Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-11-03 / 44. szám

KÜLFÖLD. Németország. A hallei egyetem elhunyt tanárai: Drews és Kahler. A híres hallei theológiai kar rövid időközben két jeles tanárát veszité el. Folyó év július 31-én Drews Pál, a gyakorlati theológia tanára hunyt el, aránylag még elég korán: 54 éves korában. 1858-ban született Szászország Eibenstock nevű községében. Lipcsében egyetemi hallgató korában az akkor még docens-tanárnak: Harnack Adolfnak lelkes híve volt. Gröttingában a híres Ritschl tanítványa volt. Különösen az egyháztörténelmi tanulmányok iránt mutatott élénk érdeklődést. Pirkheimer, Canisius és Luther Márton működései kötötték le figyelmét. Ez utóbbinak különösen vitatkozó iratai. Tanulmányai végeztével előbb Burkauban, azután Drezdában lelkészkedett. Ekkor kezdett szocziális irányban működni és nem is szűnt meg soha a nép anyagi és erkölcsi szükségleteiről tőle telhetőleg gondoskodni. Számtalanszor kifejtette, hogy mi a kötelessége a művelt és vagyonos osztálynak a napi kenyérért küzködő szegény emberekkel szemben. A munkásosztály elkeseredését a munkaadók iránt és általában a gazdagok iránt azzal akarta elenyésztetni, hogy mindenütt az evangéliumi szeretetet hangsúlyozta és annak parancsolatát tettekkel teljesítette. Szocziális programmja ez volt: „Több szeretetet a népnek!" Theológiai munkáiban is mindig ezt a vezérelvet tartja szemei előtt. — 1894-ben Jenába hívták meg a gyakorlati theológia tanszékére. 1901-ben Giessenben és 1908-ban Maliéban találjuk. Ez utóbbi helyen Hering tanárnak lett utóda. Jeles munkákat írt az istentisztelet rendjéről és az istentiszteleti életről, a görög liturgiáról, a római mise-kánonról, Luther istentiszteleti reformjáról. Kitűnő az a műve is, mely az evangélikus papság működését ismerteti a múltban. Nagyon sokat írt egyháztársadalmi viszonyokról, is. Megírta a szászországi egyház életének történetét. Tiibingában fejezte be ezt a munkáját 1902-ben. 1910-ben adta ki művét, melyben a gyakorlati theológia irányelveiről értekezik. Sokat megfordult a szószéken is. Egyik ismertetője azt írja róla, hogy egyházi beszédei kezdetén mindig bizonyos jelentéktelenség látszott meg. Nem is sejtette az ember, hogy lassanként milyen erőt fejt ki a szónok a prédikáczió további menetén. Beszédeiben mindig emelkedett. Szavai egyre tüzesebbek, egyre meggyőzőbbek lettek, a vége felé már valóságos elemi erővel hatottak, úgy, hogy ellenállhatatlan erővel voltak a hallgatóságra. Az akaraterőt kitűnően tudta megmozgatni és tettre buzdítani. Művészi fogásokat, szónoki díszeket nem igen használt. Főczélja az volt, hogy a meggyőződés hatalmas hangjával ragadja magával a közönséget. Nem csoda — mondja az illető ismertető — hogy beszédeire a nép minden osztályából seregesen özönlöttek. A másik halottja a hallei theológiai karnak: Kahler Márton. Folyó év szeptember 7-én hunyt el 78 éves korában a freudenstadti szanatóriumban. Négy nappal később Halléban temették el a Szt.-Lőrincz-templom kriptájában. Kahler ugyanis nagyon sokat járt éveken keresztül ebbe a templomba. 1835-ben született Königsberg mellett egy kis falvacskában. Kezdetben jogot tanult, azután a theológia felé irányult tekintete. Tanulmányait a heidelbergi, hallei és tiibingai egyel emeken végezte. 1860-ban magántanár lett Halléban. 1864-ben Bonnban rendkívüli tanár, három évvel később ugyanilyen minőségben Halléban. Itt felügyelője is lett a sziléziai konviktusnak. 1879-ben végre rendes tanárrá hívták meg Halléban. Dr. Kahler először is volt jeles tanárainak, Tholuck-nak és Müller Gyulának életrajzát írta meg. Kiváló munkákat közlött Pál apostolról, a galatiabeliekhez és a zsidókhoz írt levelekről. írt sok theológiai művet, melyek közül a legnevezetesebb a több kötetre menő, ilyen czímű írása: „A keresztyén tanítás tudománya". Majdnem félszázadig működött Kahler Németországban és mindig s mindenütt nagy sikerrel. Sok, nagyon sok lelkész tőle tanulta meg pályájának lángoló szeretetét. Előadásaiban nagyon megtudta erősíteni hallgatóinak hitét. Nagy befolyást gyakorolt hosszú működése alatt közvetve és közvetlenül az egyházi életre, a vallásos egyesületi életre és az evangéliumi belmisszióra. Halála is csak építőleg hatott mindenkire. „Sokat küzködtem magammal egész életembem — mondá halálos ágyán — de most már teljesen megnyugodtam és nincs bennem semmi, a mi az én Istenemnek ellentmond." Legutolsó szava ez volt: „Egyedül az én Jézusom/" Dr. T. I. IRODALOM. Dr. Pruzsinszky P. „Bod P. és iratai" cz. czikkét, a mely különlenyomatban is meg fog jelenni, a jövő számban folytatjuk. liereeky Sándor, ág. h. evang. főgimnáziumi tanár: Ószövetségi élet- és jellemképek s tanítások. Függelékül: az Ószövetség rövid ismertetése, az izraeliták szokásai, imádságok és Palesztina térképe. Középiskolák, polgári és felsőleányiskolák 1. osztályának használatára. Az 1911. évi evang. egyetemes egyházi tanterv szerint átdolgozott VI. kiadás. Budapest, 1912 Kókai Lajos kiadása. IV., Károly-utcza 1. Makó, Kovács Antal könyvsajtója. Ára 80 fillér. (96 1.) kis 8°. Berecky Sándor: Jézus élete és tanítása.t

Bibliaismertetés bibliai történetekkel. Függelékül: az Újszövetség rövid ismertetése. Palesztina rövid földrajza, imádságok és Palesztina térkép. Egyéb, mint a fentinél. E könyveket, a mint a sor rájuk kerül, ismertetjük. Uj tanügyi lap. „Erdélyi Tanügy" czímén e hónap elején új tanügy-társadalmi félhavi folyóirat indult meg. Felelős szerkesztője Rónai Antal alsószilvási (u. p. Hátszeg) állami tanító, társszerkesztő Telkes István. Megjelenik minden hónap 1. és 15. napján. Előfizetési ára: iskoláknak egy évre 6 K, félévre 3 K; tanítóknak egy évre 5 K, félévre 2'50 K, Programmjában azt mondja: „Hitünk és meggyőződésünk szerint csakis egy valláserkölcsi bázisra fektetett, tősgyökeres magyar kultúra lehet egy újabb évezrednek s a magyar nemzet biztos fenmaradásának legbiztosabb alapja". E hitvallás szellemében akar közremunkálni az egészséges közszellem