Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-03-09 / 10. szám

tulajdonképen most ez idő szerint csak azok érzik magukat hatalmasoknak, a kik nem mindig a legépületesebb munkában fáradnak. Egy kis légió azoknak a száma, a kik erőtlenül, éhesen és fázva ténferegnek az utczán munka nélkül. A legtöbb gyárban csak félerővel dolgoznak, házak nem épülnek, a Wertlieimek még mindig zárva — az idő most nem volt alkalmas. Es a jövő ? A kérdés nincs elintézve, majd kettőzött erővel hangzik a bíztató válasz. Egy közelgő évforduló. Márczius 19-én lesz 100-ik évfordulója Livingstone születésének. A jövő számunkban bővebben megemlékezünk a skót nemzet és egyház e nagy fiáról, a modern misszionáriusok és felfedezők e legnagyobbikáról, a rettenthetlen, bátor, nemes, igazi keresztyén „gentleman"ről, a kit első sorban a krisztusi szeretet vezérelt oda, a hol élete és nagy szíve annyi áldást hintett szét a sötétségben és rabszolgaságban sínylődök között. Szép és jó dolog lenne, ha sok helyen megemlékeznénk róla, elmondván az ő nagy példájára mutatással kapcsolatban, hogy az ily nagy, úttörő, Jézus és apostolainak nyomdokain haladó hősök élete és munkája az igazi nagy apológia a keresztyénség ereje és igazai mellett. Néhanéha nem árt a ködös, hideg légkörből, közönyös viták és nehézségekkel való bajlódás közül felmenni a napfényes, reményteljes kilátásokat nyújtó magaslatokra. Az új elnök. Mindnyájan olvastuk azt a nagyszerű beszédet, a melyet dr. Wilson, az Egyesült államok új elnöke mondott a washingtoni parlamenti épület oszlopcsarnokában, a kapitóliumon,, a hallgatók ezrei előtt. Minden szavából kiérzik a mély ker. meggyőződés és igazi szocziális érzés ereje és melege. Nem állhatjuk meg, hogy ne idézzük a nagyszerű programmnak egy passzusát: „A jobb éra megremegteti érző szívünk húrjait, himnuszt vált ki belőle Isten képe előtt, a hol az igazság és kegyelem találkoznak, a hol a biró egyúttal testvér is". Wilson, a volt princetoni egyetemi tanár, a presbiteri egyház buzgó tagja, mint ebből az egy kijelentésből is látszik, ismeri az ev. keresztyénség központi nagy igazságát. ígérte, hogy annak elvei szerint fog kormányozni. Régi nóta. Bangha Béla S. J. fújta a kath. nők hitbuzgalm.i és társadalmi szervezkedése alkalmával tartott előadásain, íme: „az ember bele mer kontárkodni Isten művébe, legszebb alkotásából az egyetlen Egyházból Százházat csinált ... Új egyházat csak azok kívánnak, a kik szigorúnak, kényelmetlennek találják az egyház magasztos, meg nem alkuvó felfogását . . . Mily boldogság az egyházban lenni és bírni a hitet, a melyet Jézus hozott a földre . . . Csakis az egyház adja meg híveinek a gyónás és áldozás végtelen kegyelmét." — Szegény apostolok ! Ti, a kik nem áldoztatok és a fíilbegyónás szentségét sem ismertétek, papi rendet, püspöksüveget, tömjént sem láttatok, hogyan is idvezíiltetek ? És ti is, szegény waldensiek, hugonották, gályarabok, a kiket az egyházban lévők zsoldosai üldöztek halálra, ti mind az egyház „szigorúsága" miatt mentetek oda, a hol nincs hit, erő és nem terem Istenbe vetett bizalom és a nagy áldozatból fakadó üdv és béke? A referens azt mondja, hogy az előadások leírhatlanul mély hatást gyakoroltak a jelenlevőkre. És nálunk még mindig az a nóta járja: „Hands oíf!", nekünk nincs szükségünk másra, mint „liberalizmusra", a hitbuzgalmi és társadalmi szervezkedés munkáját hagyjuk meg a jezsuiták monopóliuma gyanánt! ISKOLAÜGY. Szülői értekezletek. Uszástanítás. A tanulók eltiltása a felnőttek sportklubjaitól. Iskolai szövetkezetek. Tanyai tanítók földpótléka. Iskolamulasztás meggátlása. Iskolakerülők. A budapesti ref. főgimnáziumban a tanári kar már több év óta rendez szülői értekezletet. Ez évben dr. Ravasz Árpád igazgató négy előadást tart a szülők részére, melyeknek tárgya mind fontos gyakorlati és nevelésügyi kérdés, ú. m.: az iskola és a család, a tanuló harmonikus fejlődése, a tanulás körülményei, a tanuló erkölcsi fejlődése. Örömmel kell itt regisztrálnunk azt a törekvést, a mely már nem új, hogy a szülők mintegy belekapcsoltassanak az iskola tanítási és nevelési szellemébe, hogy a tanulóban így a tudás és ismereteken kívül az erkölcsi erők, a jó modor és a jellem kifejlesztése, szóval mindaz, a mi a lélekneveléshez tartozik, együttes megértéssel és igyekezettel történjék. Képtelen visszás helyzetek állnak elő, ha a szülők a tanároktól és az iskolától távol állanak, vagy megfordítva, ha a tanár a szülőkkel való érintkezés hiánya folytán a tanulók egyéniségével nem törődik. Az álhumanizmus a gyermeknevelés .terén is lábra kapott, a mely nálunk még csak az oktalan kényeztetésben nyilvánul, pl. hogy az apa viszi az iskolába és onnan vissza a gyermek táskáját, de Amerikában már oda jutott, hogy egy kisebbfokú megfenyitésért is a tanító, de még a szülő is rendőrhatóság kezébe kerül és saját gyermekének vádjára nem egy anya vagy apa fizetett pénzbírságot, esetleg le is ülte a kiszabott büntetést. A modern apa a kenyérkereset gondjai miatt, a modern anya a kifelé való élésre törekvés és a társadalmi életben való túlzott részvétel következtében azalatt a kis idő alatt, a míg a gyermekkel együtt van, nem akar dorgálólag fellépni s csecsebecseként tekintvén gyermekét, a csintalanságon felül elnézi az illetlenséget, helytelenséget s az összes jellemhibákat. így támadnak a „hotel-child"ek, a londoni vendéglősök rémei, a kik miatt elég bosszúsága van a vendégeknek is ; így támadnak az „enfant terrible*-k, még a külvárosi hírhedt gyermek-