünetet ép az alkoholiizletekre nézve függesztette fel, ellenben kiterjesztette legutóbb is a tejcsarnokokra. így hiába szentel a tanítóság bármily fáradságot is az alkohol-ellenes irányzatnak, az csak porhintés a világ szemébe. E miatt a székesfővárosi III. ker. tanítói kör közgyűlésén egy országos mozgalmat kezdeményezett a vasárnapi munkaszünetnek a kávéházak, vendéglők és pálinkamérésekre való kiterjesztése és a tej- s tejtermék-üzletekre való felfüggesztése végett. Az üdvös határozat a következő pontokat tartalmazza: 1. Minden kávéház, vendéglő és pálinkamérés szombat este 12 órától hétfő reggel 5 óráig zárva legyen. 2. Az összes tejcsarnokok vasárnap egész nap nyitva tarthatók. 3. Az állam létesítsen erdőségein tejgazdaságokat és tegye lehetővé a tej és tejtermékek olcsóvátételét. Ezen határozatot megküldték tárgyalás czéljából az összes tanítói köröknek a legközelebbi tanítói kongresszuson való állásfoglalás előkészítése czéljából. Hisszük, hogy a tanítóság egyértelmű eljárása nem kétséges ebben a fontos nemzeti érdekű ügyben és nem marad visszhang nélkül az intéző körökben. EGYESÜLET. A Nagypénteki Ref. Társaság buzgó hölgyválasztmánya, élén Elek Pálné úrhölggyel jól sikerült mozgófényképelőadást rendezett a budaörsi szeretetház javára, a mely az intézet számára több mint 1000 kor. tiszta jövedelmet hozott. A Kálvin-Szövetség ós az Ev. Missziói Szövetség f. hó 16-án este 6 órakor a Kálvin-téri templomban rendezi a Livingstone-emlék ünnepélyt. Az emlékbeszédet dr. Kovács Lajos vallástanár tartja. E helyen is felhívjuk lelkésztársaink figyelmét a nagy misszióról való megemlékezés szép alkalmára. Livingstoneról magyarban is van két értékes könyvecske. Az egyiket dr. Szabó Aladár irta (Koszorúfüzet; ára 8 fill.), a másik ebben az évben jelent meg a Londoni Traktátustársaság (V., Hold-u. 3.) kiadványaként Szabó Zsigmond vallástanártól, ára 20 fill. A f. é. nagy világgyülések. A Kék kereszt, egyesületé Bázelben lesz május 21. és 22-én; az Ifj. ker. egyesületeké Edinburghban június 14-én; az Ev. Ker. Diákszövetségeké Amerikában, Laké Mahonban ugyanakkor; a vasárnapi iskolai világszövetségé július 8-tól Zürichben. íme a nagy evangéliumi ker. belmissziói munkák, mint nagyszerű összekötőkapcsok az ev. protestáns keresztyének között! A budapesti Ref. Ifj. Egyesület dr. Bernát Istvánnak, a Kálvin-Szövetség elnökének szíves ajánlatára és közbenjárására a folyó évre munkásotthonának fejlesztési és fenntartási czéljaira 1000 K segélyt nyert a kereskedelmi minisztériumtól. A Budai Ref. Nőegylet márcz. 7-én a Vigadóban jól sikerült hangversenyt rendezett. Egy jótékony nőegylet évkönyve. Debreczenben 1869-ben alakult meg egy jótékony nőegylet. A szép múltú és áldásosán működő egyletnek a vezetői, a mint az a kálvinista Rómában természetes is, mindekkoráig reformátusok voltak. Első elnöke gróf Bethlen-Mi'kó Róza volt. Az ő lemondása után il882-ben Veress László koll. tanár s preparándiai igazgató özvegyét, szül. Szathmáry Terézt választották meg elnökké, a ki díszes tisztét nagy buzgósággal és sikerrel 1910-ig töltötte be, a mikor arról lemondott. Utóda lett az egylet jelenlegi páratlanul agilis elnöke, Fráter Erzsébet, Fráter Imrének, az érmelléki ref. egyházmegye egykori buzgó gondnokának a leánya. Az egylet első jegyzője, vagy titkára Révész Bálint püspök volt s' azóta jórészt a főiskola tanárai töltötték be e tisztet. Az egylet köztiszteletben és szeretetben álló igazgatója már régebb idő óta Szele György ref. lelkész. De bár az egylet vezetői reformátusok is, a jótékonyságot felekezetkülönbség nélkül gyakorolja s választmányi és rendes tagjai között minden felekezetbeliek találhatók. Erről az egyletről jelent most meg egy nagyobb terjedelmű (179 nagy 8-adrét lap), érdekes és értékes tartalmú Évkönyv, mely az egyletnek eseményekben gazdag másfél esztendei (1911. és 1912. első fele) munkálkodását, történetét és állapotát tünteti fel. Összeállította pedig e könyvet a választmány határozatából egy szerkesztőbizottság, melynek tagjai: Sass Béla debreczeni theol. akad. tanár, a kinek felesége az egyletnek egyik oszlopa, nagytevékenységű alelnöke, továbbá Szele György és Varga Pál; ez utóbbi főiskolai s egyházkerületi számvevő és egyúttal az egylet ellenőre. A szerkesztőbizottság az évkönyvben valóban alapos és gondos munkát adott. Főként az egylet anyagi erejét és állapotát tünteti fel a könyv nagy részleteséggel. Megtudjuk belőle, hogy a debreczeni jótékony nőegylet, nemcsak a legrégebbiek egyike e hazában, hanem a legkiterjedtebb munkakörben is működik és gazdag anyagi eszközökkel rendelkezik. A szegények segélyezésén kívül árvaházat, elemi iskolát, nőipariskolát és népkonyhát is tart fenn. Évi jövedelme jelenleg meghaladja a 18,000 koronát (a nőipariskolát bele nem értve) s kiadása is körülbelől ugyanennyi a szegények gyámolítására és az