Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-11-17 / 46. szám

mélyében, úgyszintén az egyházkerület kollégiumainak egyes megüresedett tanszékei is ekkor kerültek betöltésre. Az ág. hitv. ev. egyházegyetem közgyűlését br. Prónay Dezső egyet, felügyelő e hó 6-án nyitotta meg. A közgyűlést megelőzően a Deák-téri templomban istentisztelet volt, melyen Raffay Sándor budapesti lelkész imádkozott és Schmidt K. Jenő pozsonyi főesperes prédikált. A gyűlés egyik legfontosabb tárgya az 1848. XX. t.-cz. életbeléptetése s végrehajtása sürgetésének tárgyalása volt, melyet Sztehló Kornél ügyész adott elő. Az e körül folyt vitában részt vettek Veres József főesperes, Gyurátz Ferencz püspök, Zsilinszky Mihály dr. és Molnár Viktor ny. államtitkárok, Gyürky Pál főesperes, Fischer Miklós igazgató és mások. Tárgyalás alá került a lelkészek fizetésrendezésének ügye, továbbá lelkészalap létesítésének kérdése. Meglepte a közgyűlés tagjait, hogy a megnyitás és a megüresedett tisztviselői állások betöltése után br. Prónay Dezső 29 év óta viselt egyetemes felügyelői állásáról lemondott s csak az általános bizalomnak kifejezése és hosszas kérlelés után sikerült őt a közelgő zsinatra való tekintettel a tisztség további viselésére megnyerni. Világi főjegyzővé Szelényi Aladár dr., egyházi jegyzővé pedig Révész János nagybányai lelkész választatott. Templomszentelések. A nagykikindai ref. egyház templomának felszentelése e hó 3-án volt, mely alkalomra a tiszántúli egyházkerület elnöksége: Baltazár Dezső dr. püspök és gróf Degenfeld József főgondnok is leutazott. A templomi ünnepet a püspök imája nyitotta meg, Futó Zoltán szentesi lelkész prédikált, Fekete Gyula lelkész úrvacsorai beszédet mondott és végül •Szabolcska Mihály temesvári lelkész imádkozott. Délután orgonahangverseny volt, melyen Ivánka Zoltán zenetanár, Marjay Géza hódmezővásárhelyi s.-lelkész, Kiss Antal hegedűművész, Nagy Margit, Szabolcska Mihály, Darabos Lajos, ifj. Szabó Pál és Járossy Jenő dr. működtek közre. A templomszenteléssel kapcsolatban ünnepelték Fekete Gyula lelkésznek, ennek az igazi missziói képességű, munkás, szelidlelkű papnak 25 éves jubileumát, a ki ez idő alatt a nagykikindai misszióban egy leány- s hat fiókegyházat létesített s a ki anyagilag is biztos alapokra fektette a kikindai egyházat, és az egész missziói kört. — A gutái (Nógrád m.) ev. templomot Baltik Frigyes dr. püspök e hó 10-én szentelte fel az iskolával és papi lakkal együtt. — Ugyancsak Baltik Frigyes dr. avatta fel az ebeczki ev. templomot is e hó elején. Ádunamelléki egyházkerület közgyűlése abudapesti Bethlen Gábor Körnek 200 K., a Ker. ifjúsági egyesület Nemzeti-Szövetségének 200 K. segclyt szavazott meg. Bizonyára a többi egyházkerületek és bennük az egyházmegyék is azonképen fognak cselekedni. A czeglédi ref. egyház Kálvineum-ünnepélyét e hó 17-én tartja. Délelőtt az istentiszteleten Baltazár Dezső dr. püspök imádkozik és Haypál Benő budai lelkész prédikál. A délutáni templomi ünnepélyen a zene-és énekszámokon kívül Baltazár Dezső dr. ünnepi beszédet tart, Nagy Vincze csabdii lelkész költeményét olvassa fel, Takács József lelkész szaval, s a záróbeszédet Kiss Ferencz püspökladányi esperes mondja. ISKOLA. Adományok. A budapesti ref. theol. akadémia fejlesztésének czéljára Sárközy Julianna úrnő Kecskemétről Győrffv Balázs főgondnok útján 100 K-t adományozott.