Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-04 / 5. szám

intézet versenyképessé tételéhez. Erre vonatkozólag- több javaslatot tesz a memorandum. A javaslatok köziil legfontosabbak: a főisk. könyvtár detácziójának emelése, a tanári kathedrákra a legkiválóbb egyének megnyerése, a tanárok külföldi tanulmányútjainak és irodalmi munkáik kiadásának lehetővé tétele, jogi szemináriumok létesítése, jogakadémiai internátus felállítása, a tandijak leszállítása, a kötelező kollekviumoknak csak a három alapvizsga tárgyaira szorítása. — A versenyképesség kérdésével kénytelenek lesznek foglalkozni többi jogakadémiáink is. De még inkább kénytelenek lesznek azzal foglalkozni theol. akadémiáink, a melyeket a debreczeni ref. theol. fakultás talán még jobban fog gyengíteni, mint az egyetemi jogi fakultások a jogakadémiákat. Erről a kérdésről magunk is kívánunk szólani legközelebb. A pozsonyi egyetem neve. Még a mult év novemberében, a mikor köztudomású lett. hogy Pozsony egyetemet kap, mozgalom indult meg a városban, hogy az egyetemet néhai Erzsébet királyné nevéről nevezzék el. Ujabban száznál több törvényhatósági bizottsági tag nyújtott be indítványt a legközelebbi városi közgyűléshez, hogy intézzen a közgyűlés a kormány útján feliratot a királyhoz, azzal a kérelemmel, hogy a pozsonyi egyetem a „Magyar Királyi Erzsébet-Tudományegyetem" nevet viselhesse. Egyetemi internátus Debreczenben. A tiszántúli ref. egyházkerület Degenfeld József gróf és Balthazár Dezső püspök elnöklése alatt bizottságot küldött ki, a mely elhatározta, hogy az egyetem összes fakultásainak hallgatóira kiterjedő internátust építtet, modern berendezéssel. Az internátusban lesz a tanárjelöltek képzésére szolgáló intézet és megfelelő tanári személyzet. Az internátust, a melyet 180—200 hallgató befogadására terveznek, még a tavasszal felépítik. Az internátussal az egyházkerület biztosítani kívánja az ifjúság nevelésébe való beleszólását, mert ez a joga az állami egyetem felállításával megszűnik. A debreczeni kollégium öröksége. Az Aha nemzetségéből származó -R/iéáe|/-családnak, a melynek férfiága már néhány évvel ezelőtt kihalt, néhány napja Kolozsvárott elköltözött az élők sorából utolsóelőtti női sarjadéka, özvegy Petrichevich Horváth Ödön báróné, szül. Rhédey Johanna grófnő. A hetvennégy éves asszony után az ősi családnak most már csak egyetlen tagja él, a ki a Rhédey nevet viseli, özvegy báró Wesselényi Istvánné, született Rhédey Stefánia grófnő. A családnak nagy históriai múltja van s a mult század végén rokonságba került az angol királyi házzal is. A mostani angol királyné nagyanyja Rhédey grófi leány volt Az elhunyt Petrichevich Horváth Ödönné emlékezetessé tette nevét a debreczeni ref. kollégium javára tett kétmilliós hagyományával ; de végrendeletében olyan intézkedést tett, hogy a kollégium majd csak száz esztendő múlva élvezheti a milliók gyümölcsét, addig a leszármazó oldalági rokonságé a haszonélvezet. A napokban Giclófalvy István királyi közjegyző a járásbíróság előtt kihirdette a végrendeletet. Ezt a báróné a mult óv vége felé csinálta a közjegyző előtt. A debreczeni kollégiumnak tett hagyomány a kolozsvári Newyork-szálló és kávéház épülete, azonkívül a Mátyás király-tér és a Jókai-utcza sarkán levő hatalmas kétemeletes ház. Mind a kettő Kolozsvár legszebb helyén van, mai jövedelmük évi 90 ezer kor. és értékük legalább két millió. A báróné azt kívánja végrendeletében, hogy a kollégium a hagyatékot