Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-11-10 / 45. szám

megbélyegzések stb. között? A ki tudja, annak erről beszélni nem kell, a ki nem tudja, annak megmagyarázni nehéz. Ne magyarázgassunk! Dr. Pruzsinszky Pál. BELFÖLD. A dunamelléki ref. egyházkerület ünnepe és gyűlése. November 2-ikán, szombaton, kezdődött a dunamelléki ref. egyházkerület őszi közgyűlése az egyházkerület Ráday-utczai székházában. Ez alkalommal ülésezett először a közgyűlés a Ráday-utczai épüleben, a melyben theol. akadémiája, főiskolai internátusa, Ráday-könyvtára és gyűlésterme nyert elhelyezést. Ennnek az épületnek a felavatása volt a gyűlés ünnepélyes nyitánya. Délelőtt tiz órakor kezdődött a felavatási ünnep a díszes teremben a közgyűlés tagjainak, a theol. tanári karnak, a theol. ifjúságnak és szépszámú érdeklődő közönségnek a részvételével. A theol. énekkar éneke után Baksay Sándor dr. püspök mondott ódon szépségű, óprotestáns stílű felavató imádságot. Mint műalkotások, olyanok ezek a Baksay-féle imádságok, mint középkori dónokból lett protestáns nagytemplombk. Ez alkalommal is mély ünnepi hatást keltett az ő klasszikus imádsága. Az imádság után Darányi Ignácz dr. főgondnok meleg hangú beszédben köszöntötte Baksay Sándor püspököt életének 80-ik, lelkipásztorságának 50-ik évfordulója és a Ferencz József-rend nagykeresztjével való királyi kitüntetése alkalmaból. (A szép beszédet lapunk más helyén közöljük.) A lelkesedés ismételt kitörése után Petri Elek egyházkerületi főjegyző Darányi Ignácz főgondnokot köszöntötte gondnokságának tízéves évfordulója s az új helyen tartott gyűlés alkalmából. A gyűlés a főgondnokot is lelkesen éljenezte. Pár perczes szünet után mondotta el Darányi Ignácz főgondnok az új épületet felavató beszédét. (A tartalmas beszédet lapunk más helyén közöljük.) A lelkesedéssel fogadott beszéd után Mészáros János tanácsbiró felszólalásában azt emelte ki, hogy a főgondnok az építés körül fáradozók közül a legelsőt, saját magát, szerénységből kihagyta. Öt illeti első sorban a köszönet. Ennek a kifejezése után Kovácsy Sándor dr. budapesti főgondnok azon való örömét fejezte ki, hogy az egyházkerület saját hajlékába költözött. Eddigi vendéglátója, a budapesti egyházközség, ezntán is szivesen tesz szolgálatokat a kerületnek. Szilassy Aladár, az építést vezető bizottság elnöke, részletesen beszámolt az építés történetéről s annak kiváló támogatóiról és indítványára köszönetét fejezte ki ezeknek a közgyűlés. (A történeti ismertetést legközelebb közöljük.) Ezután Marton Lajos theol. akad. igazgató mondott ünnepi beszédet, melyben az intézet kulturális jelentőségét fejtegette, a theol. akadémia köszönetét tolmácsolta és a belső, szellemi fejlesztés munkájához kérte a kerület hathatós támogatását. (A becses beszédet más helyen közöljük.) A felavató ünnep után következett a közgyűlés formai megalakulása Petri Elek főjegyző közreműködésével. Ez alkalommal foglalta el székét az új világi főjegyző, Benedek Sándor dr. közigazgatási biró. Eskütétele után széles távlatú, tartalmas és lendületes programmbeszédet mondott, a melyben a modern egyház szocziális munkásságát hangsúlyozta. (A becses beszédet legközelebb egész terjedelmében közöljük.) A megválasztott két új lelkészi tanácsbiró, Takács József czeglédi és TJrházy Lajos lovasberényi lelkészek ós az új világi aljegyző, Kiss Ernő dr. ügyész is most foglalták el tisztüket. Az elnöki és gyűlési üdvözlést Takács József köszönte meg tiszttársai nevében. A rövid püspöki jelentés után a felszentelést kérő lelkészek névsora terjesztetett elő. Délután öt órakor tartotta meg a kerület szokásos egyházi értekezletét Szőts Farkas dr. lelkészi és Szilassy Aladár tiszteletbeli elnök vezetésével. Enek és Simon Ferencz jászberényi lelkész imádsága után Szőts elnök mondott megnyitó beszédet, melyben Vécsey Tamás elnök elvesztéséről és a belmissziói munka örvendetes fejlődéséről szólott. Indítványára nagy lelkesedéssel egyhangúlag világi elnökévé választotta az értekezlet Bernát István dr. tanácsbírót, a Kálvin-Szövetség világi elnökét. Az új elnök tartalmas, lelkes beszéddel foglalta el székét. Az értekezlet és az egyházi élet föllendítésére legalkalmasabbnak tartja a napi élet nagy kérdéseivel való foglalkozást és azoknak ref. keresztyén szellemben való megoldását. A balkánkérdés, a franczia társadalom példájával világosította programmját. A lelkesedéssel fogadott elnöki székfoglaló után Böszörményi Jenő budapesti vallástanító-lelkész olvasott fel „A belmissziói kurzus tanulságai és követelményei" czímén. A kurzus tartását, a belmisszióval való komoly foglalkozást, ennek kiterjedtségét, a gyakorlati módszer után való kérdezősködést becses eredményeknek és tanulságoknak tekinthetjük. Hogy a belsőmisszió sikerétől függ egyházunk jövője, ez a munkára sürgető közmeggyőződés. Az evangéliumi iratterjesztés munkájának a felkarolását sürgeti indítványával is, melyet az értekezlet el is fogadott. Sőt egyszerre gyakorlati eredménye is lett felolvasásának. Szilassy Aladár 100, Bernát István 100, az értekezlet! pénztár 100 koronát, a jelenlevők 150 koronát adtak a szórványokban való iratterjesztésre. Ezzel már 50.000 irat kiosztása biztosítva van. És ez csak kezdete egy titokban érlelődő nagyarányú iratterjesztésnek, mely több százezer irat terjesztésével akarja munkálni a ref. keresztyénség megerősödését. Melegen ajánljuk az iigyet egyházi hatóságaink felkaroló jóindulatába. A másik felolvasó ifj. Varga Sándor iváncsai lelkész volt, ki „Tervek missziói munkánk fejlesztésére" czímén missziói egyházaink és a bennök levő keresztyén élet fejlesztésére főleg a missziói utazó segédlelkészi állások szervezését és megfelelő néplap terjesztését ajánlta. Erre vonatkozó indítványát megfelelő módosítással Kováts István dr. szatmári lelkésznek a néplap deczemberben való megjelenésére vonatkozó híradása után elfogadta