Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-10 / 45. szám
Kálvin alakját és szellemét ismert tudásával igyekezett a közönség elé tárni. A szélesebbkörű propaganda most kezdődött meg. — Nagykörösön a fiókszövetség élénken működött. Gyakori összejövetelt tartottak, a melyeken a 40 tagú, iskolásgyermekekből alakult énekkar előadása, bibliaolvasás és magyarázat, szabad előadás, művészi zene, ének és szavalat szerepelt a műsoron. Az előadások közül meg kell említenünk Kökény Dezső dr., Patonay Dezső elnökök, Kováesy Lajos dr., Bakó József, Danóczy Antal és Huszár György előadásait, valamint Benkó Imre és Horváth József közreműködését. A vasárnapi munkaszünet elrendelése végett a közigazgatási hatóságok engedélye ellenében a fiókszövetség elnöksége fellebbezett a kereskedelemügyi minisztériumhoz, a hol a kérdés most van döntés alatt Ugyanis Nagykőrösön általános szokássá vált vasárnap is a város piaczán való gyümölcscsomagolás, sőt a városi mérleg is működik. Remélhetjük, hogy a legfelsőbb fórum a vasárnap megszentelésének szükségét ebben az ügyben hozandó határozatával meg fogja erősíteni és nem engedélyezi a vasárnapon való kalmárkodást. Anyagilag örvendetesen gyarapodott a fiókszövetség, mert a Presbiteri Világszövetség gyűléseinek rendezési költségeihez való hozzá járulás mellett ez idő szerint 563 K 72 fillér összegyűjtött tőkéje van. — A felsömérai (Abauj-Torna m.) fiókszövetség Hallgató János alapító lelkészelnök gyengélkedése miatt nem fejthetett ki oly erős működést, mint 1910-ben, azonban vallásos estélyeket a helyettes lelkész vezetésével állandóan tartottak. Érdemes feljegyezni, hogy 12 diakónus választatott, a kikre egyes utczák bízattak, a hol a betegeket, az özvegyeket, árvákat és a szegényeket látogatják, gyámolítják s a vegyes házasságkötéseknél őrködnek. Az összejöveteleken a lelkész előadást tartott: I. Szegénységünk okairól. 2. Az önsegítésről. 3. A szövetkezetekről. 4. A szoczializmusról. 5. A fej- és kézimunkásokról. 6. A gépek átalakító hatásáról. 7. A mértékletességről és iszákosságról. 8. Az iskoláról és hasznáról. 9. Isten létének bizonyságairól. 10. A reformáczióról. II. Kálvinról. 12. Lutherről. Mértékletességi egylet, hitel-és földbériő-szövetkezet felállítása és szegények háza építése van tervben. •— Ujcsanáloson Torró Miklós lelkész a szövetség kebelében öt alosztályt alakított, úgymint: konfirmandusok, nők, ifjak, dalosok, és gazdák körét. Az alosztályok negyedévenkint együttes ülést tartottak s beszámoltak. Rövid idő alatt nagy eredményeket ért el. Alakult iskolai postatakarékpénztár, járattak egy csomó evangéliumi lapot, a könyvtár 200 kötetre gyarapodott, vettek harmóniumot. Mindezt egy év leforgása alatt. A vagyon e rövid idő alatt, bár 50 K-t küldtek a központnak, pár száz koronát tesz ki. És minő emelkedés a lelkiekben 1 A fiókszövetséget pótolhatatlan veszteség érte Torró Miklós lelkész Kolozsvárra távozása folytán. A tagok hetenkmt más és más háznál gyűlnek össze ma is, külön az asszonyok, férfiak, leányok és ifjak, hogy táplálják lelküket bibliából vett eszmékkel, ének- és zenedarabokkal. A szövetségnek most Csáky Miklós a diakónusa. — A budapest-zuglói fiókszövetség Keresztesi Samu lelkész buzgó vezetésével gazdag programmu szeretetvendégségeket rendezett s igen élénk vallásos élet folyik. — Ózdon is megalakult a fiókszövetség, de kevés életjelt adott magáról, a balatonendrédi pedig, még mielőtt tüzetesebb működését megkezdte volna, megszűnt, mivel Kájel Endre lelkész a hívek által követelt tánczmulatság tartását a szövetség égisze alatt, nagyon helyesen, nem akarta engedni. — Jászberényben önálló szervezetű