Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-27 / 43. szám

nuló theológusnak, Busza Lajos pedig a sárospataki fő­iskolánál tett tápintézeti alapítványát 4000 koronára egé­szítette ki. Az ev. egyetemes gyűlés november hó 5—7-én fog Budapesten megtartatni. Evvel kapcsolatban az ev. lelkészek is tartanak értekezletet. Templomszentelés. E hó 13-án szentelték fel Vá­mosújfaluban az új ref. templomot. — Az újlóti ref. templomot Patay Károly esperes szentelte fel e hó 13-án meleg ünneplés között. — A szentgotthárdi ev. gyüleke­zet templomát Gyurátz Ferencz püspök október 20-án avatta fel. A dunamelléki egyházkerület nov. 2-án tartandó közgyűlésének tárgysorozatát a püspöki hivatal szétkül­dötte; 186 közgyűlési és 22 bírósági ügy lesz letár gyalandó. Az egyetemes ref. énekeskönyv szerkesztését a legutóbbi zsinat határozata szerint új énekügyi bizottság végzi, mely a zsinat által megszabott főbb irányelvek alapján fog munkához. Az anyag összeállítására legutóbb háromtagú szerkesztő-bizottságot választottak, melynek elnöke: Baltazár Dezső dr. püspök, tagjai pedig: Sep­rődi János, kolozsvári ref. főgimn. énektanár és Szügyi József énekvezér. Hogy az egyetemes énekeskönyv tö­kéletes alakban az 1914. évben egybegyűlő zsinat elé terjeszthető legyen, kívánatos, hogy összeállításában min­den hozzáértő egyháztag résztvegyen a maga tevőleges vagy legalább bíráló-ellenőrző munkájával. Ezért a szer­kesztő-bizottság ismerteti azokat az alapelveket, melye­ket a zsinat az új énekeskönyvre vonatkozólag megálla­pított. Ezek közül közöljük a beosztásra vonatkozó meg­határozást, melyből általános tájékozás nyerhető: „A magyarországi énekeskönyv beosztása megtartandó, vagyis az első részbe jöjjenek római számokkal jelölve a zsol­tárok, a második részbe az összes kezdő, illetve felálló énekek: „Himnusz", „Szózat", a harmadik részbe pedig arab számokkal jelölve a dicséretek s folytatásul 239 és következő sorszámozással a fölvehető erdélyi és új énekek évkör szerinti beosztással; a negyedik részbe a temetési énekek." A szerkesztő-bizottság szívesen fogad akár egyes énekdarabokat, akár egész gyűjteményeket, legyenek azok újak vagy régiek. A munkákat a bizott­ság elnökéhez (Baltazár Dezső dr. püspökhöz Debre­czenbe) kell küldeni, a ki e kérdésben mindennemű fel­világosítást is nyújt. Kálvineum-estély a budai vigadóban. A pesti ref. egyházmegye lelkészei, presbiterei és tanácsbirái novem­ber 3-án este fél nyolcz órakor a budai vigadóban (II., Korvin-tér) Kálvineum-estélyt rendeznek, a melynek jöve­delmét az építendő ref. lelkészi árvaházak javára fordít­ják. Az estélyen szívességből közreműködnek: Petri Elek és Haypál Benő lelkészek, Basilidesz Mária, a Népopera tagja, dr. Miklós Elemér, Nagy Géza orsz. zeneakadémiai tanár, Recht Sándor hegedűművész. Egy jegy ára négy korona. Hangverseny után a vigadó ebédlőjében társas­vacsora lesz, a melyre október 31-ig lehet jelentkezni a budai ref. lelkészi hivatalban (II., Szilágyi Dezső-tér 3.) ISKOLA. Özv. Laky Adolf né a budapesti ref. theol. ifjúsági énekkarnak 200 koronát adományozott. A debreczeni egyetem felállítása mindjobban halad a befejezés felé. A város úgy határozott, hogy az egyetem czéljaira ad : 1. öt millió koronát, 2. nyolczvan katasz­trális hold területet a Nagyerdőben, 3. saját költségén gondoskodik az egyetemi telep csatornázásáról, vízveze­téknek, a villany- és gáz világításnak bevezetéséről s a villamos-vasutat a telepig