Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-28 / 30. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII., Kövér Lajos-u. 15/B., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : HAMAR ISTYÁN. Főmunkatársak: Dr. Kováts István. Dr. Tari Imre. Sebestyén Jenő. Veress Jenő. Előfizetési ára : Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre: 4 kor. 50 fillér. Hirdetési díjak : Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K. TARTALOM. Az Élet Könyvéből: Meggyőződés és türelem. Luigi Károly—V. J. — Vezérczikk: Betegeink lelki gondozása idegenben. Hamar István. — Táreza: Az élet törvénye a szeretet. II. Danóezy Antal. — Belföld: Munkaidő és vasárnap. — Az ország 1910. évi egyházi és valláserkölcsi közállapotai. Homola István. — Külföld: Francziaország, Nagybritannia, Ázsia. T. I. — Régiség: Vallásügyi vonatkozások Nagy Sámuel bécsi ágens leveleiben. Molnár János. — Irodalom — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Szerkesztői üzenetek. — Pályázat. — Hirdetések. Az Élet Könyvéből. Meggyőződés és türelem. „A Lélek gyümölcse .... béketűrés." Gal. 5.^. Milyen téves az a hit, hogy az erős meggyőződések szükségszerűleg a vakbuzgósággal (fanatizmussal), az üldözés szellemével vagy egyszerűen a szűkkeblű szigorúsággal társulnak. Ez a felfogás nagyon elterjedt és tudom, sok vallásos ember feladatának tartja, hogy elzárkózó (ekszkluziv) és felekezetieskedő (szektárius) szellemét bebizonyítsa. Mindazonáltal azt hiszem, hogy ez a felfogás hamis. Vizsgáljuk meg jól és azt látjuk majd, hogy a bántó, rosszakaró vakbuzgóság (zelótaság) mélyén majdnem mindig titkos kételkedés rejtőzködik. A kik más meggyőződésű embertársaikat elnyomják, ellenük fondorkodnak és azokat kiátkozzák, azok nem bíznak az igazság természetes erejében; félnek; az Örökkévaló világának íveit saját karjuk erejével akarják támogatni. Hiába szónokolnak emelt hangon, hiába fitogtatják arczukon a meggyőződés bizonyosságát, hiába erősítgetik állításaikat megvizsgálás és bizonyítás nélkül: hatalmába kerítette őket a bizonytalanság, félnek! Bár világi fegyverek vagy nagy költségvetések segítségéhez folyamodnak is; bár merevségbe vagy erőszakosságba avagy a rendőrség karjába menekülnek is, mégis félnek! Attól félnek, hogy a hitetlenség megrendíti az Isten országát s hogy a káromkodások áthatolnak a végtelen tereken s összezavarják a csillagokat Isten szép egén; attól félnek, hogy a tudomány fölfedezései megakadályozzák Istent abban, hogy minket szerethessen. Nos, a dolog épen megfordítva van. Az igazi hit békét teremt a szívben és nyugalmat az értelemben. Ebben a boldog bizonyosságban ki akadályoz meg minket abban, hogy harag nélkül fontolóra vegyünk és megértő jóakarattal tanulmányozzunk mindenfajta szellemet és szellemi rendszert? Ez a boldog bizonyosság megengedi, hogy örüljünk minden jónak, a mi történik és minden igazságnak, a mi szerteszét a földön van. Ez lehetővé teszi, hogy felismerjük egy vallásban nemcsak a visszaéléseket és tévedéseket, hanem azt az oldalt is, a mellyel megközelíti az Evangéliumot; és ezt a megkülönböztetést készséggel megtesszük még akkor is, ha annak követői nem a mi nyelvünket s nem a nálunk szokásos formákat használják is. Mi meggondoljuk, hogy a tudatlansághoz és az anyagéivűséghez képest az imádásnak minden fajtáj a, az Istennel való bármely viszony az emberre nézve olyan gazdagság, a melyet semmi esetre sem veszünk el tőle, hacsak nem teszünk helyébe azonnal valami jobb dolgot. Én megtaláltam; én boldogan élvezem a lelkesedésnek és a lelki bizonyosságnak azt a kimondhatatlan vegyülékét, melyet a keresztyén igazság bírása nyújt; én megtaláltam: de miért vetném meg azokat, a kik még keresik? Ebből a magas, téres házból, a hol menedéket találtam, aggódással kísérem a bolyongók lépteit és útjait; világosságot gyújtok, hogy megvilágosítsam gyötrelmes járásukat; sőt eléjük megyek, hogy találkozzam velük, a nélkül, hogy elveszíteném szemem elől sziklamenhelyemet és úgy vezetem át őket az árnyékon és a bozóton, — a£ igazság, a meggyőződés, a hit, az üdv felél Luigi Károly. ^ Francziából ford. V. J.