Kálvin-egylet működik, melynek tagjai tehetségük szerint járulnak a közös czélokhoz. Szükség esetén segítenek az arra szorult testvéreken, úgy anyagilag mint pártfogásbavétel, és tanács útján. Gyógyíttatják a betegeket, ruhával, élelemmel segítik a szegényt s munkához juttatják a munkátalant. Minden második vasárnap evangéliumi órát tartanak, melyen az ifjak közül szavalnak, énekelnek ; lelkipásztoruk Simon Ferencz vallásos és történeti körből, orvosok a közegészségi kérdésekről, földmívesiskolai tanárok a gazdaság körébe vágó kérdésekről, kereskedők kereskedelemmel összefüggő tárgyú előadásokat tartanak. Van néha dalárda-ének és mindig közének. Az 1911. évben 270 K-t fordítottak segélyezésre; az összejöveteleket mindig nagy érdeklődés kisérte. Kálvin-szövetségi szocziális kurzus Marosvásárhelyen. A marosi ref. egyházmegyei Kálvin-Szövetségnovember 23-án tartja közgyűlését Marosvásárhelyen. A közgyűléssel kapcsolatban az összes erdélyi református jellegű nőegyletek és papok, valamint tanítók feleségeinek részvételével értekezletek lesznek, a melyet Kenessey Béla dr. püspök fog megnyitni. Ez értekezletek általános nőtársadalmi kérdésekkel fognak foglalkozni s megbeszélés tárgya lesz a Bethlen Kata-Egylet által fenntartott, sikeresen működő leányinternátus fejlesztése is. A szocziális előadásokban a falusi nép háztartási üyye lesz a megbeszélések központja s falusi háztartási tanfolyamokat is rendeznek. Az egyházi és világi előkelőségekből álló vezetőség mellett főkép Tóthfalusi József lelkész, az erdélyi Kálvin-Szövetség alelnöke, gazdag valláserkölcsi és építő programmot állított össze. Élőadásokat fognak tartani Kameniezky Etelka tanítónő „Falusi nép erkölcsi, gazdasági fogyatkozásáról0 , Guttenbery Pál a kézimunkára nevelő országos egyesület elnöke „A falusi jólét emelésének tényezőiről", özv. Végess Sándorné „A falusi háztartási, főző és kertgazdasági ismétlő tanfolyamokról". A marosvásárhelyi Orvosszövetség tagjai „Egészségügyi szempontok a falun" czímmel. A marosi egyházmegyei Kálvin-Szövetség már sokszor megmutatta életrevalóságát s leguióbb Tóth László titkár tartalmas jelentést állított össze az egyházmegye 10 évi társadalmi munkásságáról, a mely a legkiemelkedőbb mozzanatokat és előadásokat foglalja magában. Ezen konferencziát mintegy ki fogja egészíteni az Erdélyi Gazda-Egyesület papok, tanítók és jegyzők részére Kolozsvárt rendezendő három napos szocziális tanfolyama, a melyen a gazdakörök és szövetkezetek alakításához, vezetéséhez és ügykezeléséhez való tudnivalókat fogják előadni. A Patronázs Egyesületek Országos Szövetségének évkönyve 1911-ről dr. Horváth Dániel kir. albiró titkár szerkesztésében megjelent. Magában foglalja a III. évi rendes közgyűlés lefolyását, melynek során figyelemreméltó a Patronázs-kurzus eszméje. Beszámol a Patronázs-Munkaközvetítő első évi működéséről, melynek eredménye, hogy 43 felnőttet és 120 fiatalkorút helyeztek el különféle iparágakra. Nem félünk hát már a bűnösökhöz leszállani s a közel 100 vidéki patronázsegylet működéséből is örömmel látjuk, hogy a fogházmisszió és a bűnösöknek az életben való elhelyezkedése körül a társadalom fogékonnyá lett. A szocziális misszió-társulat november 14-én nyitja meg a hivatalos pártfogói pályára jelentkezők részére a pártfogói tanfolyamot. A résztvevők a nevelés és erkölcstan, a gyermek lélektan, pathologia, betegápolás, jogismeret és gazdaságtan elemeiben nyernek bevezetést s a patronázs gyakorlati részében is ki lesznek oktatva. Kívánatos, hogy protestáns részről is mennél többen jelentkezzenek a tanfolyamon. (Jelentkezni lehet a Társulat irodájában, Budapest, IV., Ferencziek-tere 7).