— A ^nagykőrösi szép felavató-ünnepély alkalmával a felállítandó internátus czéljaira Patonay Dezső lelkész 400 K-t ajánlott fel, példáját többen követték. Szarka Mihály kir. tan., ny. főreáliskolai igazgató^ a nagy tanárkarnak utolsó élő tagja, előbbi 1000 K alapítványát nejével Majzik Szerénával 3000 K-ra egészítette ki. Egy tanügybarát (a főgimn. egyik nyugalomba vonult áldozatkész tanára) 500 K adományával 2500 K alapítványát egészítette ki. Özv. Nyikos Ferenczné 400 K-t adományozott az internátus czéljaira. Adjon Isten sok áldozatkész barátot egyházkerületünk e két, nagy czélok szolgálatában álló intézetének! A beszterczebányai ev. algimnáziumot az evang. egyház nyolcz osztályúvá kívánja fejleszteni Bár az épületet a város adományozza, az egyház a bővítés és átalakulás czéljaira államsegélyt kér. Az analfabéták oktatása. Az Országos Közművelődési Tanács az elmúlt évben 47 vármegyében összesen 342 analfabétatanfolyamot tartott fenn. Összesen 10,120 felnőtt írástudatlan jelentkezett, a kik közül elköltözködés miatt 3352 maradt ki. Végső eredményül az elmúlt évben 6748 analfabéta tett sikeres vizsgát az írás, olvasás és számolás elsajátításáról. Az Országos Közművelődési Tanács a tanulókat ingyenesen látta el iskolakönyvekkel, íróeszközökkel és füzetekkel, a tanítóknak pedig 35,740 K tiszteletdijat utalt ki eredményes munkájukért. Az 1912/13. iskolai évben az analfabéta tanfolyamok országos szervezése munkálatai már megkezdődtek. Azok a tanítók, a kik ebben a nagyfontosságú kulturális munkában részt óhajtanak venni, forduljanak útbaigazításért és támogatásért az Országos Közművelődési Tanácshoz. Budapest. IV., Ferencziek-tere 3. szám. A magyar elemi oktatás elmaradottságáról Wlassics Gyula, volt kultuszminiszter a Múzeumok és Könyvtárak országos felügyelőségének ez évi közgyűlésén, melyről már megemlékeztünk, elnöki megnyitójában szomorú képet festett. Beszédében utalt a kultúra fokozódó követelményeire s rátért az általánosan hangoztatott demokráczia kötelességeire, melyek közül jelentősek a modern pedagógia kérdései. Lehetetlen fenntartani azt az állapotot, hogy kötelező ugyan a népoktatás csaknem öt évtized óta, de nincs elég népiskola. Nálunk pedig a népműveltség a falun csaknem egyértelmű a népiskolával. A tények itt oly kegyetlenül beszélnek, hogy az egész társadalomnak, kormánynak és törvényhozásnak az erélyes tett terére kell lépni! A lakosság nagy része, talán négyötöde, a hazánkban nagy- és kisközségekben él. A'12,600 község közül 10,lÖ9-nek van 1500-nál kevesebb lakója. Ezekben a kisközségekben más nemzetnevelő intézmény alig is van egyéb, mint a népiskola. Körülbelül 7 millió lakos él apró községekben. És milyen itt a kulturélet képe ? Részben hiányzik az iskola, vagy a hol van, a tankötelezettséget nem tudjuk úgy végrehajtani, hogy abban teljes megnyugvást találhatnánk. Az 1910. évben közzétett adatok szerint az iskolaköteles gyermekek közül 408,840 nem jár iskolába. Elszomorító az igazolatlan mulasztások arányszáma is. De a legszomorúbb az, hogy 16,445 népiskola között 10,357 az osztatlan, azaz az egy osztály tanítós iskolák száma. Ez azt jelenti, hogy hat osztályt tanít egy tanító. EGYESÜLET. A Kálvin-Szövetség Yalkányban. Egyházi és állami életünkre nézve egyaránt fontos a határszéli végváraknak megerősítése, különösen a nemzetiségek közé beékelt magyarságnak, a még meg nem alakult telepeknek