meghosszabbítja, 4. átengedi a bábaképezdét, 5. felajánlja a Péterfia- és Nyomtató­utcza közötti telkeket egyetemi aula és központi hiva­talok czéljaira. Ugyan e czélra a debreczeni református egyház presbitériuma a Péterfia- és Nyomtató-utcza között levő házas telkeket egyetemi aula és központi egyetemi hivatalok részére felajánlotta. Debreczen városának, illetve a debreczeni református egyháznak e felajánlását a val­lás- és közoktatásügyi miniszter elfogadta és miután a debreczeni és a pozsonyi magyar királyi tudományegye­temek felállítására vonatkozó 1912. évi XXXVI. t.-cz. életbelépett, július 27-én felhívta Debreczen városát, hogy e törvényczikk 3. szakasza értelmében a felajánlott összeget fizesse be az állampénztárba, a felajánlott tel­keket pedig irassa át a kincstárra. A miniszter e leira­tára Debreczen városa mindeddig nem válaszolt. A debreczeni theológián a tiszántúli egyházkerület egy új gyakorlati theol. tanszéket állított fel. E tanszékre Kiss Ferencz esperes, a Kálvineum-bizottság buzgó el­nöke, a legkomolyabb jelölt. A nagyváradi ref. tanítóképző igazgatója, Nagy Vilmos, debreczeni tanitóképzőintézeti tanár lett. A kolozsvári egyetem kiváló történésztanára, Márki Sándor, gyönyörű emlékezéssel kezdte meg „Az utolsó száz év történeté"-ről hirdetett kollégiumát. Száz évvel ezelőtt, 1812-ben született édesatyja, Márki János emlékét idézte fel, kijelentvén, hogy „minden történelmi emlék a családiasságban gyökerezik". A családi egyiivé­tartozás a mult szeretetét kelti fel bennünk, kegyeletes visszaemlékezésre és tiszteletre int minden, a mit apáink­tól örököltünk. Azért okosan a történettanítást a család­ban kell kezdeni." Az országos gyermektanulmányi kongresszus, mely első lesz Magyarországon, 1913 márczius hó 17— 18-án fog megtartatni. Az előkészítő-bizottság élére Nagy László igazgató. Barclócz Pál székesfővárosi szakfel­ügyelő, Martos Agostonné és Mosdósy Imre királyi tan­felügyelő választattak. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa e hó 20-án tartotta ez évi közgyűlését, melyen Wlassics Gyula elnök, volt kultuszminiszter megnyitó beszédében az emberiség haladását hirdető demokráczia kötelessé­geit részletezte. E beszédre legközelebb visszatérünk. A máramarosszigeti ügy. Ujabban jelentik Lapunk­nak, hogy a vallástanárok kérvénye nem tárta fel teljes megdöbbentő részleteiben a máramarosszigeti tanárválasz-' tás anomáliáit. Többek között nem említették meg, hogy a májusi vizsgán egy évre megbukott h.-vallástanár állí­tólag deczember elejére újabb vizsga-terminust kapott. És ezt hivatalosan máig sem vonták vissza. Ez pedig nyilvánvaló törvénysértés és szabályszegés volna. Ezek után az ómenek után kíváncsian várjuk, hogy lesz-e sikere a vallástanárok kérvényének ? Egy bölcs határozat a vármegyén. Van Rákos­szentmihályon egy négyosztályú polgári leányiskola, me­lyet egy nyugalmazott apáczafőnöknő a maga áldozat­készségéből ezelőtt tizenkét évvel alapítva, mint állami: lag elismert magánintézetet tartott fenn, a melybe ref. leánynövendékek is évente 12—15 szám között szoktak beiratkozni. A mult évben a kegyes és igazán toleráns érzelmű tulajdonosnő, máter Tröszter Mária elhalálozván, az intézet tulajdonjogát, felszereléseit, az épületet is a telekkel együtt (jóllehet egy kis betáblázott teherrel) a helybeli községre hagyományozta. S midőn a képviselő­testület a folyó évi június havában eme polgári leány-

Next

/
Oldalképek
Tartalom