néhai apjáról, Rhédey János grófról nevezze el s így kezelje, mert a gróf maga is pártfogója volt a kollégiumnak és építéséhez is hozzájárult. Az utolsóelőtti Rhédey grófnő, családjának neve kihalván, azt kivánja, hogy mint Erdélyben a nagyenyedi kollégium a Bethlen, a szászvárosi a Kuun, a zilahi a Mikó nevet viseli, egy hagyománya által a debreczeni kollégium is őrizze meg az ő családjának a nevét. A hagyományozott palota ugyanaz, a melyet 1892-ben emléktáblával jelöltek meg. Abban az épületben kezdődött Kolozsváron a magyar színjátszás. A család 1792-ben az egyik termet a színtársulat rendelkezésére bocsátotta. Barkóczy áthelyezése. Zichy János gróf vallás-és közoktatásügyi miniszter levélben értesítette Barkóczy Sándör bárót, hogy a középiskolai V. ügyosztályt, melynek eddig Barkóczy báró volt a vezetője, Balogh Jenő államtitkár hatáskörébe utalta és vezetésével Boncz Ödön dr. miniszteri tanácsost bízta meg. Egyúttal értesítette a miniszter Rarkóczyt, hogy a VIII. ügyosztály kettéválasztásával VIII/A. szám alatt új ügyosztályt szervezett, a mely a r. katholikus autonómia előkészítésével és a közalapítványi ügyekkel fog foglalkozni és hogy őt ennek az ügyosztálynak vezetésével bízza meg. — Mint tudjuk, Barkóczy báró az V. ügyosztály élén a magyarországi kongregáczióknak vezető egyénisége volt és czéltudatosan olyan működést fejtett ki, mellyel egyenetlenséget szított a középiskolai tanárok testületében, magukban a középiskolákban pedig oly felekezeti szellemet plántált el, mely a fiatal generácziót megmételyezte. EGYESÜLET. A (lebreezeni Patronázs-Egyesiilet. Az Egyesület intéző-bizottsága január hó 23-án tartotta havi rendes gyűlését, melyen a titkár minden részletre kiterjedő jelentést terjesztett elő a közelebb végzett működésről. A jelentésből kitűnik, hogy a pártfogoltak jelenlegi száma ez: saját szüleiknél laknak 19-en; nevelőszülőknél elhelyezettek 4-en; mestereknél, gyárakban, cselédek gyanánt elhelyezettek helyben 28-an, mestereknél, üzletekben elhelyezettek vidéken 4-en ; javító-intézetekbe vitettek 8-an ; szüleik által kivétettek 2-en az Egyesület pártfogása alól. Bizonytalan helyen tartózkodottak 11-en, végleg eltűntek 6-an. Ez adatok szerint jelenleg 66 gyermek és fiatalkorú áll az Egyesület pártfogása alatt, kikről a pártfogók időnként jelentéseket tesznek a titkársághoz. A jelentések — kevés kivétellel — kedvezők. — Szép munkát végez az Egyesület vasárnapi iskolájának és vasárnapi mese-délutánjának felállításával. A mesedélutánokat özv: Bészler Istvánné, egy volt ref. lelkész özvegye vezeti. Beszél a gyermekeknek szívnemesítő, jellemképző, szép történeteket. A Magyar Társadalomtudományi Egyesület január 28-án tartott összejövetelén dr. Kenessey Béla erdélyi püspök nagy és előkelő közönség előtt „Gróf Széchenyi István világnézete és életbölcseletéről" czímen tartott felolvasást. A felolvasás egyik részében ismertette Széchenyi vallásos világnézetét. Ennek alapja: az isten;

elhívatás és megbízatás. Ez adja a „zarándoki érzést" és „zarándoki komolyságot". Zarándoki érzés: a legnagyobb czél látása, a mely felé komolysággal, szigorral, önfegyelemmel kell haladni, ez a lelkiismeret. A lelkiismeret fakasztja a kötelesség érzetét. A zarándokútján az ember minduntalan megáll imádkozni. A magányban vívja meg harczait, hogy azután a nyilvánosság előtt a nemzet érdekében már erős lehessen. Széchenyinek a lelke tele volt egy felső, szellemi világ miszticzizmusával.