Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-27 / 43. szám

sága alatt sínylődnek meglehetős alacsony szellemi nívón és belső zavargások állandó tanyái, ahol a királygyilkosságok egész sorozata csak annyit változtatott az elnyomott nép helyzetén, hogy újabb és újabb egyedurak kerülnek a trónra. És míg a mohamedán világ (230 millió) mind szűkebb és szűkebb területekre szorul és örökös forrongások meg háborúk zajlása között evez a lassú enerválódás és pusztulás felé: addig a tengerek másik oldalán új, nagy, erős, szabad nemzet keletkezik a sok csillagos lobogó alatt — az is Kálvin népe! A Konfucse kővetőitől (300 millió), a bramánoktól (215 millió), a buddhistáktól (125 millió), a zsidóktól (12 millió) is kezd hódítani a protestáns misszió lelkeket. Kínában 2000 misszionárius buzgólkodik; 2097 iskolában 40,000 gyermeket nevel s ma már 250,000 kínai tett bizonyságot az evangélium erejéről és igazságáról, szellemi erejével mozgatva az elavult társadalmat. Japán is megnyílt az evangélium előtt, — az oroszokkal való háborujokban a misszionáriusok, orvosok és ápolók különösen megmutathatták az evangélium felemelő erejét. lbuka és Honda Budapesten is járt tokiói prot. theol. tanárok elébünk tárták a prot. keresztyénség hatalmas jövőjét. A protestantizmus eddig is előhívta Japánban azokat az üdvös hatásokat, melyek mindenütt együttjárnak a protestantizmussal. Koreával együtt 270,000 presbiteriánus keresztyén számítható Japánban s a tokiói theológia szellemi erői bizonyára még jobban fognak érvényesülni Japán jövő történetében. Indiában 1 millió prot. keresztyén él, 2000 misszionárius (ebből 900 bennszülött) s 12,000 missziói munkás terjeszti az evangéliumot. Különösen nevezetes tény, hogy 380 missziói kórházban 372 millió beteget is gyógyítanak. A zsidó misszióról is kell szólanom, hogy teljes képet adhassak. A dolog úgy áll, hogy ma 222 helyen 95 zsidó missziói társaság 953 misszionáriusa hirdeti az evangéliumot a zsidóknak s a mult században több mint 200,000 zsidó család lépett a ker. egyházak kötelékébe; de tovább megyek: körülbelül 600 prot. lelkész került ki az áttért zsidók közül. Végül tény az, hogy ma még körülbelül 1000 millió lélek utasítja el a Krisztus váltságát, akikkel szemben 560 millió keresztyén áll, köztük mintegy 180 millió protestáns ; tehát a protestánsok száma ma a keresztyének egyharmadát teszik ki. Ez a protestáns keresztyénség nyugaton épen a külmissziói munka kölcsönhatása folytán megújhodott. Bizonyság erre az, hogy a pogánymissziói munkára évenként 120 millió koronát áldoz, ötödfélszáz nyelven terjeszti a bibliát, 300 nyelven a prot. ker. iratokat, 19,400 misszionáriusa mellett 5045 bennszülött misszionárius és 98388 missziói munkás fáradozik s eddig 10 millió pogányt terített meg ; ezenkívül 2 millió vasárnapi iskolásgyermeket gondoz, másfélmillió pogány gyermeket tanít. Van 489 theológiája és tanítóképzője, 81 egyeteme és kollégiuma, 1594 középiskolája, 287 ipariskolája, 28901 elemi és falusi iskolája, 111 orvosi iskolája, 92 ápolónőképzője, 550 missziói kórháza (7V2

millió az évi orvosilag kezeltek száma). Van 256 árvaháza, 88 lépT-fenések részére, 103 ópiumszívóknak készült menedékhelye, 25 vak- és siketnéma intézete s 21 otthona a lépfenések gyermekeinek. Gondolkozzunk eme számokon és bámuljuk a krisztusi szeretet eme csodáit! És mindebben annyi részünk van csak, hogy egy magyar protestáns nő működik Kínában egy külföldig missziói társulat szolgálatában, a külmissziói magyar egyesület pedig sinlődik s alig telik nyomtatványaira. Elismerem, van mentségünk erre a múltban, de nem lehet a jövőre nézve. P. H Z. TÁRCZA. Bod Péter és munkái.III. „Kősziklán épült ház ostroma Nem önálló munka. Salamon József kolozsvári tanár Bod Péter életrajzában 1

felsorolván ez utóbbinak összes munkáit, a Kősziklán épült ház ostromát meg sem említi. Mindenesetre azért, mert fordítás. Fordítás? Nem lehet pusztán ennek mondani, mert Bod Péter olyan szabadon tolmácsolja Kocsi Csergő Bálintot, hogy munkálata a szoros értelemben vett fordításnak nem felel meg. Az eredetit e munkálattal összevetve, kitűnik, hogy még az anyaghoz sem köti magát. Helyenkint részleteket kihagy, „lévén egyszínű matéria", majd meg az eredetit kiegészíti és belevesz a szövegbe részleteket „másunnan is világosításnak okáért", a mint erről maga is az ajánló sorokban megemlékezik. A kihagyásokban, betoldásokban, a szöveg átültetésében egyenkint és együttesen egy czél domborodik ki: feltárni a gyásszal és dicsőséggel teljes napoknak eseményeit és erőt önteni az olvasóba a derék példák fölmutatásának általa. E ponton két tényező vonja magára a figyelmet: nyelvezete és a rátermettség, a mellyel az egykori gályarab gondolatait tolmácsolja. Nyelvezete magyaros. Feltűnő, milyen kevés (aránylag) e munkában a deákos kifejezés. Csak azokat az idegen eredetű szókat használja, a melyek a köznyelvbe átmenvén, megmagyarosodtak, másrészről ízlése megóvja a különcz újításoktól, szófaragástól. Bod Péter szabadságot vesz magának, erről már szó esett, de ezzel kapcsolatban nem szabad elfelejtenünk, hogy e szabadság határait tapintatosan megérzi és tiszteletben tartja. A hajlékonysággal a hűséget megegyezteti. Szilágyi Sándor2

a munkáról szólva kiemeli: 1 „Erdélyi Prédikátoritár" 1836. évfolyama. III. füzet. Az életrajz az I—XII. lapokon. 2 „Kősziklán épült ház ostroma." Kiadta Szilágyi S. 1866. 1. az előszót.