Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-29 / 39. szám

Ötvenötödik évfolyam. 39~4k SZáUL lindapest, lí)12. szeptember 2i>. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., Kövér Lajos-u. 15/B., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő: HAMAR ISTVÁN. Főmunkatársak : Dr. Kováts István. I Sebestyén Jenő. Dr. Tari Imre. Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre. 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Hirdetési díjak : Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K. TARTALOM. Az Elet Könyvéből: A királyi törvény. V. J. — Vezérczikk: Búcsúszó. Hamar Istv'm. — Levél a szerkesztőhöz. Haypnl Benn. — Tárcza: A finn pretestáns egyház. D>\ K. I. — Belföld: Gróf Tisza István a lelkészek és tanítók fizetéséről. A vértesaljai ref. egyházmegye értekezlete és közgyűlése, r. — Külföld: Svájcz, Németország. Dr. T. I. Irodalom — Egyház. — Iskola. — Egyesület — Gyászrovat. — Különfélék — Hirdetések. Kódruszokról, Dávidokról, IV. Henrikekről és Mátyásokról is. Nemcsak a valóság, hanem a költészet is ritka vendégként ünnepli az emberszerető királyokat. Nem a királyok törvénye, hanem a törvények királya az emberszeretet. Az ószövetségi törvénytár vallási, erkölcsi, szertartási, társadalmi és politikai törvényeinek a sokasága fölött királyként országol a Jézus szivén át új fényben tündöklő törvény: a felebaráti szeretet. Nem arra van hivatva, hogy a törvények tárában, a törvények házában, a templom szögletében, az élet rejtekhelyein összekuporodva megtörésért esdekeljen, ünnepi szerepet kapjon vagy polgárjogot nyerjen, hanem hogy koronás fővel uralkodjék a törvények milliónyi népe fölött. Uralkodásra hivatott az irgalmas samáriai embernek a mozgató ereje, Jézus személyének és életének vezérlő szent hatalma: a fajhoz, felekezethez, társadalmi osztályhoz, egyesületi hovatartozáshoz, vérrokonsághoz, személyi tekintetekhez nem kötött, egyetemes embertestvéri szeretet. Az embertestvéri szeretet, a melynek mértéke végtelen magas, a lehető legnagyobb, az emberben levő legerősebb ösztön: az önszeretet. Olyan uralkodásra hivatott az emberszeretet, mint a milyen uralkodó természettől fogva az önszeretet ösztöne. S ez nem a kettős uralkodás gondolata, mert a hol a szeretet uralkodik, ott az ösztön szolgál. A természeti ember királya az ösztön, a természet, a krisztusi embernek a királya az eszmény, az emberszeretet A XX- század határtalan sok törvényt ismer, a mit Jakab s az őskeresztyénség nem ismertek. A természeti törvényt s a természeti törvények szerint élő mindenség gondolatát az új kor adta nekünk. A szellemi élet törvényeit a modern lélektan ismertette meg velünk. A történelmi élet, a hétezeréves emberi művelődés és polgárosodás törvényszerűségét a mai történettudomány állítja éles világításba. A közgazdasági, erkölcsi, társadalmi, állami és nemzetközi élet törvényei végtelenül összetetr, hatalmas emberi életet tárnak elénk. S a ter-Az Élet Könyvéből. A királyi törvény. „Ha ... megtartjátok a királyi törvényt az írás szerint: Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat, jól esclekesztek." Jak. 2.8. A keresztyénség kezdetének küzdelmes korszakában ellentétbe került egymással a szellemi életnek ez a két nagy tényezője: törvény és szabadság, vagy: törvény és szeretet. A régi Izrael megkötő törvénye és az egész emberi élet előtt megnyíló szabadság. A saját fajjal és felekezettel szemben kötelező törvény ós a minden emberrel szemben tartozó szeretet. Mindenik gondolat bajnokokat teremtett s a szemben álló küzdők harcza élénk színű szálakat szőtt az őskeresztyénség összetett szövetébe. Minél tovább folyt a harcz, annál közelebb hajlottak egymáshoz az ellentétek. Jakab apostolnál összefonódnak az ellentétbe állított gondolatok és mint az őskeresztyénség diadalíves kapuja magaslik felénk a királyi törvény: az embertestvéri szeretet. Jézus az ószövetségi törvények rengeteg halmazából kiemelte s az istengyermeki élet kapujának égbenyúló két oszlopává tette az istenszeretet és emberszeretet törvényét. Az elsőt nagyparancsolatnak, a másodikat hozzá hasonlónak nevezte. Jakab a viszálykodó és személyválogató embertestvérek fülébe kiáltja Urának heroldjaképen : Tartsátok meg a királyi törvényt, a személyválogatás nélkül való felebaráti szeretetet! Nem azt jelenti a királyi törvény, hogy a királyok törvénye. A királyok egymás között is, népeikkel szemben is az uralkodásnak, a kiszolgáltatásnak a törvényét gyakorolták. A világtörténelem tanúsága szerint mindig jobban szerették népeik pénzét, javait, szolgálatait és vérét, mint népüket s annak gyermekeit személy szerint. A világtörténelem, sőt a mondák, legendák, regék és mesék is ritkán beszélnek még Harun-al-Raszidokról,